Fotó: Pinti Attila
Döntéshozó kamaraként megszavazta pénteki ülésén a bukaresti képviselőház a sürgősségi állapot idején foganatosított intézkedések által leginkább érintett gazdasági társaságoknak és természetes személyeknek szánt kedvezményekről szóló tervezetet. Az intéskedések nagy érvágást jelenthetnek az állami költségvetésnek.
2020. április 03., 20:552020. április 03., 20:55
2020. április 03., 22:382020. április 03., 22:38
A javaslat 243 támogató és 81 ellenszavazatot kapott, hárman tartózkodtak. A jogszabály többek között kimondja, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek a romániai koronavírus-járvány miatt kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy folyó hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, 2020 márciusától számítva három hónapig halaszthatják a munkáltató által visszatartott társadalombiztosítási járulékok befizetését.
A kedvezmény azzal a feltétellel vehető igénybe, hogy a munkáltató vállalja, a törvény életbe lépésétől számított legalább 12 hónapig nem bontja fel a 2020. március 1-jén érvényben volt munkaszerződéseket. A javaslat azt is leszögezi, hogy a gazdasági társaságoknak nem kell kamatot és késedelmi pótlákot fizetniük a befizetés halasztásának időszakára.
A tervezet előírja azt is, hogy azok a természetes személyek, akiket közvetett vagy közvetlen módon érintettek a szükségállapot idején hozott hatósági intézkedések, valamint azok a gazdasági társaságok, amelyek kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy folyó hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek a bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, a törvény életbe lépésétől számított három hónapig elhalaszthatják a közüzemi számlák – víz- és csatornázási díj, áram- és gázszolgáltatás, szemételszállítás, telefon-, internet- és kábeltévé-szolgáltatás díja – fizetését.
Az e három hónap alatt esedékes összeget részletekben kell majd befizetniük az időszak lejárta utáni 12 hónapban. Kamatot és késedelmi pótlákot nem számolnak fel. Az ebből adódó esetleges bevételkiesést pótolandó a pénzügyminisztérium az állami kincstár révén 18 hónapos futamidejű, kamatmentes hiteleket bocsát a közüzemi szolgáltatók rendelkezésére – szerepel még az Agerpres hírügynökség által ismertetett tervezetben.
Kedvezőnek tartja a rendelkezéseket az RMDSZ
Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a törvény megszavazása után úgy nyilatkozott, a szükségállapotra való tekintettel a parlament olyan intézkedéseket hozott, amelyek az állampolgárok és a vállalkozások érdekét egyaránt szem előtt tartják. A politikus kiemelte: azok a gazdasági szereplők, amelyeket súlyosan érint a járvány, kérésre mentesülhetnek a társadalombiztosítási járulék befizetése alól 3 hónapra. A háromhónapos befizetés értékének felét a következő 12 hónapban egyenlő részletekre osztva törlesztik, míg a fennmaradó 50 százalékot az állam fizeti, amennyiben a vállalkozás megtartja a 2020. március elsején nyilvántartott munkaszerződéseket legalább 12 hónapig. „Összeségében a törvény kedvező feltételeket teremt, ezért az RMDSZ megszavazta azt” – taglalta a frakcióvezető.
A törvény lehetővé teszi még, hogy a banki hitelekkel rendelkező jogi és természetes személyek egyaránt legfeljebb az év végégig felfüggeszthetik hiteltörlesztő részleteik fizetését. A képviselőház által elfogadott változat előnyösebb a hitelesek számára, mint a Ludovic Orban vezette kormány által múlt héten elfogadott hasonló sürgősségi kormányrendelet, hiszen a most elfogadott jogszabály szerint a felfüggesztés idején a kamatot nem tőkésítik, így jövő évtől a hiteltörlesztő részletek nem emelkednek, hanem csak a futamidő nő.
A jogszabályjavaslatot a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) bírálta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD), a Pro Románia, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Párt (PMP) és az RMDSZ viszont támogatta. A kormánypárti politikusok populista, szavazathajhász kezdeményezésnek nevezték az előterjesztésben szereplő intézkedéseket, amelyekre szerintük nincs fedezet az állami költségvetésben. A PNL vezetői a képviselőházban lezajlott szavazás után bejelentették, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak, mert szerintük a jogszabály az alaptörvénybe ütközik. Független szakértők szerint a kedvezmények ugyancsak jelentős terhet rónak majd a büdzsére.
A képviselőház döntéshozó kamaraként szavazott a javaslatról, amely a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után hatályba lép, ha Klaus Johannis államfő kihirdeti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás