Nagyon nehéz év elé néznek a gazdák a drágulások miatt
Fotó: Veres Nándor
Háromszorosára emelkedett novemberben a műtrágya ára, a mezőgazdasági termelők szerint ekkora többletköltséget nem lehet beépíteni a termények árába. A bukaresti agrártárca bizottságot hozott létre a válsághelyzet kezelésére, a Krónikának nyilatkozó mezőgazdasági termelők kizártnak tartják, hogy hathatós állami beavatkozás nélkül jövő tavasztól műtrágyát tudjanak vásárolni.
2021. december 20., 18:482021. december 20., 18:48
2021. december 20., 19:412021. december 20., 19:41
Hidegzuhanyként érte az erdélyi gazdákat a műtrágya drasztikus drágulása. Míg egy évvel korábban a hazai termelésű és az importból származó nitrogén-, kálium- és foszforműtrágyákat tonnánként 900 lej körüli áron lehetett megvásárolni,
A mezőgazdasági kis- és nagytermelők kapkodják a fejüket, mert a mezőgazdasági inputanyagok terén ekkora áremelkedéssel még soha nem találkoztak.
A Krónika által megkérdezett mezőgazdasági termelők kizártnak tartják, hogy hathatós állami beavatkozás nélkül jövő tavasztól műtrágyát tudjanak vásárolni. A Nagyváradtól 25 kilométerre fekvő Paptamásiban 55 hektáron kalászos gabonát, kukoricát és repcét termelő agrárvállalkozó, Oláh József bárhogy is számolja, az új műtrágyaárakat képtelenség beilleszteni a terményárakba. „Ha eddig 1 kg kukorica árába került 1 kg műtrágya, a jövő évtől 3-4 kg termés kell ugyanannyi tápanyag-utánpótlásért. Ki fogja a végtermékek árában ezt megfizetni?” – fakad ki az agrárvállalkozó, aki több társától eltérően így is szerencsés helyzetben van, mert a műtrágya első drágulásakor, idén szeptemberben nagyobb mennyiséget fizetett ki tonnánként 1500 lejes áron, így a jövő esztendei termést valamivel olcsóbban ússza meg.
A község másik falujában, Nyüveden 200 hektáron gazdálkodó Bărțan Gábor szerint a műtrágya drágulásának egyik következménye az lesz, hogy a kisebb területeken termelők közül sokan abbahagyják a szántóföldi növénytermesztést, nem fogják bírni a tavaszi munkálatok idején megugró nagy pénzbefektetést.
„Idén nem zártunk jó mezőgazdasági évet, kukoricából 5-6 ezer kilós átlagtermést takarítottunk be. Műtrágya nélkül ennek a felére lehetne számítani, ami teljesen ráfizetéssé teszi a munkánkat, hiszen az önköltségi árat sem fedezi. Ha a drága műtrágyából hektáronként kiszórunk 500 kilogrammot, az annyira megnöveli a kiadásokat, hogy a 30 százalékkal megemelkedett, 1,3 lejes kilónkénti felvásárlási ár mellett is alig marad profitja a gabonatermelőnek. Ha a kormány nem talál megoldást, sokan abbahagyják a gazdálkodást” – vélekedik Bărțan Gábor.
Oláh József és Bărțan Gábor bihari agrárvállalkozók szerint sokan nem fogják bírni a többletbefektetést
Fotó: Makkay József
Laskovics István mezőgazdasági mérnök, az Érmelléki Gazdák Egyesületének falugazdásza megerősíti a gazdák elkeseredését. Sokan hívják telefonon, hogy mi a teendő, ugyanis mindenki meg van rémülve a hatalmas áremelkedéstől. „Legnagyobb mértékben – mintegy 350 százalékkal – a műtrágya ára emelkedett, de a többi fogyóanyag ára is folyamatosan nő, immár két számjegyűvé dagadt. Ha mindezt összeadjuk, nagyon nehéz év elé néznek a gazdák” – érvel a fiatal agrármérnök, aki szerint szerves trágya hiányában nincs alternatívája a műtrágyának. Az elmúlt harminc esztendőben ugyanis a partiumi megyékben is jórészt felszámolódott a szarvasmarhatartás.
Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint mindenki a kormány intézkedéseit várja, hiszen egyértelmű, hogy a hatalmas műtrágyaár-emelkedést szinte lehetetlen kigazdálkodni a mezőgazdasági termények mai árában. A szakember ugyanakkor rámutat, hogy világjelenségről van szó, amelynek fő oka az energia – elsősorban a földgáz – árának drasztikus emelkedése.
