Hirdetés

Diktatórikus rendszer kezdete? – Börtönbüntetéssel sújtaná a rossz adófizetőket a miniszter, aki egyelőre jegeli a témát

Rácsok mögé az adócsalókkal? Túl drasztikusnak tartják Eugen Teodorovici tervét •  Fotó: Barabás Ákos

Rácsok mögé az adócsalókkal? Túl drasztikusnak tartják Eugen Teodorovici tervét

Fotó: Barabás Ákos

Újra megteremtené az adósok börtönét Eugen Teodorovici, aki szabadságvesztéssel sújtaná az adók és illetékek befizetését elmulasztó vállalkozókat. A Krónikának nyilatkozó szakemberek nem támogatják a kezdeményezést, miközben a pénzügyminiszter egyelőre „visszavonulót fújt”.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2019. szeptember 17., 17:572019. szeptember 17., 17:57

Egy és hat év közötti szabadságvesztéssel sújtható egy vállalkozó, aki elmulasztja visszatartani az alkalmazott fizetéséből a különböző adókat és illetékeket, vagy visszatartja ugyan az összegeket, ám nem fizeti azokat be az államkasszába – áll az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által a szenátus elé beterjesztett törvénytervezetben. Mint a jogszabályjavaslat mellékletéből megtudhatjuk, az osztalék, a fizetés, a nyugdíj, a haszonbér, a szabad­úszók által kifejtett munka fizetsége utáni jövedelemadóról és az egészségbiztosítási hozzájárulásról van konkrétan szó.

A tárcavezető pénteken nyújtotta be a 2005/241-es számú, az adócsalás megelőzését és az ellene való küzdelmet szabályozó törvény módosítására irányuló jogszabályjavaslatot, ami rögtön heves reakciókat váltott ki az érintettek körében.

Hirdetés

Eugen Teodorovici Facebook-bejegyzésben reagált a kritikákra, megjegyezve, sok esetben a javaslat nem megfelelő ismerete szült olyan bírálatokat, amelyek alaptalanok, ugyanakkor rossz szándékkal vádolta meg a szembeszegülőket.

„Az én tervezetem korrekt, és becsületes hozzáállást vár el a munkáltatótól a munkavállalóval fenntartott kapcsolatban, célja megelőzni mindenfajta visszaélést, és semmiképp sem azok a dolgok, amelyeket a bírálók megfogalmaztak” – érvelt a maga igaza mellett a miniszter. Meglátása szerint a javaslata kiszámíthatóságot hozna az adók és illetékek befizetésének rendszerében, és nemcsak a „költségvetést védelmezné, hanem az alkalmazottakat is”, hiszen a jövőben ezeknek az összegeknek a visszatartásán és befizetésén múlhat a nyugdíjuk vagy az orvosi ellátásuk.

Frissítés

Visszakozik Teodorovici: egyelőre nem lesz adósok börtöne
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter kedden bejelentette, egyelőre lemond a pénteken benyújtott, az államkassza felé elmaradásokat felhalmozó vállalkozóknak szabadságvesztést előíró törvénytervezete elfogadtatásáról. „Leállok, ameddig össze nem gyűl 10 000 támogató aláírás az üzleti szférából” – idézi az Economica.net portál a tárcavezetőt.  

Óriási veszély

Óriási veszélyt rejt magában a tervezet, hiszen erős fegyvert adna az ellenőrző hatóságok kezébe azzal, hogy még egy mulasztás esetén is börtönbe vethetik a vállalkozókat – jelentette ki hétfőn a Krónika megkeresésére Tánczos Barna. Az RMDSZ Hargita megyei szenátora rámutatott, ez

lehetőséget teremt azok számára, akik meg akarnak hurcolni vállalkozókat, egy diktatórikus rendszer kezdetét jelentheti.

„Az RMDSZ nem támogatja, ezt a tervezetet minden további vita nélkül vissza kell utasítani, nem lehet ilyen veszélynek kitenni a vállalkozókat” – szögezte le a politikus, aki különben támogatja, hogy szigorításokat vezessenek be a bizonyíthatóan rosszindulattal elkövetett adócsalások esetében.

