Fotó: Haáz Vince
Növekvő infláció, emelkedő kamatok, romló gazdasági kilátások – egyre több irányból érkeznek a korábbiaknál jóval pesszimistább forgatókönyvek Románia gazdaságának alakulását illetően. A Krónikának nyilatkozó szakember is azt mondja, a háború és az Oroszország ellen bevezetett szankciók pörgetik az árakat, de a jelenlegi helyzetben a kormányzat részéről a legrosszabb választás az adóemelés lenne.
A 2021-es erőteljes bővülést követően 2022-ben 2,6 százalékra lassul a román gazdaság növekedése, ami elsősorban az infláció és az ukrajnai háború számlájára írható – vetítette előre az Európai Bizottság (EB) tegnap közzétett tavaszi gazdasági prognózisában, miután februárban, az ukrajnai invázió előtt még 4,2 százalékos bővülést vetített előre. A brüsszeli elemzők lefelé módosították a román gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó előrejelzéseket is, a tavaszi jelentésben a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékos növekedésével számoltak, szemben a téli prognózisban szereplő 4,5 százalékkal.
A februári előrejelzésben még 5,3 százalékos inflációt valószínűsítettek erre az évre.
Semmivel sem derűlátóbbak a romániai elemzők sem. Valentin Tătaru, az ING Bank vezető közgazdásza időszakos makrogazdasági elemzésében arról ír, nagyon valószínű, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) az idei év végéig 5,5 százalékra emeli a jelenleg 3,75 százalékos alapkamatot. Kijelentését a térség többi országában – Lengyelország, Csehország és Magyarország – tapasztalható jegybanki döntésekkel támasztotta alá, amelyek jelentősen eltérnek az itteni mozgásoktól.
Adrian Codârlaşu, a romániai befektetési szakembereket tömörítő testület (CFA Románia) alelnöke sem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az év végére az alapkamat elérje az 5 százalékot, ami 15 százalékos inflációt eredményezne, és meghaladná a BNR által júniusra prognosztizált 14,2 százalékos szintet. „A piac 11 százalékos inflációt várt, de ez elérte a 14 százalékot olyan körülmények között, hogy nem kizárt az 5 százalékos vagy még magasabb alapkamat. Ilyen körülmények között pedig nem kizárt, hogy a ROBOR az év végéig elérje a 7 százalékot, ezt pedig 5–6 hónap múlva az IRCC (a fogyasztói hitelek új irányadó mutatója – szerk. megj.) emelése követné” – fogalmazott. A három hónapos ROBOR amúgy tegnap már 5,52 százalékon állt, az IRCC pedig 1,86 százalék.
Adrian Codârlaşu szerint amúgy az infláció és egyben az alapkamat emelése összefüggésben áll az amerikai dollár árfolyamának alakulásával is, az USA devizája ugyanis annyira erősödik, hogy akár már egy hónapon belül utolérheti az eurót.
„Mindenhol a világon nőnek most a kamatok, Romániában pedig elkerülhetetlen lesz az adóemelés” – vallja eközben Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója, aki szerint jelenleg egy átmeneti időszak van a 2012-ben elrajtolt „nagy lazítás” és a „nagy szigor” között. A jegybankelnöki tanácsadó ugyanakkor úgy látja, hogy Romániában elkerülhetetlen az adóemelés.
Nem áll össze. Nehéz adót emelni, mivel a lakosságot így is megtépázta az infláció, csökkent a vásárlóerő, de Románia megkésett ezzel az intézkedéssel. Rég meg kellett volna hozni. Attól függ, hogyan fog megállapodni a kormány a lakossággal, a koalíció, amelynek meg kellene szavaznia egy ilyen intézkedést a parlamentben” – fejtette ki Adrian Vasilescu.
„A korábbi évek felelőtlen és erőteljesen expanzív fiskális politikája miatt a román kormánynak kevés lehetősége van arra, hogy kivédje az infláció hatásait, például adócsökkentéssel éljen, vagy nagymértékben megemelje a szociális kiadásokat” – szögezte le tegnap Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának adjunktusa, amikor a valamennyiünk életére negatívan kiható gazdasági mozgásokról kérdeztük.
