Fotó: Pinti Attila
Döntéshozó kamaraként megszavazta pénteki ülésén a bukaresti képviselőház a sürgősségi állapot idején foganatosított intézkedések által leginkább érintett gazdasági társaságoknak és természetes személyeknek szánt kedvezményekről szóló tervezetet. Az intéskedések nagy érvágást jelenthetnek az állami költségvetésnek.
2020. április 03., 20:552020. április 03., 20:55
2020. április 03., 22:382020. április 03., 22:38
A javaslat 243 támogató és 81 ellenszavazatot kapott, hárman tartózkodtak. A jogszabály többek között kimondja, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek a romániai koronavírus-járvány miatt kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy folyó hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, 2020 márciusától számítva három hónapig halaszthatják a munkáltató által visszatartott társadalombiztosítási járulékok befizetését.
A kedvezmény azzal a feltétellel vehető igénybe, hogy a munkáltató vállalja, a törvény életbe lépésétől számított legalább 12 hónapig nem bontja fel a 2020. március 1-jén érvényben volt munkaszerződéseket. A javaslat azt is leszögezi, hogy a gazdasági társaságoknak nem kell kamatot és késedelmi pótlákot fizetniük a befizetés halasztásának időszakára.
A tervezet előírja azt is, hogy azok a természetes személyek, akiket közvetett vagy közvetlen módon érintettek a szükségállapot idején hozott hatósági intézkedések, valamint azok a gazdasági társaságok, amelyek kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy folyó hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek a bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, a törvény életbe lépésétől számított három hónapig elhalaszthatják a közüzemi számlák – víz- és csatornázási díj, áram- és gázszolgáltatás, szemételszállítás, telefon-, internet- és kábeltévé-szolgáltatás díja – fizetését.
Az e három hónap alatt esedékes összeget részletekben kell majd befizetniük az időszak lejárta utáni 12 hónapban. Kamatot és késedelmi pótlákot nem számolnak fel. Az ebből adódó esetleges bevételkiesést pótolandó a pénzügyminisztérium az állami kincstár révén 18 hónapos futamidejű, kamatmentes hiteleket bocsát a közüzemi szolgáltatók rendelkezésére – szerepel még az Agerpres hírügynökség által ismertetett tervezetben.
Kedvezőnek tartja a rendelkezéseket az RMDSZ
Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a törvény megszavazása után úgy nyilatkozott, a szükségállapotra való tekintettel a parlament olyan intézkedéseket hozott, amelyek az állampolgárok és a vállalkozások érdekét egyaránt szem előtt tartják. A politikus kiemelte: azok a gazdasági szereplők, amelyeket súlyosan érint a járvány, kérésre mentesülhetnek a társadalombiztosítási járulék befizetése alól 3 hónapra. A háromhónapos befizetés értékének felét a következő 12 hónapban egyenlő részletekre osztva törlesztik, míg a fennmaradó 50 százalékot az állam fizeti, amennyiben a vállalkozás megtartja a 2020. március elsején nyilvántartott munkaszerződéseket legalább 12 hónapig. „Összeségében a törvény kedvező feltételeket teremt, ezért az RMDSZ megszavazta azt” – taglalta a frakcióvezető.
A törvény lehetővé teszi még, hogy a banki hitelekkel rendelkező jogi és természetes személyek egyaránt legfeljebb az év végégig felfüggeszthetik hiteltörlesztő részleteik fizetését. A képviselőház által elfogadott változat előnyösebb a hitelesek számára, mint a Ludovic Orban vezette kormány által múlt héten elfogadott hasonló sürgősségi kormányrendelet, hiszen a most elfogadott jogszabály szerint a felfüggesztés idején a kamatot nem tőkésítik, így jövő évtől a hiteltörlesztő részletek nem emelkednek, hanem csak a futamidő nő.
A jogszabályjavaslatot a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) bírálta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD), a Pro Románia, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Párt (PMP) és az RMDSZ viszont támogatta. A kormánypárti politikusok populista, szavazathajhász kezdeményezésnek nevezték az előterjesztésben szereplő intézkedéseket, amelyekre szerintük nincs fedezet az állami költségvetésben. A PNL vezetői a képviselőházban lezajlott szavazás után bejelentették, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak, mert szerintük a jogszabály az alaptörvénybe ütközik. Független szakértők szerint a kedvezmények ugyancsak jelentős terhet rónak majd a büdzsére.
A képviselőház döntéshozó kamaraként szavazott a javaslatról, amely a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után hatályba lép, ha Klaus Johannis államfő kihirdeti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás