2007. március 09., 00:002007. március 09., 00:00
A felmért vállalkozások35 százaléka mikrovállalkozás, 31,67százalék kisvállalkozás, míg 33,33százalék közepes méretű cég.
„A diktatórikus döntéshozásraaz egyik lehetséges magyarázat, hogy atulajdonos-menedzser az általa létrehozottvállalkozásban valamennyi aktivitás fölöttteljes hatalmat akar gyakorolni” – próbáltmagyarázatot adni a közvélemény-kutatáseredményeire Ovidiu Nicolescu, a CNIPMMR elnöke.
Motivációs boom
Az autoriter menedzserek számarányávalszinte azonos azonban az olyan cégvezetők száma,akiket ténylegesen érdekel a humán erőforrásés ennek motiválása. A kis- és közepesvállalkozások 36,67 százalékábanakad olyan vezető, aki nem csupán az alkalmazottak megfelelőteljesítményét tartja szem előtt, hanem ezektársadalmi problémáira is próbálösszpontosítani. Rendkívül alacsony,mindössze 1,67 százaléknyi viszont azonvállalkozások száma, amelyek menedzsere úgyítéli meg, hogy a döntéshozásbaminden alkalmazottat be kell vonni. Eközben a cégvezetőkmindössze 10 százaléka ítéli megúgy, hogy a döntéshozást legalábbazokra az alkalmazottakra rá lehetne bízni, akikmegfelelő képzettséggel és szaktudássalrendelkeznek a döntés meghozatalához. Amenedzsereknek csupán 28,33 százaléka kérdezimeg alkalmazottjait egy-egy, a cég életében,illetve az alkalmazottakra nézve is fontos lépéselőtt.
A vállalkozástulajdonosok23,33 százaléka ítéli meg úgy,hogy az alkalmazottakat időnként különféleeszközökkel motiválni kell, míg 20 százalékukszerint a pénzbeli ösztönzők a leghatékonyabbak.A hazai vállalatoknak mindössze a 28,33 százalékábanlétezik rendszeres, teljesítményarányospluszjuttatás. „Az emberek egy vállalkozásstratégiai erőforrásai, így erkölcsi ésanyagi motiválásuk egyaránt indokolt kellenehogy legyen. Most mindenki panaszkodik, hogy a munkaerő külföldöndolgozik, miközben ezek a dolgok 4-5 évvel ezelőtt mégszóba sem kerültek. Ha itthon akarjuk tartani azembereket, motiválnunk kell a jól teljesítőket,és tiszteletben kellene tartanunk a javadalmazásbizalmasságának jellegét” – véliOvidiu Nicolescu.
Az alkalmazottnak lelke is van
A felmérésből arra isfény derül, hogy a menedzserek 41,67 százalékaszerint egyforma fontossága van a lelki – példáula biztatás, dicséret, bátorítás,nyilvános elismerés stb. –, illetve az anyagimotivációnak. Ám csupán a vállalkozások36,67 százalékában tartják nagyonfontosnak a humán erőforrást.
Nicolescu szerint viszont már ezis előrelépést jelent, és azt bizonyítja,hogy végre a romániai menedzserek is kezdik belátni,hogy mennyire fontosak a cég számára azalkalmazottak, és hogy a személyzetet rendkívülfontos erőforrásként kell kezelni. Szerinte márlényeges pozitívum, hogy egyes vállalkozásvezetőkkezdtek áldozni arra, hogy az alkalmazottak jobb teljesítménytnyújthassanak. Még mindig igen alacsony viszont azoknaka menedzsereknek a száma, akik ezt belátják,tartja a Magánkézben Levő Kis- és KözepesVállalkozások Országos Tanácsánakelnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok