Tovább drágul az élet Romániában, állami intézkedések kellenek az elemzők szerint

A februári előrejelzésben még 5,3 százalékos inflációt valószínűsítettek erre az évre.

Száguldó infláció, szárnyaló kamatok

Semmivel sem derűlátóbbak a romániai elemzők sem. Valentin Tătaru, az ING Bank vezető közgazdásza időszakos makrogazdasági elemzésében arról ír, nagyon valószínű, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) az idei év végéig 5,5 százalékra emeli a jelenleg 3,75 százalékos alapkamatot. Kijelentését a térség többi országában – Lengyelország, Csehország és Magyarország – tapasztalható jegybanki döntésekkel támasztotta alá, amelyek jelentősen eltérnek az itteni mozgásoktól.

Adrian Codârlaşu, a romániai befektetési szakembereket tömörítő testület (CFA Románia) alelnöke sem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az év végére az alapkamat elérje az 5 százalékot, ami 15 százalékos inflációt eredményezne, és meghaladná a BNR által júniusra prognosztizált 14,2 százalékos szintet. „A piac 11 százalékos inflációt várt, de ez elérte a 14 százalékot olyan körülmények között, hogy nem kizárt az 5 százalékos vagy még magasabb alapkamat. Ilyen körülmények között pedig nem kizárt, hogy a ROBOR az év végéig elérje a 7 százalékot, ezt pedig 5–6 hónap múlva az IRCC (a fogyasztói hitelek új irányadó mutatója – szerk. megj.) emelése követné” – fogalmazott. A három hónapos ROBOR amúgy tegnap már 5,52 százalékon állt, az IRCC pedig 1,86 százalék.

Adrian Codârlaşu szerint amúgy az infláció és egyben az alapkamat emelése összefüggésben áll az amerikai dollár árfolyamának alakulásával is, az USA devizája ugyanis annyira erősödik, hogy akár már egy hónapon belül utolérheti az eurót.

A BNR illetékese adóemelést vár

„Mindenhol a világon nőnek most a kamatok, Romániában pedig elkerülhetetlen lesz az adóemelés” – vallja eközben Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója, aki szerint jelenleg egy átmeneti időszak van a 2012-ben elrajtolt „nagy lazítás” és a „nagy szigor” között. A jegybankelnöki tanácsadó ugyanakkor úgy látja, hogy Romániában elkerülhetetlen az adóemelés.

Nem áll össze. Nehéz adót emelni, mivel a lakosságot így is megtépázta az infláció, csökkent a vásárlóerő, de Románia megkésett ezzel az intézkedéssel. Rég meg kellett volna hozni. Attól függ, hogyan fog megállapodni a kormány a lakossággal, a koalíció, amelynek meg kellene szavaznia egy ilyen intézkedést a parlamentben” – fejtette ki Adrian Vasilescu.

A háború és a szankciók pörgetik az árakat

„A korábbi évek felelőtlen és erőteljesen expanzív fiskális politikája miatt a román kormánynak kevés lehetősége van arra, hogy kivédje az infláció hatásait, például adócsökkentéssel éljen, vagy nagymértékben megemelje a szociális kiadásokat” – szögezte le tegnap Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának adjunktusa, amikor a valamennyiünk életére negatívan kiható gazdasági mozgásokról kérdeztük.

Felidézte, a BNR a várakozásokhoz mérten felfele módosította az év végi inflációs előrejelzését, míg eddig ez 2022 decemberére 9,6 százalék volt, most megemelte 12,5 százalékra.

„A jegybank prognózisai a realista forgatókönyvet veszik alapul, de soha nem a legrosszabb állapotot vetítik előre, így nagy eltérésre nem számíthatunk” – szögezte le a kolozsvári szakértő. Hozzátette, a nemzeti bank jelentésében az is benne van, hogy az infláció nyárig még növekedni fog, miközben az áprilisi mutató is rekordmagas volt.

„Ha az európai piacról eltűnik a kínálat egy része a háború és a szankciók miatt, az árnövekedéssel jár, és ezzel nincs, amit kezdeni” – húzta alá Rácz, aki szerint az infláció elleni védekezés első számú eszköze a monetáris politika, és azon belül az alapkamat emelése, és várhatóan a bukaresti jegybank a jövőben tovább növeli a kamatszintet, ami elvileg mérsékeli az inflációt.

„Az infláció mindenkit rosszul érint, az államháztartást, a költségvetést is, de leginkább a lakosság azon részét sújtja, akik alacsony jövedelemből élnek” – fejtette ki az önkormányzati képviselőként is tevékenykedő közgazdász. Ezért szerinte a fiskális politikának is kellene alkalmazkodnia az inflációs helyzethez, az államnak a leginkább kitett rétegeket kellene kompenzálnia, nekik kellene segítenie kivédeni a pénzromlás negatív hatásait, például úgy, hogy megnöveli a szociális kiadásokat, vagy elvileg differenciált adócsökkentésre kerülhetne sor. Ezzel viszont az a probléma, hogy a romániai költségvetés tipikusan akkor is túlköltekező volt, amikor erre nem lett volna szükség, mutatott rá az elemző. Emlékeztetett,

közben nincs olyan mértékben pozitív hatással az emberek jóllétére, mint az, ha a kormányzat akkor tud nagyobb mértékben költekezni vagy adókat csökkenteni, amikor negatív konjunktúra van, mint jelenleg.

korábban írtuk

Romló kilátások a háború árnyékában: leginkább az élelmiszer-drágulás okoz gondot a román gazdaságnak

Ha az orosz–ukrán háború elhúzódik a gazdasági stagnálás sem kizárt, sőt az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági háború esetén a recesszió is valós forgatókönyv lehet világszerte – jelentette ki a Krónikának Nagy Bálint Zsolt egyetemi előadótanár. 

„A túlköltekezés a koronavírus-járvány alatt részben indokolt volt, de a pandémia előtt is felelőtlen és expanzív fiskális politika jellemezte Romániát, ezért most a kormányzatnak kevés a lehetősége arra, hogy adócsökkentéssel éljen, és nagymértékben megemelje a szociális kiadásokat. Közben a költségvetéshiány finanszírozása egyre többe kerül, a kamatkiadások növekednek” – részletezte Rácz Béla Gergely.

Hangsúlyozta: a 13,7 százalékos infláció mindenkinek egyformán 13,7 százalék, de a fogyasztói kosárban, ami az árváltozásokat méri, nincsenek benne például a lakbérek, a törlesztőrészletek, így azokban a háztartásokban, ahol sokkal az átlag alatt van a jövedelem, a költségvetés nagyobb mértékben csökken, mint az infláció, hiszen jelentősen megemelkedik a lakbér, a hiteltörlesztő-részlet, amiről az infláció gyakorlatilag nem közöl adatokat.

– figyelmeztetett az egyetemi oktató, aki szerint ilyen helyzetben a legrosszabb, ami történhet, az adóemelés.

Úgy gondolja, ha erre mégis sor kerülne, csak differenciáltan valósulhat meg, vagyis a magas jövedelműeket lehet jobban terhelni, akiket kevésbé sújt a mostani gazdasági helyzet, és a többletbevételből nagyobb szociális kiadásokat kell eszközölni. Ám szerinte elsősorban az adóbegyűjtés hatékonyságát kellene növelni, amire vannak ígéretek az illetékesek részéről.