Csányi Sándor, az OTP Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója 20 milliárd forinttal gazdagodott tavaly óta, Várszegi Gábor pedig a gazdasági napilap becslése szerint vagyona ugyanakkora, mint 2007-ben. A Fotex-csoport tulajdonosa így egyike annak a tíz szupergazdag magyarnak, akiknek a kiadvány szerint az utóbbi egy évben nem változott a vagyoni helyzete. A listára való feljutáshoz az idén ötmilliárd forintos vagyon kellett, míg tavaly 4,3 milliárd forinttal is be lehetett kerülni az első száz közé. Az idei rangsor alapján a többség vagyona nem haladja meg a 10 milliárd forintot, 50 milliárd forintot meghaladó nagyságú vagyonnal pedig kilencen gazdálkodnak. A százmilliárdos határt csak Demján és Csányi lépte át. Ezzel ők már nemzetközi szinten is szerepelhetnek a leggazdagabbak között, legalább is a Forbes Magazin listáján, ahol egymilliárd dollár körüli az alsó határ.
A relatív többség jelenleg elsősorban az ingatlanüzletben, vagy az ingatlanüzletben is tevékenykedik. Viszonylag magas, 10 százalék körüli a befektetések, a pénzügyi szolgáltatások, a kereskedelem, a szállítmányozás, az idegenforgalom, illetve a mezőgazdaság és/vagy az élelmiszeripar területén tevékenykedők aránya. Az úgynevezett tudásalapú gazdasághoz sorolt informatikával, illetve biotechnológiával heten foglalkoznak a 100 leggazdagabb közül. Ketten örökösként jutottak a száz leggazdagabb magyar közé. A listán hat új név szerepel.
A kiadvány egyebek között a Magyarországon élő gazdag külföldiekről is közöl válogatást. A 25 üzletember többsége Amerikából vagy Kanadából hazatelepült magyar, de van közöttük orosz is, mint például Megdet Rahimkulov, aki az 1,2 milliárd dollárra becsült vagyonával Oroszország 54. leggazdagabb embere volt 2007-ben.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.