
Alkotmánysértés? Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke súlyos rendellenességekkel indokolta a tavalyelőtti államfőválasztással kapcsolatos döntést
Fotó: Angelo Brezoianu/Agerpres
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
2026. április 16., 10:302026. április 16., 10:30
Az alkotmánybíróság elnöke erről szerdán este a TVR Info csatornán beszélt.
– hangoztatta.
„Három ok van, amelyek rendkívül szilárdan alapulnak az alkotmányunk szövegén. Ezek az alkotmánybíróság hatáskörébe tartoznak, és olyan okok, amelyeket egy olyan határozatban részleteztek, amely számos jogi vizsgálaton átment, beleértve a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság vizsgálatát is” – állította Simina Tănăsescu.
Kifejtette, hogy
„Egyes szempontok nem tartoznak a bíróság hatáskörébe, azok más állami intézmények feladatkörének részei, amelyek a kommunikációval és a kampánnyal, a kampány lefolytatásával foglalkoznak, nem annyira a finanszírozással, hanem a kampány lefolytatásával. A polgárok alapvető jogainak megsértését, talán a legfontosabbat ezek közül – a polgárok szavazati joga – szerintem korábban nem is tudtuk volna megállapítani. Az egész országgal együtt mi is tudomást szereztünk a titkosítás alól feloldott dokumentumokról, és időre volt szükségünk az azokból származó információk feldolgozásához” – mondta az alkotmánybíróság elnöke.
„Nem volt könnyű döntés, nem olyan, amit szerettünk volna, nem olyan, amire valaha is gondoltunk volna, hogy ilyesmivel szembesülhetünk, de ez egy megfontolt döntés volt, egy higgadt döntés, abban az értelemben, hogy olyan érveket és információkat kellett figyelembe venni, amelyekkel nem rendelkeztünk, de senki sem rendelkezett, mielőtt azokat nyilvánosságra hozták. Időre volt szükségünk, hogy megértsük és átgondoljuk az érveket, és kiderítsük, mi lehet hasznos információ” – tette hozzá Simina Tănăsescu.
– jegyezte meg.
Mint arról beszámoltunk, az alkotmánybíróság az első forduló lezajlása után érvénytelenítette a 2024-es elnökválasztást.
A választás érvénytelenítése és elhalasztása máig neuralgikus pontnak számít a román politikai életben.
Az alkotmánybíróság arra hivatkozva törölte az első forduló eredményét, hogy kibertámadásokkal és intenzív TikTok-kampánnyal próbálták külföldről befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét.
A hírszerzési dokumentumokból az derült ki, hogy Călin Georgescu független jelölt megszegte a kampányfinanszírozást szabályozó törvényeket, hiszen 0 lej kampányköltséget jelentett be az Állandó Választási Hatóságnak (AEP), miközben TikTok-kampánya egymillió euróba került.
A dokumentumok arra is rávilágítottak, hogy egy külföldi állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe, és Románia az agresszív orosz hibrid hadviselés célpontja volt. Románia legfőbb ügyészsége tavaly szeptemberben
A vádhatóság szerint a 2024-es elnökválasztás félbeszakítását és a választás újrakezdését elrendelő alkotmánybírósági határozat napján, december 7-én Georgescu és Potra egy Ilfov megyei lovasfarmon tartott titkos találkozón az államhatalom erőszakos megdöntésre irányuló tervet dolgozott ki, amelynek részeként a választás megszakítása kapcsán kialakuló felfokozott közhangulatra alapozva, katonai műveletekben jártas zsoldosok bevonásával akartak erőszakot szítani az utcai tüntetéseken, a legitim hatalom ellen lázítva a tiltakozókat.
A romániai társadalom jelentős része indokolatlannak tartja az államfőválasztás eredményének megsemmisítését, az összeesküvés-elméleteket és szuverenista nézeteket hirdető Georgescut pedig magas szimpátia övezi.
Az elszigetelt településeken dolgozó szakképzett pedagógusok és intézményvezetők az alapbérük legfeljebb 15 százalékának megfelelő pótlékra lesznek jogosultak az új közalkalmazotti bértörvény felülvizsgált tervezete szerint.
Kihallgatták pénteken a legfőbb ügyészségen Dan Tanasăt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője ellen közösség elleni uszítás gyanúja miatt vizsgálódnak – értesült az Agerpres hivatalos forrásokból.
Az EB szerint több ország megerősítette az igazságszolgáltatás függetlenségét védő garanciákat, új korrupcióellenes intézkedéseket vezetett be, illetve az európai médiaszabadságról szóló törvényhez (EMFA) igazította médiaszabályozását.
Illegális csokoládéműhelyt és saját használatú lakást alakított ki a közlekedési minisztérium egyik épületében Dudás Annamária, a Vasúti Képesítési és Képzési Országos Központ (CENAFER) igazgatója.
Egy hacker értékesítésre bocsátotta az interneten azokat az adatokat, amelyeket a román Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) elleni kibertámadás során szerzett meg – számolt be a Public Record.
A román védelmi minisztérium 12 Airbus helikopter és 12 Thales radar beszerzéséről írt alá szerződést, ezzel 7,5 milliárd euróra emelkedett az Európai Biztonsági Akcióprogram (SAFE) keretében megvalósuló haderőfejlesztés értéke.
Két, összesen 128 lakrészt magában foglaló tömbház épült fel Pitești-en mindössze mintegy 100 méterre egy katonai lőszerraktártól, holott a jogszabályok legalább 200 méteres távolságot írnak elő – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 13 megyéjére és a fővárosra. A hőséget pénteken zivatarok mossák el több régióban is.
A bukaresti nyugdíjpénztárnál és további 29 helyszínen egy nyugdíjcsalással kapcsolatos ügyben szerdán végrehajtott házkutatások nyomán hét személyt őrizetbe vettek, további 13-at hatósági felügyelet alá helyeztek – közölte a román rendőrség.
Nicușor Dan államfő csütörtök este kijelentette, hogy egy meghatározott időszakra kinevezett technokrata kormány jobb helyzetbe hozta volna az országot, mint amiben jelenleg van.
szóljon hozzá!