Egekbe szökött a műtrágya ára, bajban a mezőgazdaság

A mezőgazdasági kis- és nagytermelők kapkodják a fejüket, mert a mezőgazdasági inputanyagok terén ekkora áremelkedéssel még soha nem találkoztak.

A Krónika által megkérdezett mezőgazdasági termelők kizártnak tartják, hogy hathatós állami beavatkozás nélkül jövő tavasztól műtrágyát tudjanak vásárolni. A Nagyváradtól 25 kilométerre fekvő Paptamásiban 55 hektáron kalászos gabonát, kukoricát és repcét termelő agrárvállalkozó, Oláh József bárhogy is számolja, az új műtrágyaárakat képtelenség beilleszteni a terményárakba. „Ha eddig 1 kg kukorica árába került 1 kg műtrágya, a jövő évtől 3-4 kg termés kell ugyanannyi tápanyag-utánpótlásért. Ki fogja a végtermékek árában ezt megfizetni?” – fakad ki az agrárvállalkozó, aki több társától eltérően így is szerencsés helyzetben van, mert a műtrágya első drágulásakor, idén szeptemberben nagyobb mennyiséget fizetett ki tonnánként 1500 lejes áron, így a jövő esztendei termést valamivel olcsóbban ússza meg.

Sokan felhagyhatnak a gazdálkodással

A község másik falujában, Nyüveden 200 hektáron gazdálkodó Bărțan Gábor szerint a műtrágya drágulásának egyik következménye az lesz, hogy a kisebb területeken termelők közül sokan abbahagyják a szántóföldi növénytermesztést, nem fogják bírni a tavaszi munkálatok idején megugró nagy pénzbefektetést.

„Idén nem zártunk jó mezőgazdasági évet, kukoricából 5-6 ezer kilós átlagtermést takarítottunk be. Műtrágya nélkül ennek a felére lehetne számítani, ami teljesen ráfizetéssé teszi a munkánkat, hiszen az önköltségi árat sem fedezi. Ha a drága műtrágyából hektáronként kiszórunk 500 kilogrammot, az annyira megnöveli a kiadásokat, hogy a 30 százalékkal megemelkedett, 1,3 lejes kilónkénti felvásárlási ár mellett is alig marad profitja a gabonatermelőnek. Ha a kormány nem talál megoldást, sokan abbahagyják a gazdálkodást” – vélekedik Bărțan Gábor.

„A műtrágyát nincs mivel helyettesíteni! Képletek vannak arra, hogy a szántóföldi növénytermesztésben egy adott termésmennyiséget mennyi műtrágyával lehet elérni. Könnyű kiszámítani, hogyha a gazda csökkenti a kiszórt műtrágya mennyiségét, mennyivel csökken a termésátlag” – nyilatkozta a Krónikának Kozma Béla. Helyenként a talaj tápanyag-ellátottsága annyira jó, hogy egy évnyi műtrágyakimaradás nem okoz nagyon alacsony hozamokat, viszont a huzamosabb hiány teljesen ráfizetésessé teszi a gazdálkodást. Az állattenyésztés leépülése és átalakulása miatt ugyanakkor távolról sincs elegendő szerves trágya a termőföldek tápanyag-utánpótlására. Még Hargita és Kovászna megyében sem, ahol az állatállomány létszáma még mindig elég magas.

Ennek látványos megemelkedésére az igazgató nem lát sok esélyt a nehéz értékesítés, és a gazdák szervezetlensége miatt.

„Még nem tudjuk, hogy a mezőgazdasági minisztérium keretében létrehozott bizottság milyen megoldást dolgoz ki a műtrágyaárak drasztikus emelkedésének ellensúlyozására. Egyes elképzelések szerint a műtrágyagyárak kapnának szubvenciót, más forgatókönyv alapján a gazdák” – magyarázza az igazgató. Kozma szerint a székelyföldi burgonyatermesztőket különösen érinti a magas műtrágyaár, hiszen a kifizetődő termeléshez nagyobb mennyiségű termésfokozót használnak, mint a gabonatermesztők.

A magyar óriásvállalat azonban nem zárt be, és azt ajánlotta a kormánynak, hogy jövő év első felében május 31-ig a pétfürdői üzem teljes termelését a magyar gazdák számára értékesíti, illetve annyit juttatna exportra, amire a magyar piac nem tart igényt.

Az Európai Bizottságot (EB) különösebben nem rázta meg a műtrágyaválság, Brüsszel érdemben még nem foglalkozott a témával. Bizonyos hírek szerint vizsgálják annak a lehetőségét, hogy eltörlik az EU-n kívüli államokból érkező folyékony műtrágyák védővámját. Szakemberek szerint azonban egy ilyen döntés nem befolyásolná lényegesen az uniós piacra kerülő termésfokozó árát. A gazdaszervezetek közvetlen állami szubvenciót követelnek, amivel a mezőgazdasági termelők elérhető áron juthatnának hozzá a szükséges műtrágyamennyiséghez.