2008. december 16., 09:532008. december 16., 09:53
A The Observer – a legnagyobb baloldali vasárnapi brit lap – próbaváltásokat végzett több kiemelt idegenforgalmi helyszínen. A leghíresebb londoni bevásárló utcában, az Oxford Streeten, költségekkel együtt 0,918 eurót kínáltak egy fontért, és több nemzetközi repülőtér valutaváltó kioszkjai is 0,98–0,99 eurós árfolyamokat számoltak. A font az év elején még 1,40 euró körül járt.
A meredek esés közvetlen oka elemzők szerint a brit jegybank példátlanul agresszív pénzügy-politikai enyhítési kurzusa, amelynek során november óta 2,5 százalékponttal 2 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat. A fő ok azonban a brit gazdaságba vetett általános befektetői bizalom gyengülése. A nagy európai gazdaságok közül minden előrejelzés szerint Nagy-Britannia éli át jövőre a legmélyebb recessziót, elsősorban az elmúlt években hatalmasra duzzadt ingatlanpiaci árbuborék kipukkadása miatt.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza – által Londonban kiadott, 2009-re szóló átfogó világgazdasági prognózis szerint a brit GDP-érték jövőre 2,1 százalékkal esik viszsza. Ez a legnagyobb mértékű teljesítménycsökkentés a vizsgálatba bevont vezető ipari hatalmak között, és Nagy-Britannia ezzel felkerült a várhatóan leggyengébben teljesítő húsz ország listájára az EIU előrejelzésében. Ebben a helyzetben erősödnek azok a hangok, amelyek szerint Nagy-Britanniának – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságnak – sürgősen meg kellene honosítania az eurót. Will Hutton, az egyik legtekintélyesebb brit közgazdász-publicista a The Observernek egyenesen kijelentette: a kérdés most már nem az, hogy Nagy-Britannia csatlakozik-e az euróhoz, hanem az, hogy mikor, és az, hogy még hány karriernek és üzleti vállalkozásnak kell tönkremennie az euróbevezetéssel szembeni „ideológiai ellenállás” miatt. Az ellenzéki brit konzervatívok hallani sem akarnak az euróról.
Az 1997 óta kormányzó brit Munkáspárt elvileg ugyan híve az eurócsatlakozásnak, ám Gordon Brown jelenlegi miniszterelnök még pénzügyminiszterként már évekkel ezelőtt kizárta Nagy-Britannia belépését az euróövezetbe, azzal az indokkal, hogy a csatlakozáshoz megszabott gazdasági feltételek nem teljesültek. A Labour emellett népszavazást is megígért az euróbevezetésről, ez azonban a jelen állapot alapján biztos bukással járna. Minden felmérés azt mutatja ugyanis, hogy a brit közvélemény legalább kétharmados arányban veti el a font feladását és az euró meghonosítását.
Folyamatos gyengülés folytán a lej euróhoz viszonyított árfolyama rohamosan közeledik a 4 lejhez, miközben a szakértők szerint nem is lehet a közeljövőben a román fizetőeszköz erősödésére számítani. A Román Nemzeti Bank (BNR) tegnap 3,9249 lejes viszonyítási árfolyamot jelölt meg a pénteki 3,9151-hez viszonyítva.
A pénzpiaci szakértők szerint a korábbi évek ünnepek körüli árfolyamzuhanásában sem lehet bízni, a külföldön dolgozó románok által hazaküldött összegek immár biztosan nem fogják megmenteni a román gazdaságot. Az eddig érkező összegek egyetlen banival sem tudtak hozzájárulni a lej erősödéséhez, ha pedig a visszafordíthatatlannak tűnő trend nem változik, akkor év végére a hivatalos árfolyam biztosan eléri majd a 4 lejt. A szakemberek szerint azonban túl nagy ingadozástól nem kell tartani, úgy látják, a jegybank semmiképp sem fogja hagyni, hogy a 4 lejes szintnél tovább gyengüljön a lej. „Hogy december második felében, amikor már masszívan érkeznek a pénzek az eperszedőktől, mi fog történni, nem tudom megmondani. Ám úgy látom, a 4 lejes küszöbnél nagyobb lesz az árfolyam. Nem hiszem, hogy a 3,9 lejes szintet tartani lehetne szilveszterig” – nyilatkozta Dragoş Cabat, a Financial View társmenedzsere.
Nicolae Chidesciuc, az ING Bank Románia közgazdásza viszont derűlátóbb, mint mondta, az ING 3,9 lejes árfolyamot jelölt meg az év végére szóló előrejelzésében. Nem ilyen fényes azonban a becslésük a jövő év első harmadára, amikor is az ING szakemberei szerint nem kizárt a 4,2 lejes árfolyam sem.
Az árfolyam-ingadozás, valamint a lej folyamatos gyengülése a leginkább azokat sújtja, akik euróalapú hiteleket törlesztenek. Hiszen míg a 3,5 lejes árfolyamon a havi 300 eurós törlesztőrészlet 1050 lej volt, ez 4 lejes árfolyamnál már eléri az 1200 lejt.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.