Diktatórikus rendszer kezdete? – Börtönbüntetéssel sújtaná a rossz adófizetőket a miniszter, aki egyelőre jegeli a témát

Eugen Teodorovici Facebook-bejegyzésben reagált a kritikákra, megjegyezve, sok esetben a javaslat nem megfelelő ismerete szült olyan bírálatokat, amelyek alaptalanok, ugyanakkor rossz szándékkal vádolta meg a szembeszegülőket.

„Az én tervezetem korrekt, és becsületes hozzáállást vár el a munkáltatótól a munkavállalóval fenntartott kapcsolatban, célja megelőzni mindenfajta visszaélést, és semmiképp sem azok a dolgok, amelyeket a bírálók megfogalmaztak” – érvelt a maga igaza mellett a miniszter. Meglátása szerint a javaslata kiszámíthatóságot hozna az adók és illetékek befizetésének rendszerében, és nemcsak a „költségvetést védelmezné, hanem az alkalmazottakat is”, hiszen a jövőben ezeknek az összegeknek a visszatartásán és befizetésén múlhat a nyugdíjuk vagy az orvosi ellátásuk.

Óriási veszély

Óriási veszélyt rejt magában a tervezet, hiszen erős fegyvert adna az ellenőrző hatóságok kezébe azzal, hogy még egy mulasztás esetén is börtönbe vethetik a vállalkozókat – jelentette ki hétfőn a Krónika megkeresésére Tánczos Barna. Az RMDSZ Hargita megyei szenátora rámutatott, ez

„Az RMDSZ nem támogatja, ezt a tervezetet minden további vita nélkül vissza kell utasítani, nem lehet ilyen veszélynek kitenni a vállalkozókat” – szögezte le a politikus, aki különben támogatja, hogy szigorításokat vezessenek be a bizonyíthatóan rosszindulattal elkövetett adócsalások esetében.

Tánczos Barna felidézte, a módosító javaslatot a kormány küldte a szenátusba, azt pénteken iktatták, mindössze öt cikkelyből áll, és szó szerint kimondja, hogy

Ha az ellenőrző hatóság rosszindulatot tud bizonyítani, és ezt a bíróság elfogadja, vagyis a vállalkozó áfa-visszaigényléseket, kompenzációkat is igénybe vett, a büntetés már 2–7 év. Mindezt tetézi, hogy ha az okozott kár meghaladja a 100 ezer eurót, a büntetés mértékét harmadával, ha meghaladja az 500 ezer eurót, akkor felével növelik. Másrészről, ha az ellenőrzés, eljárás alatt a gyanúsított a mulasztást beismeri, a kárt megtéríti, akár meg is úszhatja pénzbírsággal, de ez a bírótól függ. Ha a kár értéke tízezer euró alatt van, és azt kifizeti a vállalkozó, akkor nem szabnak ki börtönbüntetést, részletezte a szenátor a módosítás lényegét.

– hívta fel a figyelmet a politikus. Rámutatott, nem zavarná, ha szigorítanák a büntetést, vagy akár a börtönbüntetést is kilátásba helyeznék tudatos adócsalás esetén, például ha a vállalkozó szándékosan adózás alá eső összegeket rejt el, kettős könyvelést vezet, elrejti vagy elégeti a könyvelési dokumentumokat, hogy ne lehessen tetten érni. „Támogatnék minden olyan szigorítást, amely kiszűrné azokat, akik tisztességtelen versenyzők a piacon, például úgy tudják megtartani az áraikat, hogy nem fizetik be az adót, és ezzel előnyt szereznek a tisztességesen adózó versenytársaikkal szemben” – részletezte Tánczos Barna. Hozzátette, ez a tervezet azonban olyan fenyegetést és igát jelent a vállalkozók részére, ami elfogadhatatlan, az RMDSZ nem fogja támogatni.

„Valószínű, hogy a pénzügyminisztérium azt látja, azóta megugrott az adó be nem fizetésének mértéke, előfordul, hogy visszatartják az illetéket, a nettót kifizetik az alkalmazottaknak, de a visszatartott pénzt nem utalják az államkasszába. A kormány nem tudja jelenleg kézben tartani a rendszert. Valami szigorításra szükség van, de jobban oda kell figyelni, hogy megkülönböztessék a szándékosságot és azt, amikor a cég önhibáján kívül került nehéz pénzügyi helyzetbe, vagy éppen csak késve fizet, mert kiszámolja, hogy így olcsóbb, mint bankhitelt felvenni” – fogalmazta meg a szenátor.

„Le kell szállni a magas lóról”

A 17. századot idéző, rossz megközelítés börtönnel fenyegetni az adóbefizetést elmulasztó vállalkozókat – vallja eközben Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint kérdésünkre kifejtette,

„Az állam képviselőinek, a kormány tagjainak le kellene szállniuk a magas lóról, és partnerként kellene tekinteniük a vállalkozókra. Szülőként sem az a helyes magatartás, ha pofonnal fenyegetjük a gyereket ahelyett, hogy elmagyaráznánk neki, mi a helyes, és segítenénk őt abban, hogy megfelelő döntéseket hozzon” – vallja a kamara elnöke.

Meglátása szerint ez a tervezet is annak a példája, hogy a szociáldemokrata kormány kapkod a pénz után, mert valószínűleg nem jók a költségvetési mutatók. „A pénz és az adók behajtásának nem ez a megfelelő módja, az apparátust, az adóhatóság és a különböző intézmények – pénzügyőrség, vámhivatal – tisztségviselőit kellene hatékonyabban dolgoztatni, eljutni oda, hogy minél több hivatalnok álljon közvetlen kapcsolatban a vállalkozókkal, folyamatosan kövesse a tevékenységüket, ilyen módon időben elejét lehetne venni, hogy nagy adótartozásokat halmozzanak fel, megkárosítva az államkasszát” – hangsúlyozta Édler András, aki szerint a cégek többsége nem azért nem fizet adót, mert nem akar, hanem mert olyan helyzetbe jutott, hogy nem tudja előteremteni a szükséges összeget.

„Rengeteg gazdasági oka lehet annak, hogy a cég nem tud adózni, ez egy gazdasági folyamat, és nem bűncselekmény, nem lehet így kezelni. Kivételekre sem szabad szabályokat alkotni. A 21. században az adóhatóság rendelkezésére állnak olyan műszaki eszközök, melyekkel hatékonyan tudják követni a cégeket. Párbeszédre lenne szükség az állam és a vállalkozói szféra között, ám ez jelenleg inkább csak a fenyegetésekre szorítkozik a hatóságok részéről” – szögezte le a kereskedelmi kamara elnöke.