Számos tényező miatt drágulhat a palackozott ásványvíz, a forrásvíz és a közönséges ivóvíz
Elkerülhetetlen a palackozott víz drágulása – kongatják meg a vészharangot az ágazatban érdekelt vállalkozók. A forrásvíz vagy sima ivóvíz esetében egy, a kitermelésre vonatkozó új jogszabálytervezet vezet majd az árak emelkedéséhez, mivel a törvény hatályba lépése nyomán nekik is ugyanúgy kell fizetniük a bányajáradékot, mint az ásványvizet palackozóknak. Az energia drágulása és az újrahasznosítási törvény pedig valamennyi palackozott víznek felsrófolja az árát. Az ágazat ugyanakkor államosítást kiált.
A fogyasztók fogják megfizetni a gazdasági minisztérium által közvitára bocsátott, a természeti vizek kiaknázására vonatkozó törvénytervezet hatályba lépése által a palackozók számára generált többletköltségeket – hívja fel a figyelmet közleményében az Ivóvíz-palackozók Egyesülete (APRIA), amely szerint
Az érintettek szerint a Dăncilă-kabinet tervei sértik a tulajdonhoz való jogot. Mint rámutatnak, az új előírás nyomán az állam lenne a fúrás körüli terület tulajdonosa, az igazi tulajdonosnak, vagyis a magántulajdonban levő vállalkozásnak pedig kötelessége lenne az államnak utat biztosítani saját területén.
„Az erőforrás használata és a víz palackozása amúgy is az állam jóváhagyásával történik, semmilyen forrást nem lehet kiaknázni előzetes engedélyezés nélkül. Az a tény, hogy az új tervezet előírja, a terület állami tulajdonba kerül, számunkra megkérdőjelezi a kitermelési jogot. Ez a tulajdonhoz való jog közvetett megszegését jelenti” – vallja George Ristea, a szakmai szövetség elnöke.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy
„Tehát nem lesz többé különbség a különböző besorolások között, ami az alacsony jövedelemmel rendelkezők számára korlátozni fogja a minőségi ivóvízhez való, kedvezményes árú hozzáférést” – fogalmazott Ristea. Leszögezte, konzultálni szeretnének a témában a kormánnyal egy korrekt törvény kidolgozása érdekében, javaslataikat ugyanis még február második felében elküldték, de máig nem kaptak rá választ.
Radu Lăzăroiu, a Borsec márkanéven futó, borszéki ásványvizet palackozó Romaqua Group vezérigazgatója, az ásványvízgyártók szövetségének (APEMIN) elnöke tegnap a Krónika megkeresésére rámutatott, a forrás- és más ivóvizek után eddig nem kellett illetéket fizetni, ezek kitermelése jelenleg átlag 57 lejbe kerül egymillió literenként.
Eközben a természetes ásványvíz bányailletéke ugyan 1998 óta valóban 4 euró/köbméter, ha a palackozó közvetlenül a Nemzeti Ásványi Erőforrások Ügynökségétől (ANRM) szerzi be a kitermelésre az engedélyt, ám szinte kétszerese, megközelíti a 8 euró/köbmétert, ha az Ásványvizek Országos Társaságától (SNAM), vagyis közvetve kapja. A Zizin, Biborţeni, Perla Covasnei, Hargita Gyöngye/Perla Harghitei, Borsec, Dorna, valamint a Bucovina brand alatt futó történelmi ásványvizek palackozói például a közvetítő révén kapják az engedélyt, tehát közel 8 eurót fizetnek köbméterenként – részletezte a vezérigazgató. Éppen ezért – tette hozzá – a tervezetben szereplő bányajáradék mértéke ebben a megközelítésben nem vezet a természetes ásványvizek drágulásához.
A tervezet másik előírásának – miszerint az állam tulajdonába kerülne a források, kutak környéke – az APEMIN elnöke meglátása szerint nyertesei és vesztesei is lehetnek. Előfordul ugyanis, hogy a terület magántulajdonban van, és a kitermelőnek nehézségei vannak, ha a tulajdonos nem akarja átengedni a területén, ilyen esetben jól jön ez a rendelkezés, hiszen a kitermelési engedéllyel az állam a területet is haszonbérbe adja, viszont ha palackozó a terület tulajdonosa, akkor nyilván nem örül, hogy azt elveszi az állam. Radu Lăzăroiu hangsúlyozta, ebben a kérdésben az igazságügyi minisztériumnak kell állást foglalnia.
