
A digitalizáció hozzájárul a korrupció visszaszorításához – emelte ki a Digitális Románia Nemzetközi Fórum Ipar 4.0 elnevezésű eseményen csütörtökön Klaus Johannis államfő, Dacian Cioloş miniszterelnök pedig a versenyszféra és a közszféra között, az információtechnológia terén tátongó hatalmas szakadékról értekezett.
2016. november 05., 09:402016. november 05., 09:40
„Nagyon fontos, hogy a polgár tudja, mi történik a költségvetésekkel, az általa befizetett adókkal, hogyan születnek az őt érintő döntések, mennyire hatékony a közpénzek elköltése. Ezek normális dolgok egy demokráciában, piacgazdaságban. Most a digitalizáció lehetővé teszi számunkra, hogy felgyorsítsuk ezt a folyamatot. Evidens, hogy a digitalizáció hozzájárul a korrupció visszaszorításához, és rövid távon talán ez a legfontosabb előnye” – fejtette ki az államfő a Victoria-palotában megszervezett fórumon.
A polgárok szolgálatában
Meglátása szerint a közigazgatás interakciót feltételez a polgárokkal. „A közigazgatás azt jelenti, hogy tisztelni kell minden polgárt, senkinek sem szabad előnyt élveznie. Ebben az értelemben a digitális megoldásokkal egyszerűbbé, olcsóbbá válik az interakció az állam és a polgár között. Fejlődésünk kulcsa az állam és a polgárok közötti kapcsolat újragondolásában rejlik” – vallja Johannis.
Az államfő ugyanakkor emlékeztetett az Európai Bizottság által közzétett, a 2015-ös évre vonatkozó, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóra (DESI), amely szerint Románia az utolsó előtti helyen áll európai uniós szinten a digitális közszolgáltatásokat illetően. Például a lakosság igen elenyésző hányada fizeti online az adót vagy intézi más ügyeit az internet segítségével. „Ebben az egyáltalán nem kielégítő kontextusban a kormánnyal együtt vállaltuk, hogy kidolgozunk egy stratégiai keretet a digitalizáció folyamatának felgyorsítására. A Digitális Románia egyrészt a polgárok szolgálatában álló közigazgatást jelent majd, amelynek keretében a szolgáltatások átláthatóak, és a számítógép egyetlen billentyűjének lenyomásával elérhetőek lesznek mind az itthon, mind pedig a külföldön élő román állampolgárok számára” – ecsetelte az elképzeléseket az államfő.
Johannis egyúttal leszögezte, egy ennyire dinamikus világban Romániának nem szabad elszalasztania a rajtot, hanem a lehető legjobban ki kell használnia a rendelkezésére álló előnyöket, köztük a nagyon jó széles sávú internetet, valamint az igen dinamikus IT-szektort, ami az elmúlt egy évben 20 százalékkal bővült, üzleti forgalma pedig meghaladta a 3 milliárd eurót.
Lépéselőnyben a versenyszféra
Dacian Cioloş kormányfő eközben arról értekezett, hogy már mandátuma elején feltűnt neki, mekkora szakadék van a versenyszféra és a közszféra között információtechnológia tekintetében. „A magánszféra terén hatalmas lehetőségeket kínál az IT gyors fejlődése, az innováció, ezzel szemben a közszférában, az olyan életbevágóan fontos területeken, mint az egészségügy, a tanügy, a szociális ellátás, a mezőgazdaság vagy az adóztatás, nem tart lépést sem a lakosság igényeivel, sem más országok fejlődési ritmusával” – mutatott rá Cioloş. Hozzátette: mindannyian tapasztaljuk, hogy a bürokrácia mélyen gyökeret vert a közigazgatásban, mindannyiunkat leterhel, fölösleges utak megtételére kényszerít, felemészti energiánkat és pénzünket. Pedig – tette hozzá – Romániának minden eszköze meglenne ahhoz, hogy IT-tekintéllyé váljon a térségben, de nem használja ki ezeket az eszközöket.
Három célt fogalmaztak meg
Mint az eseményen elhangzott, a Digitális Románia címet viselő kiáltványban is megfogalmazott stratégia három fő célra épül. Az első, hogy a közigazgatásban szemmel látható eredményei legyenek az információtechnológiára elkülönített pénzösszegek felhasználásának; másrészt, hogy támogatást kapjanak az innovációra, kutatásra, fejlesztésre irányuló törekvések. Harmadrészt vonzóvá kell tenni a közszférát az erre szakosodott IT-szakemberek számára.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
A tavaly decemberi 9,69 százalékról idén januárban 9,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Idén januárban 4 698 070 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1489-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2779 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!