Tánczos Barna felidézte, a módosító javaslatot a kormány küldte a szenátusba, azt pénteken iktatták, mindössze öt cikkelyből áll, és szó szerint kimondja, hogy

az a vállalkozó, aki visszatartja a társadalombiztosítási járulékot és az adót az alkalmazottól, ám nem fizeti be az államkasszába, vagy ha nem tartja vissza, és ezt 30 napon belül nem korrigálja, akkor egytől hat évig terjedő börtönnel büntethető.

Ha az ellenőrző hatóság rosszindulatot tud bizonyítani, és ezt a bíróság elfogadja, vagyis a vállalkozó áfa-visszaigényléseket, kompenzációkat is igénybe vett, a büntetés már 2–7 év. Mindezt tetézi, hogy ha az okozott kár meghaladja a 100 ezer eurót, a büntetés mértékét harmadával, ha meghaladja az 500 ezer eurót, akkor felével növelik. Másrészről, ha az ellenőrzés, eljárás alatt a gyanúsított a mulasztást beismeri, a kárt megtéríti, akár meg is úszhatja pénzbírsággal, de ez a bírótól függ. Ha a kár értéke tízezer euró alatt van, és azt kifizeti a vállalkozó, akkor nem szabnak ki börtönbüntetést, részletezte a szenátor a módosítás lényegét.

Idézet
Ebben az a zavaró, hogy a mulasztást is súlyos börtönévekkel büntetnék”

– hívta fel a figyelmet a politikus. Rámutatott, nem zavarná, ha szigorítanák a büntetést, vagy akár a börtönbüntetést is kilátásba helyeznék tudatos adócsalás esetén, például ha a vállalkozó szándékosan adózás alá eső összegeket rejt el, kettős könyvelést vezet, elrejti vagy elégeti a könyvelési dokumentumokat, hogy ne lehessen tetten érni. „Támogatnék minden olyan szigorítást, amely kiszűrné azokat, akik tisztességtelen versenyzők a piacon, például úgy tudják megtartani az áraikat, hogy nem fizetik be az adót, és ezzel előnyt szereznek a tisztességesen adózó versenytársaikkal szemben” – részletezte Tánczos Barna. Hozzátette, ez a tervezet azonban olyan fenyegetést és igát jelent a vállalkozók részére, ami elfogadhatatlan, az RMDSZ nem fogja támogatni.

Euguen Teodorovici: leállok, ameddig össze nem gyűl 10 000 támogató aláírás az üzleti szférából (archív felvétel) •  Fotó: Gov.ro Galéria

Euguen Teodorovici: leállok, ameddig össze nem gyűl 10 000 támogató aláírás az üzleti szférából (archív felvétel)

Fotó: Gov.ro

Szükséges valamiféle szigorítás

Táncos Barna emlékeztetett, hogy a 2005/241-es törvény 6. cikkelyének módosítását az Alkotmánybíróság 2015-ben alkotmányellenesnek minősítette arra hivatkozva, hogy nem határozták meg pontosan, mit jelent a visszatartott illeték, adó. Ezt időközben a kormány különböző rendeletekkel korrigálta, de gyakorlatilag

2016 óta nincs érvényben börtönbüntetés azok esetében, akik visszatartják, és nem fizetik be az adókat-illetékeket.

„Valószínű, hogy a pénzügyminisztérium azt látja, azóta megugrott az adó be nem fizetésének mértéke, előfordul, hogy visszatartják az illetéket, a nettót kifizetik az alkalmazottaknak, de a visszatartott pénzt nem utalják az államkasszába. A kormány nem tudja jelenleg kézben tartani a rendszert. Valami szigorításra szükség van, de jobban oda kell figyelni, hogy megkülönböztessék a szándékosságot és azt, amikor a cég önhibáján kívül került nehéz pénzügyi helyzetbe, vagy éppen csak késve fizet, mert kiszámolja, hogy így olcsóbb, mint bankhitelt felvenni” – fogalmazta meg a szenátor.