Felidézte, a BNR a várakozásokhoz mérten felfele módosította az év végi inflációs előrejelzését, míg eddig ez 2022 decemberére 9,6 százalék volt, most megemelte 12,5 százalékra.
„A jegybank prognózisai a realista forgatókönyvet veszik alapul, de soha nem a legrosszabb állapotot vetítik előre, így nagy eltérésre nem számíthatunk” – szögezte le a kolozsvári szakértő. Hozzátette, a nemzeti bank jelentésében az is benne van, hogy az infláció nyárig még növekedni fog, miközben az áprilisi mutató is rekordmagas volt.
Fotó: Pixabay.com
„Ha az európai piacról eltűnik a kínálat egy része a háború és a szankciók miatt, az árnövekedéssel jár, és ezzel nincs, amit kezdeni” – húzta alá Rácz, aki szerint az infláció elleni védekezés első számú eszköze a monetáris politika, és azon belül az alapkamat emelése, és várhatóan a bukaresti jegybank a jövőben tovább növeli a kamatszintet, ami elvileg mérsékeli az inflációt.
„Az infláció mindenkit rosszul érint, az államháztartást, a költségvetést is, de leginkább a lakosság azon részét sújtja, akik alacsony jövedelemből élnek” – fejtette ki az önkormányzati képviselőként is tevékenykedő közgazdász. Ezért szerinte a fiskális politikának is kellene alkalmazkodnia az inflációs helyzethez, az államnak a leginkább kitett rétegeket kellene kompenzálnia, nekik kellene segítenie kivédeni a pénzromlás negatív hatásait, például úgy, hogy megnöveli a szociális kiadásokat, vagy elvileg differenciált adócsökkentésre kerülhetne sor. Ezzel viszont az a probléma, hogy a romániai költségvetés tipikusan akkor is túlköltekező volt, amikor erre nem lett volna szükség, mutatott rá az elemző. Emlékeztetett,
közben nincs olyan mértékben pozitív hatással az emberek jóllétére, mint az, ha a kormányzat akkor tud nagyobb mértékben költekezni vagy adókat csökkenteni, amikor negatív konjunktúra van, mint jelenleg.
Ha az orosz–ukrán háború elhúzódik a gazdasági stagnálás sem kizárt, sőt az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági háború esetén a recesszió is valós forgatókönyv lehet világszerte – jelentette ki a Krónikának Nagy Bálint Zsolt egyetemi előadótanár.
„A túlköltekezés a koronavírus-járvány alatt részben indokolt volt, de a pandémia előtt is felelőtlen és expanzív fiskális politika jellemezte Romániát, ezért most a kormányzatnak kevés a lehetősége arra, hogy adócsökkentéssel éljen, és nagymértékben megemelje a szociális kiadásokat. Közben a költségvetéshiány finanszírozása egyre többe kerül, a kamatkiadások növekednek” – részletezte Rácz Béla Gergely.
Hangsúlyozta: a 13,7 százalékos infláció mindenkinek egyformán 13,7 százalék, de a fogyasztói kosárban, ami az árváltozásokat méri, nincsenek benne például a lakbérek, a törlesztőrészletek, így azokban a háztartásokban, ahol sokkal az átlag alatt van a jövedelem, a költségvetés nagyobb mértékben csökken, mint az infláció, hiszen jelentősen megemelkedik a lakbér, a hiteltörlesztő-részlet, amiről az infláció gyakorlatilag nem közöl adatokat.
– figyelmeztetett az egyetemi oktató, aki szerint ilyen helyzetben a legrosszabb, ami történhet, az adóemelés.
Úgy gondolja, ha erre mégis sor kerülne, csak differenciáltan valósulhat meg, vagyis a magas jövedelműeket lehet jobban terhelni, akiket kevésbé sújt a mostani gazdasági helyzet, és a többletbevételből nagyobb szociális kiadásokat kell eszközölni. Ám szerinte elsősorban az adóbegyűjtés hatékonyságát kellene növelni, amire vannak ígéretek az illetékesek részéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!