Nem pénztárcabarát. Már a hónap első napján meg fogjuk érezni a széles körű drágulásokat
Fotó: Orbán Orsolya
Már augusztus elsején mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha vásárlásra adjuk a fejünket: egyrészt az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 2–12 százalékos emelése, másrészt a jövedéki adó növekedése miatt, amelyek a villamos energia ársapkájának eltörléséhez kapcsolódó áremelkedésekhez adódnak hozzá. Ugyanakkor közvetett módon az elektromos áram mellett az üzemanyagok drágulása is még tovább fogja emelni rövid távon az amúgy is megugrott árakat, így szeptemberben is újabb drágulásra kell számítani.
2025. július 31., 18:512025. július 31., 18:51
Augusztus elsején, pénteken lép hatályba az Ilie Bolojan vezette kormánynak a 2025/141-es számú jogszabállyal, felelősségvállalással elfogadott első deficitcsökkentő intézkedéscsomagja, amelynek a Hivatalos Közlönyben megjelent végleges változatában szereplő főbb adóügyi intézkedések között szerepel az általános áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra történő emelése. A 2 százalékos áfaemelés augusztus 1-jétől minden olyan árura és szolgáltatásra vonatkozik, amelynek jelenleg 19 százalékos az áfakulcsa – ez pedig legalább 2 százalékos drágulást jelent olyan termékkategóriák esetében, mint például a ruházat, a cipő, a háztartási gépek stb.
A vonatjegyek árának növelését javasolja augusztus 1-től a közlekedési minisztérium. A szaktárca rendelettervezete szerint az intézkedést az áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelése indokolja.
Ezzel párhuzamosan a hónap első napjától megszűnik a korábban 5, illetve 9 százalékos kedvezményes áfa, mindkettő helyébe egy 11 százalékos kulcs lép érvénybe, kivéve az ingatlanokat, ahol az eddigi 9 százalékról rögtön 21 százalékra ugrik az áfa.
hiszen ez azt jelenti, hogy egy júliusban még nettó 100 000 euróért kínált otthonért áfával az eddigi 109 000 euró helyett 121 000 eurót kell lepengetni, ami nem kevesebb, mint 12 000 eurós drágulást jelent. Az áfa 5 százalékról 11 százalékra történő emelése nyomán drágulnak a tankönyvek, könyvek, újságok és magazinok, továbbá a kastélyok, múzeumok, emlékházak, történelmi emlékművek, építészeti és régészeti emlékművek, állat- és növénykertek belépői, a tűzifa és a hideg évszakban bizonyos fogyasztói csoportok számára biztosított hőenergia.
Az élelmiszerek esetében a 9 százalékról 11 százalékra emelt áfa 0,44 lej drágulást jelent egy kilogramm hús esetében, amely jelenleg 22 lejbe kerül, míg egy kilogramm 8 lejes rizs ára 16 banival drágul. A gyógyszerek, az energia, a víz és a csatorna díja is 9 százalékról 11 százalékra emelkedik.
Egy 200 lejes vízszámla eközben augusztus 1-jétől 4 lejjel kerül majd többe.
Van, aki egyelőre „benyeli” az áfaemelést
Csütörtök délig két kiskereskedelemi üzletlánc jelezte, hogy bizonyos termékek esetében magára vállalja az áfaemelést, és az eddigi szinten tartja az árakat. Egyikük a német Lidl, amely szerdán bejelentette, hogy változatlanul tartja többek között az alapélelmiszerek, az ivóvíz, a gyógyszeripari termékek, az oktatási anyagok és más, létfontosságúnak minősülő termékek árát. Hasonlóképpen kedvezménnyel próbálja megtartani vásárlóit – és esetleg újakat bevonzani – a belga Mega Image is, amely azt közölte: augusztus folyamán „visszaadja” a vásárlóknak a bevásárlókosár értékének 2 százalékát.
Augusztus 1-jétől ugyanakkor emelkednek az alkohol, a dohány és az üzemanyagok jövedéki adói is. Vagyis újfent drágul a cigaretta, nő a különböző szeszes italok ára.
És amint megszokhattuk, a cégek előbb-utóbb a szállítási költségek megnövekedését is áthárítják – részben vagy egészen – a fogyasztókra, vagyis az áfaemelés nyomán megdrágult termékek és szolgáltatások ára tovább fog nőni. Történik mindez olyan körülmények között, hogy a villamos energia ársapkájának eltörlése utáni első villanyszámlák is augusztusban érkeznek, és várhatóan a termelési költségek megugrása is lecsapódik majd az árakban. „Az üzemanyagok drágulásával valószínűleg az egész gazdaságban áremelkedéseket fogunk látni, főleg, hogy ezek az üzleti szereplők jelentős energiaszámláinak emelkedése után következnek be” – hangsúlyozta az Adevărul.ro portálnak nyilatkozva Adrian Negrescu gazdasági elemző, akinek becslése szerint az áremelkedés a legtöbb termék esetében nem haladja meg a 10–15 százalékot, mivel a cégeknek szem előtt kell tartaniuk, hogy az elmúlt két évben csökkent a lakosság vásárlóereje.
Augusztus elsejétől várható a megszorító intézkedések nemcsak a vállalkozókat és a munkavállalókat, hanem a nyugdíjasokat és a családokat is érintik. A legfontosabb módosításokról és azok következményeiről Csomor Rozália könyvelő beszélt a Krónikának.
És a drágulások itt nem érnek véget: a járművezetőknek szeptember 1-jétől többet kell fizetniük az útadómatricáért, ahogyan az útdíjat be nem fizetőkre kiszabott bírságok összege is nő. A közúti infrastruktúrát kezelő vállalat (CNAIR) bejelentette, hogy az útadómatrica 28 euróról 50 euróra drágul, miközben a bírságok megduplázódnak.
A járművezetőknek szeptember 1-jétől többet kell fizetniük az útadómatricáért, ahogyan az útdíjat be nem fizetőkre kiszabott bírságok összege is nő.
„2025. szeptember 1-jétől lép hatályba a 2025/41-es törvény, amely a következő változásokat hozza a gépjárművekre kivetett útdíj tekintetében: az éves útdíj 28 euróról 50 euróra emelkedik (az áfával együtt). A matrica hiányáért járó bírság 250–500 lejről 500–1000 lejre emelkedik. Az ezen időpont előtt befizetett díjak érvényben maradnak a teljes érvényességi időre, amelyre kiállították őket” – áll a CNAIR közleményében. A jogszabály kezdeményezői szerint az új intézkedések célja, hogy a díjakat az európai normákhoz igazítsák, és biztosítsák a közúti infrastruktúra karbantartásához szükséges forrásokat.
Eközben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) drágulására sem árt készülni, hiszen a kormány július elsejétől megszüntette a 2023 februárja óta érvényes ársapkát.
Megnyirbált nyugdíjak
Sokak pénztárcája ugyanakkor nem csak a drágulások miatt lesz vékonyabb, a most hatályba lépő deficitcsökkentő intézkedés egyik fontos előírása az is, amely szerint a 3000 lejnél nagyobb juttatásban részesülő nyugdíjasoknak ezentúl egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük a küszöb feletti összegekre. Vagyis ha valakinek mostanáig havi 4000 lejt utalt az állam, a 3000 lejes küszöb és a 4000 lejes juttatás közötti 1000 lejes különbözetre 10 százalékos hozzájárulást kell fizetnie, vagyis az állam ezentúl visszatart 100 lejt. Szintén a nyugdíjasok zsebébe vág az a megszorítás is, amely szerint – a közalkalmazotti fizetésekhez hasonlóan – legalább 2027. január elsejéig a jelenlegi szinten befagyasztják a nyugdíjak értékét.
Mint ismeretes, a megszorítások azt követően váltak elkerülhetetlenné, hogy – többek között az elnökválasztás érvénytelenítése miatt az idei évre is átnyúlt 2024-es választási szuperév kampányadakozásai nyomán – óriásira duzzadt az amúgy az európai uniós viszonylatban egyik legmagasabbnak számító GDP-arányos költségvetési hiány, amely a tavalyi év végén elérte a 9,4 százalékot. A tavaly decemberi parlamenti választások után megalakult Ciolacu-kormány már tudta, hogy deficitcsökkentésre lesz szükség, ha az ország nem akarja a bóvli kategóriába besorolt államokhoz hasonló óriási kamatok mellett finanszírozni a hiányt, illetve nem akarja, hogy Brüsszel elzárja a pénzcsapokat.
Első körben egy úgynevezett salátarendeletbe foglalt intézkedésekkel próbált „tüzet oltani”, és vállalta, hogy 2025-ben konkrét intézkedéseket foganatosít a kiadások visszaszorítása és a bevételek növelése érdekében. Az idei évi állami költségvetésben nem kevesebbet vállaltak, mint hogy 7,05 százalékos szintre szorítják vissza a 2025-ös év végére a deficitet, ma már azonban senki sem hiszi, hogy ezt a célt tartani lehetne, még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is valahová 8 százalék körülre sikerülhet visszaszorítani a hiányt az elfogadott és tervezett deficitcsökkentő intézkedéscsomagokkal.
Általános drágulásokkal köszön be az augusztus. Ugyanis – ha csak az ellenzék által meglebegtetett bizalmatlansági indítvány nem jár sikerrel, és erre jelen pillanatban nem sok esély mutatkozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!