„A műtrágyát nincs mivel helyettesíteni! Képletek vannak arra, hogy a szántóföldi növénytermesztésben egy adott termésmennyiséget mennyi műtrágyával lehet elérni. Könnyű kiszámítani, hogyha a gazda csökkenti a kiszórt műtrágya mennyiségét, mennyivel csökken a termésátlag” – nyilatkozta a Krónikának Kozma Béla. Helyenként a talaj tápanyag-ellátottsága annyira jó, hogy egy évnyi műtrágyakimaradás nem okoz nagyon alacsony hozamokat, viszont a huzamosabb hiány teljesen ráfizetésessé teszi a gazdálkodást. Az állattenyésztés leépülése és átalakulása miatt ugyanakkor távolról sincs elegendő szerves trágya a termőföldek tápanyag-utánpótlására. Még Hargita és Kovászna megyében sem, ahol az állatállomány létszáma még mindig elég magas.
A partiumi agrárvállalkozók az elmúlt években sok tápanyagot importáltak Magyarországról, de ez a lehetőség is megszűnhet
Fotó: Makkay József
A háromszéki mezőgazdasági hivatal vezetője nem tartja járható útnak azt az elképzelést, hogy műtrágya hiányában a jövő évtől hirtelen megnő a biogazdálkodást folytatók tábora. Létezik ugyan egy uniós direktíva, amely szerint 2030-ig a romániai mezőgazdasági területek 25 százaléka kell átálljon biotermesztésre, de ez nehezen kivitelezhető. A székelyföldi biogazdálkodást folytatók elsöprő többsége kaszálóit és legelőit íratta be bioművelésű területté, amin főleg tejelő szarvasmarhát tenyésztenek, és biotejet vagy biohúst értékesítenek. Szántóföldi növénytermesztés terén ritka a biogazda, mert az így előállított termékek ára túl drága, amit a hazai piac nem tud megfizetni.
Ennek látványos megemelkedésére az igazgató nem lát sok esélyt a nehéz értékesítés, és a gazdák szervezetlensége miatt.
„Még nem tudjuk, hogy a mezőgazdasági minisztérium keretében létrehozott bizottság milyen megoldást dolgoz ki a műtrágyaárak drasztikus emelkedésének ellensúlyozására. Egyes elképzelések szerint a műtrágyagyárak kapnának szubvenciót, más forgatókönyv alapján a gazdák” – magyarázza az igazgató. Kozma szerint a székelyföldi burgonyatermesztőket különösen érinti a magas műtrágyaár, hiszen a kifizetődő termeléshez nagyobb mennyiségű termésfokozót használnak, mint a gabonatermesztők.
Boldog békeidők. Marosvásárhelyről érkezett műtrágyaszállítmány tavaly ősszel egy pécskai farmon
Fotó: Makkay József
Közben Románia legnagyobb műtrágyagyártó vállalata, a marosvásárhelyi Azomureș beváltotta december eleji „fenyegetőzését”, és pénteken leállította a termelését. A cég vezérigazgatója, Harri Kiiski szerint az ilyen mértékben megemelkedett földgázárak közepette a következő hónapokban nem látják értelmét a műtrágya-előállításnak, amely a világpiaci árak fölé emelné a romániai terméket.
De nem jobb a helyzet Magyarországon sem, ahonnan a partiumi agrárvállalkozók az elmúlt években sok tápanyagot importáltak. A saját használatra áfa nélkül beérkező áru valamivel olcsóbba került, mint a hazai termelésű műtrágyáé, de ez már a múlté. A magyar kormány is saját gazdáinak a megsegítésében gondolkodik olyan elképzeléssel, hogy stratégiai fontosságú üzemmé minősítsék a magyarországi műtrágyagyárakat. A magántulajdonban levő gyárakból állami irányítás alatt megfelelő mennyiségben és árban szerezhetnék be a gazdák a szükséges műtrágyamennyiséget.
A magyar óriásvállalat azonban nem zárt be, és azt ajánlotta a kormánynak, hogy jövő év első felében május 31-ig a pétfürdői üzem teljes termelését a magyar gazdák számára értékesíti, illetve annyit juttatna exportra, amire a magyar piac nem tart igényt.
Az Európai Bizottságot (EB) különösebben nem rázta meg a műtrágyaválság, Brüsszel érdemben még nem foglalkozott a témával. Bizonyos hírek szerint vizsgálják annak a lehetőségét, hogy eltörlik az EU-n kívüli államokból érkező folyékony műtrágyák védővámját. Szakemberek szerint azonban egy ilyen döntés nem befolyásolná lényegesen az uniós piacra kerülő termésfokozó árát. A gazdaszervezetek közvetlen állami szubvenciót követelnek, amivel a mezőgazdasági termelők elérhető áron juthatnának hozzá a szükséges műtrágyamennyiséghez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!