Csányi Sándor, az OTP Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója 20 milliárd forinttal gazdagodott tavaly óta, Várszegi Gábor pedig a gazdasági napilap becslése szerint vagyona ugyanakkora, mint 2007-ben. A Fotex-csoport tulajdonosa így egyike annak a tíz szupergazdag magyarnak, akiknek a kiadvány szerint az utóbbi egy évben nem változott a vagyoni helyzete. A listára való feljutáshoz az idén ötmilliárd forintos vagyon kellett, míg tavaly 4,3 milliárd forinttal is be lehetett kerülni az első száz közé. Az idei rangsor alapján a többség vagyona nem haladja meg a 10 milliárd forintot, 50 milliárd forintot meghaladó nagyságú vagyonnal pedig kilencen gazdálkodnak. A százmilliárdos határt csak Demján és Csányi lépte át. Ezzel ők már nemzetközi szinten is szerepelhetnek a leggazdagabbak között, legalább is a Forbes Magazin listáján, ahol egymilliárd dollár körüli az alsó határ.
A relatív többség jelenleg elsősorban az ingatlanüzletben, vagy az ingatlanüzletben is tevékenykedik. Viszonylag magas, 10 százalék körüli a befektetések, a pénzügyi szolgáltatások, a kereskedelem, a szállítmányozás, az idegenforgalom, illetve a mezőgazdaság és/vagy az élelmiszeripar területén tevékenykedők aránya. Az úgynevezett tudásalapú gazdasághoz sorolt informatikával, illetve biotechnológiával heten foglalkoznak a 100 leggazdagabb közül. Ketten örökösként jutottak a száz leggazdagabb magyar közé. A listán hat új név szerepel.
A kiadvány egyebek között a Magyarországon élő gazdag külföldiekről is közöl válogatást. A 25 üzletember többsége Amerikából vagy Kanadából hazatelepült magyar, de van közöttük orosz is, mint például Megdet Rahimkulov, aki az 1,2 milliárd dollárra becsült vagyonával Oroszország 54. leggazdagabb embere volt 2007-ben.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.