
A digitalizáció hozzájárul a korrupció visszaszorításához – emelte ki a Digitális Románia Nemzetközi Fórum Ipar 4.0 elnevezésű eseményen csütörtökön Klaus Johannis államfő, Dacian Cioloş miniszterelnök pedig a versenyszféra és a közszféra között, az információtechnológia terén tátongó hatalmas szakadékról értekezett.
2016. november 05., 09:402016. november 05., 09:40
„Nagyon fontos, hogy a polgár tudja, mi történik a költségvetésekkel, az általa befizetett adókkal, hogyan születnek az őt érintő döntések, mennyire hatékony a közpénzek elköltése. Ezek normális dolgok egy demokráciában, piacgazdaságban. Most a digitalizáció lehetővé teszi számunkra, hogy felgyorsítsuk ezt a folyamatot. Evidens, hogy a digitalizáció hozzájárul a korrupció visszaszorításához, és rövid távon talán ez a legfontosabb előnye” – fejtette ki az államfő a Victoria-palotában megszervezett fórumon.
A polgárok szolgálatában
Meglátása szerint a közigazgatás interakciót feltételez a polgárokkal. „A közigazgatás azt jelenti, hogy tisztelni kell minden polgárt, senkinek sem szabad előnyt élveznie. Ebben az értelemben a digitális megoldásokkal egyszerűbbé, olcsóbbá válik az interakció az állam és a polgár között. Fejlődésünk kulcsa az állam és a polgárok közötti kapcsolat újragondolásában rejlik” – vallja Johannis.
Az államfő ugyanakkor emlékeztetett az Európai Bizottság által közzétett, a 2015-ös évre vonatkozó, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóra (DESI), amely szerint Románia az utolsó előtti helyen áll európai uniós szinten a digitális közszolgáltatásokat illetően. Például a lakosság igen elenyésző hányada fizeti online az adót vagy intézi más ügyeit az internet segítségével. „Ebben az egyáltalán nem kielégítő kontextusban a kormánnyal együtt vállaltuk, hogy kidolgozunk egy stratégiai keretet a digitalizáció folyamatának felgyorsítására. A Digitális Románia egyrészt a polgárok szolgálatában álló közigazgatást jelent majd, amelynek keretében a szolgáltatások átláthatóak, és a számítógép egyetlen billentyűjének lenyomásával elérhetőek lesznek mind az itthon, mind pedig a külföldön élő román állampolgárok számára” – ecsetelte az elképzeléseket az államfő.
Johannis egyúttal leszögezte, egy ennyire dinamikus világban Romániának nem szabad elszalasztania a rajtot, hanem a lehető legjobban ki kell használnia a rendelkezésére álló előnyöket, köztük a nagyon jó széles sávú internetet, valamint az igen dinamikus IT-szektort, ami az elmúlt egy évben 20 százalékkal bővült, üzleti forgalma pedig meghaladta a 3 milliárd eurót.
Lépéselőnyben a versenyszféra
Dacian Cioloş kormányfő eközben arról értekezett, hogy már mandátuma elején feltűnt neki, mekkora szakadék van a versenyszféra és a közszféra között információtechnológia tekintetében. „A magánszféra terén hatalmas lehetőségeket kínál az IT gyors fejlődése, az innováció, ezzel szemben a közszférában, az olyan életbevágóan fontos területeken, mint az egészségügy, a tanügy, a szociális ellátás, a mezőgazdaság vagy az adóztatás, nem tart lépést sem a lakosság igényeivel, sem más országok fejlődési ritmusával” – mutatott rá Cioloş. Hozzátette: mindannyian tapasztaljuk, hogy a bürokrácia mélyen gyökeret vert a közigazgatásban, mindannyiunkat leterhel, fölösleges utak megtételére kényszerít, felemészti energiánkat és pénzünket. Pedig – tette hozzá – Romániának minden eszköze meglenne ahhoz, hogy IT-tekintéllyé váljon a térségben, de nem használja ki ezeket az eszközöket.
Három célt fogalmaztak meg
Mint az eseményen elhangzott, a Digitális Románia címet viselő kiáltványban is megfogalmazott stratégia három fő célra épül. Az első, hogy a közigazgatásban szemmel látható eredményei legyenek az információtechnológiára elkülönített pénzösszegek felhasználásának; másrészt, hogy támogatást kapjanak az innovációra, kutatásra, fejlesztésre irányuló törekvések. Harmadrészt vonzóvá kell tenni a közszférát az erre szakosodott IT-szakemberek számára.
Kedvezően véleményezte az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa Romániának az uniós helyreállítási mechanizmus (PNRR) keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelmét, így az ország rövidesen megkapja az ebben szereplő 2,62 milliárd eurót.
Nehéz helyzetbe került az európai mezőgazdaság, miután a közel-keleti és az ukrajnai háború következtében az egekbe szökött a műtrágya ára. Vincze Loránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság egyelőre nem találta meg a műtrágyaválságból kivezető utat.
Az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 1,2 százalékkal csökkent Románia bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A repce iránt mutatkozik jelenleg a legerősebb kereslet az olajosnövény-piacokon. A biodízelgyártás növekvő alapanyagigénye, az energiapiacok bizonytalansága és a szűkös globális készletek együttesen magas árszintre emelték a repce jegyzését.
Az elmúlt évek drágulásai radikálisan megváltoztatták számos romániai család költségvetését. Mutatjuk, hogy elemzők szerint mekkora jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességes életet élhessünk anélkül, hogy állandóan a pénz miatt kellene aggódni.
Románia-szerte több ezer adóhatósági alkalmazott szüntette be csütörtök reggel a munkát. Tiltakozások vannak a nyugdíjhivataloknál, de a bíróságokon is.
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia hatékony intézkedéseket tett a túlzott költségvetési hiány korrekciója felé.
Megszavazta szerdán a képviselőház mezőgazdasági bizottsága az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását az év végéig – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A tonhal, a szardínia, a görög joghurt és a növényi tej a bevásárlókosár új sztárjai. A közösségi médiában megjelenő trendek egyre nagyobb hatással vannak a romániai fogyasztók étkezési szokásaira is.
Olyan erdélyi repülőtér is akad, ahol az elmúlt időszakban a járatlemondások aránya a tavalyi több mint nyolcvanszorosára nőtt, és ez nem csak romániai jelenség.
szóljon hozzá!