
Ösztönöznék a leadást. A háztartási gépekre is kiterjesztené a kormány a roncsprogramot, utalvány járna az e-hulladék után
Fotó: Veres Nándor
Az elektromos háztartási hulladék begyűjtésének felpörgetését célozza a kormány azzal a programmal, amely keretében – az autókhoz hasonlóan – régi háztartási gépek leadásakor utalványt adnának, amelyet új gép vásárlásakor lehet hasznosítani. Szakértők szerint nem biztos, hogy jó így a kezdeményezés.
2018. június 12., 16:172018. június 12., 16:17
2018. június 12., 16:212018. június 12., 16:21
A Roncsautóprogram mintájára a háztartási gépekre is hasonló támogatási konstrukció beindítását tervezi a környezetvédelmi minisztérium – a kiszivárgott információk szerint ez azt jelentené, hogy ha hivatalosan leadjuk a régi televíziót, hűtőt vagy mosógépet, értékjegyet kapunk, amit egy új háztartási gép vásárlásakor lehet beváltani.
A környezetvédelmi minisztérium hivatalosan még nem közölte a voucher értékét, ám források szerint 150 lejt adnának egy nagyobb háztartási berendezés, például hűtőszekrény vagy mosógép leadása esetén, a kisebbekért, a televízióért vagy főzőlapért 100 lejt. Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, egyeztetés zajlik, hogy beindítsák az országos lomtalanítás „motorjait” és meghirdessék a háztartási gépek roncsprogramját.
Abban bíznak, hogy a bónuszrendszerrel ráveszik a lakosságot, hogy megszabaduljanak a meghibásodott háztartási gépektől. A tapasztalat szerint ugyanis ezeket ritkán hasznosítják újra, inkább a lakásban raktározzák, mert a gyűjtőpontok általában a települések szélén vannak, és amúgy is elenyésző összegeket fizetnek a roncsokért.
Roxana Puiu, az e-hulladék begyűjtésére szakosodott Environ cég menedzsere szerint a gyakorlatban kétféle módon lehetne kivitelezni a programot: vagy leadják a roncsokat a gyűjtőközpontokban, vagy elviszik bejelentés nyomán a háztartásokból.
„Át kellene törni az érdektelenség falát, de felmerül a kérdés, hogy a plusz 150 lej használ vagy sem” – vélekedett megkeresésünkre Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő. A volt környezetvédelmi miniszter szerint szükség lenne egy tanulmányra, ami alátámasztja a roncsprogram szükségességét, hiszen a pontos adatok hiányában nehéz megítélni, hogy az mennyire lenne hatékony.
Azt kellene látni, hogy jelenleg mekkora értékben és hova adnak le elektronikai hulladékot, hiszen elvileg most is vannak évi kvóták, a vásárlók, már amikor megveszik az elektronikai berendezéseket, kifizetnek egy pluszköltséget, amit arra fordítanak, hogy az újrahasznosítás kötelezettségét átvállaló szervezeteken keresztül begyűjtik az elektromos szemetet. Korodi Attila emlékeztetett,
– vetette fel a politikus.
Pénzre váltható. A kormány tervezete a nagyobb gépekért állítólag 150 lejes, a kisebbekért 100 lejes utalványt biztosítana
Fotó: Pál Árpád
A jutalmazási rendszer mindenképpen hasznos és ösztönző, de megfelelő módszert kell erre kidolgozni – fogalmazott kérdésünkre Korodihoz hasonlóan Máthé László, a sepsiszentgyörgyi székhelyű regionális hulladékgazdálkodási vállalat igazgatója. Szerinte nem lenne eredményes az új készülék vásárlásához kötni az értékjegyeket, hiszen nem mindenkinek van erre anyagi fedezete.
– részletezte az igazgató. A sepsiszentgyörgyi vállalat különben országos szinten élen jár az elektronikai hulladék begyűjtésében, tavaly száz tonnán felül gyűjtöttek, és idén már meghaladták a 60 tonnát, ám így is egy főre számolva egy kilogramm jön ki évente, ami az ország által vállalt kötelezettség egynegyede.
Mint Máthé László részletezte, évente egyszer minden faluba kimennek egy napra, összeszedik az elektromos hulladékot, de bejelentésre bármikor házhoz mennek, és elviszik a régi, feleslegessé vált háztartási gépeket.
Ez valamelyest ösztönzi az embereket, de a tapasztalat szerint még így is sokan otthon tartogatják a régi, meghibásodott készülékeket. A szakember felidézte, versenyeket is hirdettek, aki a faluban az első három készüléket leadta, jutalomban részesült, de ilyen esetben a később érkezők elégedetlenek voltak. Máthé László szerint mindenképp ösztönzésre lenne szükség, de azt hatékonyan kellene működtetni.
Mint ismeretes, 2010 óta múködik Romániában a Roncsautóprogram, amelynek keretében régi személygépkocsikat lehet leadni a roncstelepeken, és cserébe a Környezetvédelmi Alap új autó vásárlásakor felhasználható utalványokat biztosít. Ugyan tavaly felmerült, hogy megszüntessék a támogatást, a lakosság és az autókereskedők egyaránt felemelték a hangjukat, így kiderült, hogy továbbra is van létjogosultsága a gépkocsipark felújítását célzó programnak.
2018-ban a Roncsautóprogram keretében a magánszemélyek összesen 133 millió lej, a jogi személyek pedig 20 millió lej értékben kaphatnak kedvezményeket új személygépkocsi vásárlásakor, amennyiben leadnak a roncstelepen egy nyolcévesnél régebbi járművet. A februárban elfogadott módszertan szerint
Az úgynevezett alapprogram mellett ugyanakkor idén is elindult a Roncsautó plusz program, amely az elektromos és hibrid autók vásárlását ösztönzi. Ennek finanszírozási útmutatóját szintén tavaly, három évre hagyta jóvá az illetékes miniszter.
A program által a száz százalékosan elektromos meghajtású járművek vásárlása esetén 45 ezer lejes, a hibrid autók esetében pedig 20 ezer lejes támogatást igényelhetnek az érdeklődők, utóbbi esetében feltétel a kilométerenkénti legtöbb 50 grammos szén-dioxid-kibocsátás. Fontos kiemelni, hogy az előírások szerint a Roncsautó plusz programban a tulajdonosoknak nem kötelező leadniuk régi autójukat, ám ha mégis úgy döntenek, hogy leadják és kiíratják forgalomból régi, nyolc évnél idősebb járművüket, a 45 vagy 20 ezer lejes támogatás mellett megkapják a régi autó kivonásáért járó 6500 lejt is.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
szóljon hozzá!