Nagyváradi premontrei-ügy: apró reménysugár a rend számára, párbeszédet szorgalmaz az RMDSZ

Az újabb tárgyalás május 14-én lesz és addig a bírói testület helyszínelésre fog kiszállni, hogy megtekintse a végrehajtás tereit. A helyszínelés nem lesz nyilvános, csak a prépostság és a polgármesterség képviselői vannak meghívva. Úgy értékelem, hogy ezek a rendelkezések az igazság felé mozdítják el az ügyünket” – fogalmazott az apát.

Mindez azért fontos, mert – mint arról beszámoltunk – az apát nemrég azzal szembesült, hogy a román irányítású önkormányzat, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy a premontrei gimnázium megszerzése után az iskolát a templommal összekötő rendházra is rátegye a kezét,

Mindeközben az RMDSZ Bihar megyei szervezete közleményt bocsátott ki az ügyben, miután a katolikus hívek, illetve a nagyváradi magyar közösség részéről számos bírálat érte, hogy nem lépett fel határozottan az ügyben. Ebben a keddi végrehajtási akció kapcsán leszögezi: elfogadhatatlannak tartja, hogy bármilyen indokkal – akár bírósági végzés alapján – hatóságok karhatalmi erő kíséretében lépjenek be templomba.

– mutat rá az alakulat közleménye. Hozzáteszik: a nagyváradi premontrei rendtől az ingatlanügyeinek jogi képviseletére az RMDSZ, valamint annak jogi képviselői, vezetői az elmúlt 36 évben soha nem kaptak megbízatást.

A közlemény szerint az RMDSZ és vezető tagjainak hivatalos köz-, illetve jogképviseleti munkájának köszönhetően ma Nagyváradon a három legnagyobb magyar középiskola – az Ady Endre Gimnázium, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium, a Szent László Római Katolikus Teológiai Gimnázium – is a történelmi egyházainknak visszaszolgáltatott épületben működik.

„A rend és az apát által megbízott jogi képviselők jó szándékát nem vitatva, rögzíteni kell, hogy a visszaszolgáltatási folyamatok, bírósági perek a most kilakoltatás alatt álló ingatlan esetében – tudomásunk szerint – jogerős bírósági döntéssel lezárult, a rend számára kedvezőtlenül. A kialakult helyzet feloldása érdekében szövetségünk kompromisszumos megoldást javasolt. Az önkormányzat nyitottnak mutatkozott egy olyan megállapodásra, amely a jelenleg is használt ingatlanrészekre vonatkozóan részbeni tulajdonba adást, használati jog biztosítását, felújítást, valamint új ingatlanrész építésének lehetőségét is magában foglalta.

A javaslat a nagyváradi rend, az apát részéről nyilvános elutasításra talált. Kollégáink jószándékú törekvései, próbálkozásai sokoldalú, megbélyegző nyilatkozatok és reagálások tömkelegét kapták. Mindezek ellenére

– áll a Bihar megyei RMDSZ közleményében.

Mint arról beszámoltunk, kedden jelentős létszámú, fegyveres csendőrkontingens kíséretében végrehajtó szállt ki a premontrei rendházba, hogy lefoglalja azt. Először rátörtek a templomban misén részt vevő hívekre, majd hétórás eljárás keretében a végrehajtó felleltározta és lefoglalta a rendházat.

Ráadásul az önkormányzat nem elégszik meg ennyivel: immár a templomudvart és a sekrestyét is magáénak követeli, holott utóbbi – mint az ismeretes – a katolikus templomok szerves része, amely nélkül nem lehet az előírt szertartás szerint lebonyolítani egy misét.

korábban írtuk

Nagyváradi premontrei-ügy: mise közben érkezett a végrehajtó, drámai órák a templomban

Kedden reggel pontban kilenc órakor megérkezett a végrehajtó a nagyváradi premontrei templomhoz, ahol a Fejes Rudolf Anzelm apáttal szolidarizáló hívek fogadták. Ez sem akadályozta meg abban, hogy mise közben, csendőrök kíséretében behatoljon a templomba.

Az apát egyébként még hétfőn délután közzétette válaszát a pénteken megkapott végrehajtói felszólításra. Ebben leszögezte, hogy

„A város által kívánt tereket a Premontrei Prépostság tölti ki, aki nem volt fél az én kilakoltatási peremben. Ezek a terek nem az én privát vagyonom, hanem a prépostságé, ahová a végrehajtó holnap be kíván lépni. Ráadásul a prépostság székhelye is. Én mint a prépostság törvényes képviselője tartózkodom ezekben a terekben, tehát a végrehajtónak semmilyen jogcíme nincs a kilakoltatási elsőfokú végzés értelmében ide bejönni. Amennyiben megteszi, közrendet, alkotmányt és vallásszabadságot is sért vele. Ellenfeleim azt gondolják, hogy személyemen keresztül el tudják lehetetleníteni a prépostságot, de ez nem így működik, mert avval, hogy ezeket a tereket védem, az általam vezetett egyházi intézményt védem, amely része a Római Katolikus Egyháznak. Következtetésképpen az Egyházat védem. Ezért ez az ügy nem az én személyes magánügyem, hanem az Egyház ügye, még akkor is, ha elsődlegesen személyemet érinti” – szögezte le válaszában az apát.

Mint megírtuk, az apát először február 23-ára kapott kilakoltatási végzést, de az önkormányzat végül a kilakoltatás halasztását kérte

Ugyanakkor a halasztásról szóló váratlan döntés vélhetően annak is betudható, hogy a román hatóságok megrettentek az apát védelmére a templom előtt összegyűlt mintegy kétszáz fős tömegtől.

Az apát ellen a város önkormányzata indított kilakoltatási pert, arra hivatkozva, hogy a rendház az önkormányzat tulajdonában van, és a mellette levő iskolaépülettel együtt – amely korábban premontrei gimnáziumként működött, de az államosítás után a Mihai Eminescu Főgimnáziumnak ad otthont – európai uniós forrásokból fel akarják újítani. A kilakoltatást a nagyváradi bíróság január végi ítélete mondja ki, amely ugyan alapfokú, tehát nem jogerős, azonban mivel az önkormányzat sürgősségi eljárást kért, ennek ellenére végrehajtandó.

Egyébként az önkormányzat akkor nem engedélyezte a CitizenGo Magyarország által az épület elé szervezett tiltakozó megmozdulást – ürügyként azt hozták fel, hogy a bejelentésben szereplő cím – Úri/Roman Ciorogariu utca 16 szám – nem létezik.

Az apát február elején kapta kézhez a végrehajtói felszólítást, hogy legkésőbb 23-án reggel tíz óráig hagyja el a rendházat. Emellett összesen 3 121 lej kifizetését is követelte – ebből a felszólítás szerint 363 lejt a kényszer-kilakoltatáshoz kapcsolódó dokumentáció összeállítása, 96 lejt a postaköltség, 2662 lejt pedig a végrehajtói honorárium tesz ki.

Az apát akkor a Krónika kérdésére kijelentette: fellebbezést nyújt be az alapfokú ítélet ellen. „Nyilvánvaló, hogy meg fogom fellebbezni. Az ítéletben olvasható kitételek ugyanis nem teljesen törvényesek. Egy telekkönyv alapján akarnak kilakoltatni, de se név, se cím nem szerepel benne. Nyilván megpróbálják majd végrehajtani az ítéletet, de mi megteszünk minden lépést, hogy az igazság szempontjából mégis megpróbáljuk megakadályozni” – közölte lapunkkal az apát.

„Magánszemélyként akarnak kilakoltatni, de nekem van itt munkaszerződésem is, ami ide köt. A helyzet az, hogy az önkormányzat fordítva ül a lovon, mert a prépostságot kellett volna kilakoltatni, nem engem, és akkor a prépostsággal együtt nyilván mentem volna én is” – mutatott rá. Az apát akkor egyúttal támogatást is kért a végrehajtási költségek fedezésére, ami nyomán gyűjtés indult.

Amúgy múlt héten az apát azt is tudatta, hogy levelet kapott Szabó Ödön nagyváradi RMDSZ-es parlamenti képviselőtől, amelyben a honatya az arról tájékoztatta, hogy az ügyben megpróbált közbenjárni az önkormányzatnál, és szóbeli ígéretet kapott arra, hogy a templomot és a mellette levő területet a premontrei rendre íratják át, és lehetőséget biztosítanak egy új rendház félépítésére.

Mint arról beszámoltunk, az önkormányzat még májusban küldött kilakoltatási végzést Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, váradhegyfoki prépost-prelátusnak, amelyben felszólította, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat, mivel azt a város tulajdonának tekintik, és fel akarják azt újítani.

Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.

Májusi közleményében az apát úgy fogalmazott: a szerzetesi örökfogadalom által megszentelt életforma nem visszavonható, nem időhöz vagy hatósági engedélyhez kötött, és nem sorolható be a polgári jog kategóriái alá. A rendház nem bérelhető, nem birtokba vehető, nem felmondható – mert nem szolgálati lakás, hanem az Egyház domus Dei-ja: Isten háza és a megszentelt élet tere, amelyet egyházi kánoni klauzúra védelmez. Ezért minden olyan állami megnyilatkozás, amely az e helyen történő jelenlétemet jogcím nélkülinek minősíti, nemcsak szakmailag téves, hanem a vallásszabadság és az egyházjogi autonómia szempontjából is elfogadhatatlan.

A Krónika megkeresésére, hogy milyen jogcímen akarja kilakoltatni az önkormányzat, kinek a tulajdonában áll most a rendház, leszögezte:

„A mi tulajdonunkban van nemcsak a rendház, hanem az egész ingatlan, mivel Bolojan úr (Nagyvárad korábbi polgármestere, jelenlegi miniszterelnök – szerk. megj.) annak idején kitöröltette az állam egyetlen jogcímét, az államosítást. És ezt perrel tette, tehát visszafordítani nem lehet. Mi próbáltuk ennek a pernek az iratait megnézni, de nekünk soha nem adták ki az anyagot, mivel azt mondták, hogy illetéktelenek vagyunk. Bolojan úr rájött arra, hogy csak az épület közepe van államosítva, és akkor, amikor államosították, ezt át is vitték egy más telekkönyvi betétbe. Tehát nem volt nehéz elfogadni, amit a prépostság mindig is mondott, hogy csak a közepe van államosítva, a többit csak úgy elfoglalták” – mutatott rá az apát. Hozzátette: a volt polgármester biztos akart lenni a dolgában, mert ilyen ingoványos jogi helyzetben levő ingatlan kapcsán nem lehet munkálatokat végezni és pályázni sem. Mivel kitöröltette az államosítást, a jogcím visszaszállt ránk. Közben, mikor már ez megtörtént, ők körülbelül hat telekkönyvre feldarabolták kataszterileg az épületet, úgyhogy a régin már csak a templom maradt. Ennek nyomán ilyen tiszta, úgynevezett tiszta telekkönyvekkel pályáztak. A saját nevükre telekkönyveztették azt, ami nem az övék” – hangsúlyozta az egyházi vezető.

A Krónika megkeresésére a nagyváradi önkormányzat ingatlanügyi osztályának helyettes ügyvezető igazgatója, Cristian Popescu ugyanakkor tagadta, hogy visszaélést követtek volna el.

„Létezik egy bírósági ítélet, amelyet nem kíván elismerni. Az ítélet arra az ingatlanra vonatkozik, amelyben ma a Mihai Eminescu Főgimnázium működik. Az általa használt öt helyiség ugyanis a gimnáziumhoz tartozik. A szóban forgó ingatlan az Eminescu-gimnáziummal azonos helyrajzi számmal rendelkezik. Hozzáépült a templomhoz” – mondta.

Kérdésünkre, hogy amennyiben az apátot kilakoltatják, mi a tervük a szóban forgó ingatlanrésszel, az igazgatóhelyettes kifejtette, a főgimnáziumnak adnák át a helyiségeket. „A teljes ingatlanban felújítás kezdődik. Ennek során a jelenleg az iskolához tartozó helyiségek mellett ezeket a helyiségeket is felújítják, majd átadják őket az iskolának” – mondta.

A premontrei apát egyébként hosszú évek óta pereskedik az államosított ingatlanai visszaszolgáltatása érdekében – többek között a ma a Mihai Eminescu Főgimnáziumnak otthont adó, a kilakoltatási felszólításban is szereplő és az igazgatóhelyettes által is említett rendház tőszomszédságában álló Premontrei Gimnázium épületéért is –, de máig csupán a korábbi tulajdona elenyésző részét szolgáltatta vissza a román állam.

korábban írtuk

„A cél a teljes kiszorítás”: jogsértésre és a jogállamiság semmibe vételére panaszkodik a nagyváradi premontrei apát

Kiszorítási kísérletnek és a jogállamiság megsértésének tekinti Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát, hogy a bihari megyeszékhely bírósága csütörtökön a rendházból való kilakoltatásáról döntött az önkormányzat által indított perben.