„Le kell szállni a magas lóról”

A 17. századot idéző, rossz megközelítés börtönnel fenyegetni az adóbefizetést elmulasztó vállalkozókat – vallja eközben Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint kérdésünkre kifejtette,

az adófizetés gazdasági folyamat, elmulasztása nem jelent valós veszélyt a társadalomra, tehát nem kellene bűncselekményként kezelni.

„Az állam képviselőinek, a kormány tagjainak le kellene szállniuk a magas lóról, és partnerként kellene tekinteniük a vállalkozókra. Szülőként sem az a helyes magatartás, ha pofonnal fenyegetjük a gyereket ahelyett, hogy elmagyaráznánk neki, mi a helyes, és segítenénk őt abban, hogy megfelelő döntéseket hozzon” – vallja a kamara elnöke.

Meglátása szerint ez a tervezet is annak a példája, hogy a szociáldemokrata kormány kapkod a pénz után, mert valószínűleg nem jók a költségvetési mutatók. „A pénz és az adók behajtásának nem ez a megfelelő módja, az apparátust, az adóhatóság és a különböző intézmények – pénzügyőrség, vámhivatal – tisztségviselőit kellene hatékonyabban dolgoztatni, eljutni oda, hogy minél több hivatalnok álljon közvetlen kapcsolatban a vállalkozókkal, folyamatosan kövesse a tevékenységüket, ilyen módon időben elejét lehetne venni, hogy nagy adótartozásokat halmozzanak fel, megkárosítva az államkasszát” – hangsúlyozta Édler András, aki szerint a cégek többsége nem azért nem fizet adót, mert nem akar, hanem mert olyan helyzetbe jutott, hogy nem tudja előteremteni a szükséges összeget.

„Rengeteg gazdasági oka lehet annak, hogy a cég nem tud adózni, ez egy gazdasági folyamat, és nem bűncselekmény, nem lehet így kezelni. Kivételekre sem szabad szabályokat alkotni. A 21. században az adóhatóság rendelkezésére állnak olyan műszaki eszközök, melyekkel hatékonyan tudják követni a cégeket. Párbeszédre lenne szükség az állam és a vállalkozói szféra között, ám ez jelenleg inkább csak a fenyegetésekre szorítkozik a hatóságok részéről” – szögezte le a kereskedelmi kamara elnöke.

Adószakértő: van mit tökéletesíteni a tervezeten

Tökéletesítésre szorul, ám alapvetően jó az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által kidolgozott törvénytervezet, alkalmas arra, hogy megregulázza azokat a főként állami tulajdonban levő vállalatokat, amelyek hosszú évek adóit „felejtették el” befizetni Adrian Bența adóügyi tanácsadó szerint. Mint hétfőn a Hotnews.ro hírportál megkeresésére rámutatott, elsősorban a vétkes/nem vétkes fogalmak meghatározását kellene belefoglalni a jogszabályjavaslatba. Ugyanakkor szerinte a Teodorovici által meghatározott 30 napos határidő igen rövid, börtönbe kerülhet olyan vállalkozó is, akinek csak átmeneti anyagi nehézségei vannak. Azoknak a cégeknek gyűjtené meg ráadásul a jogszabály hatálybalépése a gondját, akiknek az állammal van szerződésük, az pedig köztudomásúlag késve fizet. Az adóügyi szakértő nehezményezi továbbá, hogy nincs meghatározva alsó küszöb, tehát 10 000 lejes hátralékért is rácsok mögé kerülhet valaki, ugyanakkor az adóalany korábbi magatartását sem veszi figyelembe, ha például valaki 20–30 éven át becsületesen adózott, de átmeneti gondjai adódnak, akkor is lesújt rá a törvény.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 28., vasárnap

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé

Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé
Hirdetés
2026. június 27., szombat

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály

Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.

A GDP-nek is „befűt” a kánikula
A GDP-nek is „befűt” a kánikula
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

2026. június 26., péntek

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét

Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét
Hirdetés
2026. június 26., péntek

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank
2026. június 26., péntek

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter

Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter
2026. június 25., csütörtök

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék

Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat

Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat
2026. június 24., szerda

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE
2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
Hirdetés
Hirdetés