Csányi Sándor, az OTP Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója 20 milliárd forinttal gazdagodott tavaly óta, Várszegi Gábor pedig a gazdasági napilap becslése szerint vagyona ugyanakkora, mint 2007-ben. A Fotex-csoport tulajdonosa így egyike annak a tíz szupergazdag magyarnak, akiknek a kiadvány szerint az utóbbi egy évben nem változott a vagyoni helyzete. A listára való feljutáshoz az idén ötmilliárd forintos vagyon kellett, míg tavaly 4,3 milliárd forinttal is be lehetett kerülni az első száz közé. Az idei rangsor alapján a többség vagyona nem haladja meg a 10 milliárd forintot, 50 milliárd forintot meghaladó nagyságú vagyonnal pedig kilencen gazdálkodnak. A százmilliárdos határt csak Demján és Csányi lépte át. Ezzel ők már nemzetközi szinten is szerepelhetnek a leggazdagabbak között, legalább is a Forbes Magazin listáján, ahol egymilliárd dollár körüli az alsó határ.
A relatív többség jelenleg elsősorban az ingatlanüzletben, vagy az ingatlanüzletben is tevékenykedik. Viszonylag magas, 10 százalék körüli a befektetések, a pénzügyi szolgáltatások, a kereskedelem, a szállítmányozás, az idegenforgalom, illetve a mezőgazdaság és/vagy az élelmiszeripar területén tevékenykedők aránya. Az úgynevezett tudásalapú gazdasághoz sorolt informatikával, illetve biotechnológiával heten foglalkoznak a 100 leggazdagabb közül. Ketten örökösként jutottak a száz leggazdagabb magyar közé. A listán hat új név szerepel.
A kiadvány egyebek között a Magyarországon élő gazdag külföldiekről is közöl válogatást. A 25 üzletember többsége Amerikából vagy Kanadából hazatelepült magyar, de van közöttük orosz is, mint például Megdet Rahimkulov, aki az 1,2 milliárd dollárra becsült vagyonával Oroszország 54. leggazdagabb embere volt 2007-ben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok