
A digitalizáció hozzájárul a korrupció visszaszorításához – emelte ki a Digitális Románia Nemzetközi Fórum Ipar 4.0 elnevezésű eseményen csütörtökön Klaus Johannis államfő, Dacian Cioloş miniszterelnök pedig a versenyszféra és a közszféra között, az információtechnológia terén tátongó hatalmas szakadékról értekezett.
2016. november 05., 09:402016. november 05., 09:40
„Nagyon fontos, hogy a polgár tudja, mi történik a költségvetésekkel, az általa befizetett adókkal, hogyan születnek az őt érintő döntések, mennyire hatékony a közpénzek elköltése. Ezek normális dolgok egy demokráciában, piacgazdaságban. Most a digitalizáció lehetővé teszi számunkra, hogy felgyorsítsuk ezt a folyamatot. Evidens, hogy a digitalizáció hozzájárul a korrupció visszaszorításához, és rövid távon talán ez a legfontosabb előnye” – fejtette ki az államfő a Victoria-palotában megszervezett fórumon.
A polgárok szolgálatában
Meglátása szerint a közigazgatás interakciót feltételez a polgárokkal. „A közigazgatás azt jelenti, hogy tisztelni kell minden polgárt, senkinek sem szabad előnyt élveznie. Ebben az értelemben a digitális megoldásokkal egyszerűbbé, olcsóbbá válik az interakció az állam és a polgár között. Fejlődésünk kulcsa az állam és a polgárok közötti kapcsolat újragondolásában rejlik” – vallja Johannis.
Az államfő ugyanakkor emlékeztetett az Európai Bizottság által közzétett, a 2015-ös évre vonatkozó, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóra (DESI), amely szerint Románia az utolsó előtti helyen áll európai uniós szinten a digitális közszolgáltatásokat illetően. Például a lakosság igen elenyésző hányada fizeti online az adót vagy intézi más ügyeit az internet segítségével. „Ebben az egyáltalán nem kielégítő kontextusban a kormánnyal együtt vállaltuk, hogy kidolgozunk egy stratégiai keretet a digitalizáció folyamatának felgyorsítására. A Digitális Románia egyrészt a polgárok szolgálatában álló közigazgatást jelent majd, amelynek keretében a szolgáltatások átláthatóak, és a számítógép egyetlen billentyűjének lenyomásával elérhetőek lesznek mind az itthon, mind pedig a külföldön élő román állampolgárok számára” – ecsetelte az elképzeléseket az államfő.
Johannis egyúttal leszögezte, egy ennyire dinamikus világban Romániának nem szabad elszalasztania a rajtot, hanem a lehető legjobban ki kell használnia a rendelkezésére álló előnyöket, köztük a nagyon jó széles sávú internetet, valamint az igen dinamikus IT-szektort, ami az elmúlt egy évben 20 százalékkal bővült, üzleti forgalma pedig meghaladta a 3 milliárd eurót.
Lépéselőnyben a versenyszféra
Dacian Cioloş kormányfő eközben arról értekezett, hogy már mandátuma elején feltűnt neki, mekkora szakadék van a versenyszféra és a közszféra között információtechnológia tekintetében. „A magánszféra terén hatalmas lehetőségeket kínál az IT gyors fejlődése, az innováció, ezzel szemben a közszférában, az olyan életbevágóan fontos területeken, mint az egészségügy, a tanügy, a szociális ellátás, a mezőgazdaság vagy az adóztatás, nem tart lépést sem a lakosság igényeivel, sem más országok fejlődési ritmusával” – mutatott rá Cioloş. Hozzátette: mindannyian tapasztaljuk, hogy a bürokrácia mélyen gyökeret vert a közigazgatásban, mindannyiunkat leterhel, fölösleges utak megtételére kényszerít, felemészti energiánkat és pénzünket. Pedig – tette hozzá – Romániának minden eszköze meglenne ahhoz, hogy IT-tekintéllyé váljon a térségben, de nem használja ki ezeket az eszközöket.
Három célt fogalmaztak meg
Mint az eseményen elhangzott, a Digitális Románia címet viselő kiáltványban is megfogalmazott stratégia három fő célra épül. Az első, hogy a közigazgatásban szemmel látható eredményei legyenek az információtechnológiára elkülönített pénzösszegek felhasználásának; másrészt, hogy támogatást kapjanak az innovációra, kutatásra, fejlesztésre irányuló törekvések. Harmadrészt vonzóvá kell tenni a közszférát az erre szakosodott IT-szakemberek számára.
Idén augusztusban az Európai Unióban átlagosan 23,8 százalékkal voltak drágábbak a személyszállításban használt üzemanyagok, mint egy évvel korábban – közölte kedden az Eurostat.
Amennyiben kormánya megkapja a bizalmat, nem fogja emelni az adókat, és azt tervezi, hogy az áfát 21-ről 19 százalékra csökkenti – jelentette ki Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök
Miközben a politikusok tárgyalási fordulókban mérik az időt, a gazdaság számára minden elvesztegetett hét magasabb kamatokat, elhalasztott beruházásokat, redőnyüket lehúzó vállalkozásokat, kivándorló munkavállalókat jelent – figyelmeztet Adrian Negrescu.
Közvetlen vonatjáratok indulhatnak Nagyvárad és Arad felé is a budapesti Liszt Ferenc repülőtérről a magyar vasút második aranykorát ígérő Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek köszönhetően.
Románia nem tizenkét különálló válság felé tart, hanem egyetlen „polikrízis” felé, amelynek tizenkét, egymást kölcsönösen erősítő megnyilvánulása van – figyelmeztet Dumitru Chisăliță.
Amíg Nyugat-Európában a csecsemő első életévében szükséges felszerelés nagyjából egy hónapnyi fizetésből kijön, addig a régiónkban ez a teher aránytalanul nagyobbra nő, még akkor is, ha euróban számolva az összeg kisebbnek látszik.
A Román Rendőrség Bűnügyi Kutató és Megelőzési Intézete tanulmányt készített az online részvény- és kriptovaluta-befektetési csalások áldozatairól az idei év első felében beérkezett feljelentések alapján.
Szombaton ismét emelte a gázolaj árát több romániai üzemanyag-forgalmazó. A legdrágább kutaknál már csak hét bani választja el a dízel literenkénti árát a 11 lejes határtól.
Legkésőbb november 1-jétől egységes uniós kezelési díjat kell fizetni az EU-n kívülről interneten rendelt termékek után.
Románia versenyt fut az idővel, hogy államadósság-besorolása ne kerüljön a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába, az elhúzódó politikai válság ugyanis veszélyezteti a költségvetési politika hitelességét.
szóljon hozzá!