
Fotó: Bone Ewald
A szakember szerint a termelők és feldolgozók többsége 2011 folyamán azért nem növelte az élelmiszerárakat, mivel tisztában voltak azzal, hogy a gazdasági válság hatására a vásárlói kedv is lényegesen visszaesett. „Abban az esetben azonban, ha a kereskedők idén is hasonlóképpen járnak el, a legtöbben bezárhatják a boltokat” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Mint mondta, a kedvezőtlen időjárás is jelentős veszteségeket okozott a gazdáknak, emiatt a hústermékek és a korai zöldségek ára fog emelkedni.
„A sertéshús jelentős részét importáljuk, így ezen a téren nem várható lényegi változás, ellentétben a szarvasmarhával, mindez azonban a takarmány árától is függ. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy a következő időszakban jelentős mennyiségű vágómarhát fogunk importálni, Romániában ugyanis leginkább tejmarhákat tenyésztenek a gazdák” – mutatott rá Frumosu, aki sajnálatosnak tartja, hogy a mezőgazdasági minisztérium nem tesz lépéseket a helyzet javításának érdekében.
Ugyanakkor – mint arról korábban beszámoltunk – a hónap elején nagymértékű drágulást okozott a tojáspiacon az az európai uniós rendelet, amely szerint a tagországokban már csak új szabványok szerint elkészített, nagyobb méretű ketrecekben tarthatók a tojós tyúkok. A tojás ára így néhány nap alatt akár 100 százalékkal is emelkedett, mivel az egyik legnagyobb tojásexportőr, Lengyelország csökkentette a szállítmányokat, a lengyel tenyésztők ugyanis továbbra sem tudtak felzárkózni az új szabványok szerinti állattartáshoz. A korábbi átlag 50 banis ár helyett a boltokban jelenleg akár 1,2 lejt is elkérhetnek egy tojásért a vásárlóktól.
Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke a Krónika kérdésére kifejtette: valóban elképzelhető, hogy a következő időszakban emelkedni fognak az élelmiszerárak, ez azonban semmiképpen nem a termelők javát szolgálja majd. „Mindkét eshetőségre – az ár szinten tartására és az emelkedésre is – találunk magyarázatokat.
Augusztus óta az időjárás rendkívül kedvezőtlen hatással volt a hazai mezőgazdaságra, emiatt például a gabona és a burgonya ára is emelkedő tendenciát mutat. Figyelembe véve azonban, hogy az élelmiszer-mennyiség legalább felét importáljuk, az árnövekedésre semmi szükség nem lenne, hiszen más országok esetében nem okozott hasonlóan nagy problémát a kedvezőtlen időjárás. Ugyanakkor természetesen az üzemanyag, a villanyáram és a földgáz is jelentősen drágult az utóbbi időszakban, ezek is szervesen kapcsolódnak az élelmiszer-ellátáshoz” – magyarázta a szakember.
Hangsúlyozta: a várható árnövekedés a fogyasztók mellett a gazdákra is negatív hatással lesz, utóbbiak ugyanis minden bizonnyal nem fogják több pénzért adni termékeiket, így a legnagyobb nyereségre a végső eladók fognak szert tenni. Sebestyén ugyanakkor azt is elmondta, az 5–7 százalékos emelkedés jelentősen terhelni fogja a fogyasztókat, mivel egy család átlagosan keresetének 40–50 százalékát költi élelmiszerre.
„Úgy gondolom, hogy megoldásnak elsősorban az állami szférából kellene érkeznie, a kormánynak meg kell próbálnia változtatni a vásárlói szokásokon, hogy a gazdák direkt forgalmazóként léphessenek fel a piacon. Jó ötletnek tartom például az Európai Unió 2014 után életbe lépő kezdeményezését, amely a rövid élelmiszer-ellátási lánc támogatását hangsúlyozza” – mutatott rá az egyesület elnöke.
Azt, hogy a hústermékek piacán lényeges áremelésre lehet számítani, Pál Andor, a kézdialmási Toro Impex húsfeldolgozó üzem tulajdonosa is megerősítette a Krónikának. Mint kérdésünkre elmondta, figyelembe véve a jelenlegi körülményeket, nyárig vélhetően mintegy 10–15 százalékkal fog drágulni a sertéshús. „Az energiahordozók – az üzemanyag, az áram, valamint a gáz – drágulása mindenképpen befolyásolja az árakat, azonban a nyersanyag, a malacok értéke is emelkedett, ez pedig elkerülhetetlenül a hús drágulásához vezet” – mutatott rá az üzletember.
Hangsúlyozta: Romániában a pályázatokból létrehozott sertéshizlaldák mellett általában nem működnek reprodukciós telepek, így a tenyésztés hiánya miatt külföldről vásárolják a malacokat. A hazai neveldékben elsősorban Dániából, Hollandiából és Németországból származó állatok találhatóak, ezeket mintegy 100 napig hizlalják, ekkor érik el a vágósúlyt.
„A gazdasági válság miatt azonban több külföldi sertésfarm is bezárt az utóbbi időben, a kínálat szűkülése pedig az árak növekedéséhez vezetett. Az eddigi 40–50 euró helyett a kereskedők akár 75–80 eurót is elkérnek egy malacért. A hízott sertés ára ennek kétszerese, tehát egy százkilós disznó értéke a közeljövőben elérheti a 700 lejt a jelenlegi 530 lej helyett” – magyarázta a vállalkozó.
Nem így látja azonban a helyzetet a marosvásárhelyi Tordai húsfeldolgozó üzem tulajdonosa, Tordai Attila, aki a trendekkel ellentétben nem tervez áremelést a következő időszakban. „A vásárlói kedv folyamatos csökkenése miatt az áremelés egyelőre szóba sem kerülhet, ez a lehetőség esetleg akkor merülne fel, ha a nyersanyag, vagyis az élő állatok ára növekedne” – magyarázta a tulajdonos. Mint mondta, az üzemanyag és a villanyáram drágulása egyelőre nem ad okot arra, hogy emeljék az élelmiszerárakat.
A sütőipari termékek ára, úgy tűnik, még néhány hónapig a jelenlegi szinten marad. Diószegi László, a sepsiszentgyörgyi Diószegi pékség tulajdonosa lapunknak elmondta: júniusig biztosan nem emeli a kenyér árát. „A hírek szerint hamarosan drágulni fog a liszt, a tél folyamán azonban csökkent az ára, a liszt ára így valójában a korábbi szintre visszaáll. Amikor olcsóbban vásároltuk a lisztet, nem csökkentettük a kenyér árát, így a várható drágulás következtében sem emelhetjük az értéket” – szögezte le az üzletember.
Diószegi ugyanakkor hozzátette: az alapanyag a kenyér árának 42 százalékát teszi ki, a víz, az elektromos áram, a földgáz, illetve a szállítás pedig mintegy 20 százalékot jelent. A tulajdonos ezért úgy véli, az energiahordozók drágulása nem befolyásolja jelentősen termékeik árát. „Ha az alapélelmiszerek, így a kenyér áfáját 24 százalékról 9-re csökkentenék, körülbelül 10 százalékkal olcsóbban vásárolhatnák a kenyeret az ügyfelek” – tette hozzá az üzletember.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.