2008. december 16., 09:532008. december 16., 09:53
A The Observer – a legnagyobb baloldali vasárnapi brit lap – próbaváltásokat végzett több kiemelt idegenforgalmi helyszínen. A leghíresebb londoni bevásárló utcában, az Oxford Streeten, költségekkel együtt 0,918 eurót kínáltak egy fontért, és több nemzetközi repülőtér valutaváltó kioszkjai is 0,98–0,99 eurós árfolyamokat számoltak. A font az év elején még 1,40 euró körül járt.
A meredek esés közvetlen oka elemzők szerint a brit jegybank példátlanul agresszív pénzügy-politikai enyhítési kurzusa, amelynek során november óta 2,5 százalékponttal 2 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat. A fő ok azonban a brit gazdaságba vetett általános befektetői bizalom gyengülése. A nagy európai gazdaságok közül minden előrejelzés szerint Nagy-Britannia éli át jövőre a legmélyebb recessziót, elsősorban az elmúlt években hatalmasra duzzadt ingatlanpiaci árbuborék kipukkadása miatt.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza – által Londonban kiadott, 2009-re szóló átfogó világgazdasági prognózis szerint a brit GDP-érték jövőre 2,1 százalékkal esik viszsza. Ez a legnagyobb mértékű teljesítménycsökkentés a vizsgálatba bevont vezető ipari hatalmak között, és Nagy-Britannia ezzel felkerült a várhatóan leggyengébben teljesítő húsz ország listájára az EIU előrejelzésében. Ebben a helyzetben erősödnek azok a hangok, amelyek szerint Nagy-Britanniának – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságnak – sürgősen meg kellene honosítania az eurót. Will Hutton, az egyik legtekintélyesebb brit közgazdász-publicista a The Observernek egyenesen kijelentette: a kérdés most már nem az, hogy Nagy-Britannia csatlakozik-e az euróhoz, hanem az, hogy mikor, és az, hogy még hány karriernek és üzleti vállalkozásnak kell tönkremennie az euróbevezetéssel szembeni „ideológiai ellenállás” miatt. Az ellenzéki brit konzervatívok hallani sem akarnak az euróról.
Az 1997 óta kormányzó brit Munkáspárt elvileg ugyan híve az eurócsatlakozásnak, ám Gordon Brown jelenlegi miniszterelnök még pénzügyminiszterként már évekkel ezelőtt kizárta Nagy-Britannia belépését az euróövezetbe, azzal az indokkal, hogy a csatlakozáshoz megszabott gazdasági feltételek nem teljesültek. A Labour emellett népszavazást is megígért az euróbevezetésről, ez azonban a jelen állapot alapján biztos bukással járna. Minden felmérés azt mutatja ugyanis, hogy a brit közvélemény legalább kétharmados arányban veti el a font feladását és az euró meghonosítását.
Folyamatos gyengülés folytán a lej euróhoz viszonyított árfolyama rohamosan közeledik a 4 lejhez, miközben a szakértők szerint nem is lehet a közeljövőben a román fizetőeszköz erősödésére számítani. A Román Nemzeti Bank (BNR) tegnap 3,9249 lejes viszonyítási árfolyamot jelölt meg a pénteki 3,9151-hez viszonyítva.
A pénzpiaci szakértők szerint a korábbi évek ünnepek körüli árfolyamzuhanásában sem lehet bízni, a külföldön dolgozó románok által hazaküldött összegek immár biztosan nem fogják megmenteni a román gazdaságot. Az eddig érkező összegek egyetlen banival sem tudtak hozzájárulni a lej erősödéséhez, ha pedig a visszafordíthatatlannak tűnő trend nem változik, akkor év végére a hivatalos árfolyam biztosan eléri majd a 4 lejt. A szakemberek szerint azonban túl nagy ingadozástól nem kell tartani, úgy látják, a jegybank semmiképp sem fogja hagyni, hogy a 4 lejes szintnél tovább gyengüljön a lej. „Hogy december második felében, amikor már masszívan érkeznek a pénzek az eperszedőktől, mi fog történni, nem tudom megmondani. Ám úgy látom, a 4 lejes küszöbnél nagyobb lesz az árfolyam. Nem hiszem, hogy a 3,9 lejes szintet tartani lehetne szilveszterig” – nyilatkozta Dragoş Cabat, a Financial View társmenedzsere.
Nicolae Chidesciuc, az ING Bank Románia közgazdásza viszont derűlátóbb, mint mondta, az ING 3,9 lejes árfolyamot jelölt meg az év végére szóló előrejelzésében. Nem ilyen fényes azonban a becslésük a jövő év első harmadára, amikor is az ING szakemberei szerint nem kizárt a 4,2 lejes árfolyam sem.
Az árfolyam-ingadozás, valamint a lej folyamatos gyengülése a leginkább azokat sújtja, akik euróalapú hiteleket törlesztenek. Hiszen míg a 3,5 lejes árfolyamon a havi 300 eurós törlesztőrészlet 1050 lej volt, ez 4 lejes árfolyamnál már eléri az 1200 lejt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok