Fotó: Pixabay.com
Elfogadja a kormány pénteki ülésén a 2018/114-es, a 2010/50-es és a 2016/52-es sürgősségi rendeletek módosításait – jelentette be a kormányülés kezdetén Viorica Dăncilă. A jóváhagyott rendelet alapján harmadára csökkent a bankadó.
2019. március 29., 11:272019. március 29., 11:27
2019. március 29., 13:322019. március 29., 13:32
A miniszterelnök azt mondta, a módosítások azt a célt tartják szem előtt, hogy csökkenjenek a lakosság hitelköltségei, növekedjen a kedvező feltételek mellett hitelt kapó román vállalatok száma. A módosításokat a Román Nemzeti Bank és a Romániai Bankok Egyesülete álláspontjával konszenzusban hozzák meg – tette hozzá az Agerpres szerint Dăncilă.
Az új jogszabály értelmében a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) ezentúl kizárólag a bankközi tranzakciók alapján számolják ki. Ezt a Román Nemzeti Bank honlapján fogják közölni.
A tavalyi év végén bevezetett úgynevezett „kapzsisági illetéket” azoknak a pénzintézeteknek kellett volna fizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak és a negyedévenként fizetendő illeték a bank aktíváinak 0,3 százalékát (évi 1,2 százalékot) is elérhette. A bukaresti kormány a bankszektor bírálatai és az ország besorolásának rontását kilátásba helyező hitelminősítők jelzései nyomán még az első negyedéves befizetési határidő lejárta előtt visszakozott.
Az új bankadó a pénzeszközök legfeljebb 0,4 százaléka lehet évente és számos olyan kedvezményt tartalmaz, amellyel a kormány a hitelezést akarja bátorítani. Az új bankadót – amelyet félévenként kell majd fizetni – ezért „szorgalom-ösztönzőként” állította be Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Az új bankadó mértékét nem a kormány szerint manipulálható, és állítólag mesterségesen magasan tartott ROBOR-hoz kötik, hanem egy új mutatóhoz, amely a bankok közötti ténylegesen megvalósult lej-tranzakcióknál alkalmazott kamat átlagaként határoznak meg.
A pénzügyminiszter a kormányülést követően azt mondta: a bankadó módosításával nem várták meg az Európai Központi Bank jóváhagyását, mivel megkapták a román jegybankét és a román bankárszövetséggel is egyeztettek. Mindazonáltal a rendeletnek nincs visszamenő hatálya, a ROBOR-hoz kötött korábban leszerződött változó kamatú lejhitelek nem változnak, de a hiteleseknek lehetőségük lesz május 2-a után a megváltozott feltételek szerint újrafinanszírozni hitelüket.
A romániai magánnyugdíj-kezelőkkel folytatott tárgyalások nyomán 2019. május 31-éig halasztják a törzstőke-követelmények gyakorlatba ültetését. Eddig a dátumig visszatérnek a 4 millió eurónak megfelelő minimális törzstőke-követelményhez. A halasztásra azért van szükség, hogy a magánnyugdíj-kezelőknek legyen idejük a törzstőkeemelésre. 2019 június elsejétől a minimálisan szükséges tőkealapokat 2019. december 31-éig be kell fizetni – tette hozzá Dăncilă.
A távközlés terén 2019. szeptember elsejéig halasztják a 114-es rendeletben az elektronikus távközlési hálózatok kiépítésében felmerülő hiányosságokért előírt szankciók gyakorlatba ültetését. A halasztásra azért van szükség, mert előbb véglegesíteni kell a szolgáltatók hálózatépítési engedélyezését megkönnyítő törvényi keretet.
Dăncilă szerint mindezek a módosítások a román állampolgárok érdekeit fogják szolgálni és fellendítik Románia gazdasági fejlődését.
Nicușor Dan szerint a kormány deficitcsökkentő csomagjai nélkül még inkább elszabadult volna a költségvetési hiány és az infláció. Az államfő azt is kijelentette, hogy néhány intézkedés esetében másként járt volna el.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!