Földbérlet, ami egymás ellen hangolja a földtulajdonost és a bérlőt

Ha a föld tulajdonosa igényt tart termőföldjére, kaszáló- vagy legelőterületére, a mezőgazdasági év lejártával a bérlő köteles felszabadítani és a bérbeadó rendelkezésére bocsájtani a kérdéses területeket.

A Krónika által megkérdezett agrárvállalkozó szerint ez versenyhelyzetben fordul elő, amikor a település határában terjeszkedni akaró bérlő rálicitál a helyi földbérleti árakra. Portálunknak egy neve elhallgatását kérő, mintegy 500 hektár területet bérlő, és szántóföldi növények – kalászos gabona, repce, napraforgó és kukorica – termesztésével foglalkozó agrárvállalkozó elmondta, hogy a harmincöt gazda közül, akikkel többéves szerződést kötött, öt gazda a harmadik évben meggondolta magát, és követeli, hogy idén ősztől adja át területeiket a tagosított nagy parcellákban.

A szomszédos faluban terjeszkedni akaró másik vállalkozó több mezőgazdasági területre tart igényt a környező falvak határában, ezért a gazdák egy része magasabb bérleti díj fejében átpártolna hozzá.

Próbáltam megemelni a bérleti díjat, de ez sem győzte meg a földtulajdonosokat, mert a másik vállalkozó ellenem hangolja az embereket” – panaszkodott portálunknak az érintett gazda.

A Szilágy megyei gabonatermesztő igazságtalannak tartja a szabályozatlan földbérleti rendszert, ami kiszolgáltatottá teszi a bérlőt a bérbeadó kénye-kedve szerint. A szilágysági agrárvállalkozó képeket mutatott az évekkel ezelőtt bérbe vett mezőgazdasági területeiről. Sok olyan parcellát is elvállalt, amelyek hosszú évek óta parlagon álltak – bokrokat és embermagasságú gazt kellett irtani, és a gyökerektől kitakarítani a szántóföldet –, most pedig a gazda kártérítés nélkül visszaveszi a kitisztított területeit. Közben sokat fektetett tápanyag-utánpótlásba és a gyomirtásba is, ezért jogásszal keresi annak lehetőségét, hogy köztes utat találjanak az elégedetlenkedő földtulajdonosokkal való kiegyezéshez.

Elkaszálta az alkotmánybíróság a hét évre szóló földbérletet

A szilágysági földbérlő panasza nem egyedi, sokan ebben ,,a csónakban eveznek”. Könczei Csaba, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a kialakult helyzetet csak erre kidolgozott speciális törvény tudná rendezni, a mezőgazdasági területek bérlése nem ugyanaz a kategória, mint amikor lakást vesz bérbe valaki.

,,Tavaly született a törvényhozásban egy kezdeményezés, amikor az adótörvénykönyv egyik új cikkelyével próbáltuk szabályozni a földtulajdonosok és a bérlők közötti megegyezést. A jogszabály kimondta, hogy a földbérleti szerződés időtartama legalább hét évre kell szóljon.

– foglalta össze az előzményeket a háromszéki RMDSZ-képviselő. A taláros testület tagjai azért vetették el a jogszabályt, mert a földtulajdonosokat képviselő szervezetek szerint az előírás súlyosan korlátozza a tulajdonhoz való hozzáférés jogát.

Ezzel a történet visszakerült a régi mederbe: a bérlő és a bérbeadó között kötendő bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt az előírást is, hogy előzetes felszólítás alapján a földtulajdonos egy év múlva visszaveheti mezőgazdasági területeit a bérlőtől, és semmiféle kártérítés nem terheli.

Választások utáni prioritás kell hogy legyen az új jogszabály kidolgozása

Könczei szerint jelenleg nincs politikai akarat a kormánypártok részéről arra, hogy az alkotmánybíróság döntése után külön törvényben foglalkozzanak a kérdéssel, holott égető szükség volna rá, mert egyre nagyobb a harc a mezőgazdasági területekért. Ha valaki magasabb bért ígér, vagy a földtulajdonosnak valamiért nem tetszik a bérlő személye, felboríthatja az agrárvállalkozó számításait azzal, hogy egy pályázásra készülő, vagy agrárpályázatot elnyert gazdának meghiúsíthatja a befektetéseit, amivel veszélybe kerülnek a pályázati források is.

Ha ezen túljut a gazda, elviekben egy fél év múlva aláírhatja a föld adásvételéről szóló szerződést – feltéve, ha azt telekkönyvezték.

Könczei Csaba úgy látja, hogy a mezőgazdaságot érintő jogszabályok közül a földbérletet szabályozó törvénytervezet abszolút prioritást kell hogy élvezzen az államelnök-választást követő időszakban, hogy megnyugtatóan lehessen rendezni a romániai mezőgazdasági termelés jövőjét leginkább érintő földbérleti rendszert.

korábban írtuk

Nadrágszíjparcellákon nem lehet korszerű gazdálkodást folytatni – A LAPAR elnöke a Krónikának

Borúsan látja a nadrágszíjparcellákkal küszködő mezőgazdasági termelők helyzetét Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A szakember prioritásnak nevezte a földek tagosítását a Krónikának adott interjúban.