
Fotó: Bone Ewald
A szakember szerint a termelők és feldolgozók többsége 2011 folyamán azért nem növelte az élelmiszerárakat, mivel tisztában voltak azzal, hogy a gazdasági válság hatására a vásárlói kedv is lényegesen visszaesett. „Abban az esetben azonban, ha a kereskedők idén is hasonlóképpen járnak el, a legtöbben bezárhatják a boltokat” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Mint mondta, a kedvezőtlen időjárás is jelentős veszteségeket okozott a gazdáknak, emiatt a hústermékek és a korai zöldségek ára fog emelkedni.
„A sertéshús jelentős részét importáljuk, így ezen a téren nem várható lényegi változás, ellentétben a szarvasmarhával, mindez azonban a takarmány árától is függ. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy a következő időszakban jelentős mennyiségű vágómarhát fogunk importálni, Romániában ugyanis leginkább tejmarhákat tenyésztenek a gazdák” – mutatott rá Frumosu, aki sajnálatosnak tartja, hogy a mezőgazdasági minisztérium nem tesz lépéseket a helyzet javításának érdekében.
Ugyanakkor – mint arról korábban beszámoltunk – a hónap elején nagymértékű drágulást okozott a tojáspiacon az az európai uniós rendelet, amely szerint a tagországokban már csak új szabványok szerint elkészített, nagyobb méretű ketrecekben tarthatók a tojós tyúkok. A tojás ára így néhány nap alatt akár 100 százalékkal is emelkedett, mivel az egyik legnagyobb tojásexportőr, Lengyelország csökkentette a szállítmányokat, a lengyel tenyésztők ugyanis továbbra sem tudtak felzárkózni az új szabványok szerinti állattartáshoz. A korábbi átlag 50 banis ár helyett a boltokban jelenleg akár 1,2 lejt is elkérhetnek egy tojásért a vásárlóktól.
Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke a Krónika kérdésére kifejtette: valóban elképzelhető, hogy a következő időszakban emelkedni fognak az élelmiszerárak, ez azonban semmiképpen nem a termelők javát szolgálja majd. „Mindkét eshetőségre – az ár szinten tartására és az emelkedésre is – találunk magyarázatokat.
Augusztus óta az időjárás rendkívül kedvezőtlen hatással volt a hazai mezőgazdaságra, emiatt például a gabona és a burgonya ára is emelkedő tendenciát mutat. Figyelembe véve azonban, hogy az élelmiszer-mennyiség legalább felét importáljuk, az árnövekedésre semmi szükség nem lenne, hiszen más országok esetében nem okozott hasonlóan nagy problémát a kedvezőtlen időjárás. Ugyanakkor természetesen az üzemanyag, a villanyáram és a földgáz is jelentősen drágult az utóbbi időszakban, ezek is szervesen kapcsolódnak az élelmiszer-ellátáshoz” – magyarázta a szakember.
Hangsúlyozta: a várható árnövekedés a fogyasztók mellett a gazdákra is negatív hatással lesz, utóbbiak ugyanis minden bizonnyal nem fogják több pénzért adni termékeiket, így a legnagyobb nyereségre a végső eladók fognak szert tenni. Sebestyén ugyanakkor azt is elmondta, az 5–7 százalékos emelkedés jelentősen terhelni fogja a fogyasztókat, mivel egy család átlagosan keresetének 40–50 százalékát költi élelmiszerre.
„Úgy gondolom, hogy megoldásnak elsősorban az állami szférából kellene érkeznie, a kormánynak meg kell próbálnia változtatni a vásárlói szokásokon, hogy a gazdák direkt forgalmazóként léphessenek fel a piacon. Jó ötletnek tartom például az Európai Unió 2014 után életbe lépő kezdeményezését, amely a rövid élelmiszer-ellátási lánc támogatását hangsúlyozza” – mutatott rá az egyesület elnöke.
Azt, hogy a hústermékek piacán lényeges áremelésre lehet számítani, Pál Andor, a kézdialmási Toro Impex húsfeldolgozó üzem tulajdonosa is megerősítette a Krónikának. Mint kérdésünkre elmondta, figyelembe véve a jelenlegi körülményeket, nyárig vélhetően mintegy 10–15 százalékkal fog drágulni a sertéshús. „Az energiahordozók – az üzemanyag, az áram, valamint a gáz – drágulása mindenképpen befolyásolja az árakat, azonban a nyersanyag, a malacok értéke is emelkedett, ez pedig elkerülhetetlenül a hús drágulásához vezet” – mutatott rá az üzletember.
Hangsúlyozta: Romániában a pályázatokból létrehozott sertéshizlaldák mellett általában nem működnek reprodukciós telepek, így a tenyésztés hiánya miatt külföldről vásárolják a malacokat. A hazai neveldékben elsősorban Dániából, Hollandiából és Németországból származó állatok találhatóak, ezeket mintegy 100 napig hizlalják, ekkor érik el a vágósúlyt.
„A gazdasági válság miatt azonban több külföldi sertésfarm is bezárt az utóbbi időben, a kínálat szűkülése pedig az árak növekedéséhez vezetett. Az eddigi 40–50 euró helyett a kereskedők akár 75–80 eurót is elkérnek egy malacért. A hízott sertés ára ennek kétszerese, tehát egy százkilós disznó értéke a közeljövőben elérheti a 700 lejt a jelenlegi 530 lej helyett” – magyarázta a vállalkozó.
Nem így látja azonban a helyzetet a marosvásárhelyi Tordai húsfeldolgozó üzem tulajdonosa, Tordai Attila, aki a trendekkel ellentétben nem tervez áremelést a következő időszakban. „A vásárlói kedv folyamatos csökkenése miatt az áremelés egyelőre szóba sem kerülhet, ez a lehetőség esetleg akkor merülne fel, ha a nyersanyag, vagyis az élő állatok ára növekedne” – magyarázta a tulajdonos. Mint mondta, az üzemanyag és a villanyáram drágulása egyelőre nem ad okot arra, hogy emeljék az élelmiszerárakat.
A sütőipari termékek ára, úgy tűnik, még néhány hónapig a jelenlegi szinten marad. Diószegi László, a sepsiszentgyörgyi Diószegi pékség tulajdonosa lapunknak elmondta: júniusig biztosan nem emeli a kenyér árát. „A hírek szerint hamarosan drágulni fog a liszt, a tél folyamán azonban csökkent az ára, a liszt ára így valójában a korábbi szintre visszaáll. Amikor olcsóbban vásároltuk a lisztet, nem csökkentettük a kenyér árát, így a várható drágulás következtében sem emelhetjük az értéket” – szögezte le az üzletember.
Diószegi ugyanakkor hozzátette: az alapanyag a kenyér árának 42 százalékát teszi ki, a víz, az elektromos áram, a földgáz, illetve a szállítás pedig mintegy 20 százalékot jelent. A tulajdonos ezért úgy véli, az energiahordozók drágulása nem befolyásolja jelentősen termékeik árát. „Ha az alapélelmiszerek, így a kenyér áfáját 24 százalékról 9-re csökkentenék, körülbelül 10 százalékkal olcsóbban vásárolhatnák a kenyeret az ügyfelek” – tette hozzá az üzletember.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.