Az ágazati munkáltatók szerint ugyanakkor az ásványvíz-palackozók költségei idén annyira megnövekedtek, hogy a bányajáradéktól függetlenül minden valószínűség szerint elkerülhetetlen lesz az áremelés. Karikás Gábor, a csíkszentkirályi Spring Harghita vizet palackozó Mineral Quantum cég műszaki igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, január 1-jétől az ipari felhasználók számára 60 százalékkal emelkedett a villanyáram ára, ezenfelül a csomagolóanyag kötelező újrahasznosítása is bonyolódott, és drágább lett. „Csak a csomagolóanyag – a palack mellett a raklap és a külső fólia – újrahasznosítása százezrekbe kerül a termelőnek” – részletezte az igazgató.
Sok palackozónak gondot jelent ugyanakkor – fűzte hozzá –, hogy a kutak 80 százaléka az Ásványvizek Országos Társaságának kezelésében van, ami – mint borszéki kollégája is említette – köztes cégként általában a bányajáradék kétszeresét számolja fel a palackozóknak. Ez viszont az általa vezetett vállalkozást például nem érinti, hiszen esetükben a forrás nincs a SNAM kezelésében. Karikás Gábor ugyanakkor kifejtette, a jelenlegi ár lassan tarthatatlan, valószínűleg a termelők drágításra kényszerülnek.
A járadék legalább felét helyben tartaná az RMDSZ
A bányajáradék legalább 50 százaléka maradjon a helyi önkormányzatoknál – szorgalmazza az RMDSZ. Mint Fejér László Ödön háromszéki szenátor lapunknak elmondta, már több alkalommal nyújtottak be erre vonatkozó törvényjavaslatot, egyeztettek is a témában, de eddig nem jutottak dűlőre. Ezúttal újra próbálkoznak. A honatya hangsúlyozta, tisztázni kell, hogy mi számít stratégiailag fontos altalajkincsnek, és mi az, ami helyi érdekeltségű. Meglátásunk szerint a homoknak, a kavicsnak, az ásványvíznek vagy éppen a termálvíznek helyi köztulajdonba kellene kerülnie, és a kitermelés után befizetett illeték 50 százaléka maradhatna a helyi önkormányzatoknál. Az így befolyt összeget a településfejlesztésre, vagy egy részét az iparág támogatására is lehetne fordítani – mutatott rá a szenátor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
A frissen elindított TollRo útdíjfizetési rendszer használata során az első órákban felmerült problémák egy részét már kijavították, a többin pedig dolgoznak – jelentette be a CNAIR.
Október 1-jétől élesben működik a TollRo platform – közölte a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR).
A 2026. október 1–15. közötti időszakban is marad a gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentése – jelentette be a pénzügyminisztérium.
Enyhén csökkentek a hitelkamatok, mérséklődött a lakásárak emelkedése, a nettó átlagbér pedig éves szinten 5,5%-kal nőtt – ezzel magyarázható, hogy a lakosságot sújtó számos anyagi megterhelés ellenére 2026-ban elérhetők maradtak a lakáshitelek.
A technológiai cégek vezetői megállapodtak a mesterséges intelligenciára (MI, AI) vonatkozó önkéntes szabványok kidolgozásában – jelentette be Donald Trump amerikai elnök, miután kedden a Fehér Házban találkozott az iparág legfontosabb vezetőjével.
Az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti 26 kilométeres szakaszán Románia nemzeti ünnepén, december 1-jén nyílik meg a forgalom – jelentette be Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Indítsák újra a vonatokat Kolozsvár és Kissebes között a 2027-es új menetrendben – követeli a Pro Infrastruktúra Egyesület a közlekedési minisztériumtól és a Román Vasúttársaságtól (CFR).
Tavaly az Európai Unióban a 15 és 29 év közötti fiatalok 26,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásban, a legmagasabb arányokat Románia, Lettország és Bulgária regisztrálta ezen a téren – közölte kedden az Eurostat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!