2009. február 02., 00:322009. február 02., 00:32
Valamennyien úgy látják, a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság komolyan befolyásolja a globális gazdaságot, aminek következében csökkent a termelés, és visszafogottabb lett a nemzetközi kereskedelem. Az aláírók kiálltak a nyílt és szabályozott nemzetközi kereskedelmi normák mellett, ami alapfeltétele a gazdasági növekedésnek, az új munkahelyek létrehozásának. Pascal Lamy, a WTO vezérigazgatója szerint „a dohai forduló lezárása hozzájárul a válságból kivezető úthoz, a nemzetközi partnerek közötti bizalom helyreállításához”.
A szombati megbeszélések másik fő témája a protekcionizmus növekvő veszélye volt a Világgazdasági Fórumon, amelyen ezúttal a világ közel húsz országának miniszterelnökei, különböző ágazati miniszterei vettek részt. Az illetékesek arra figyelmeztettek, hogy a munkahelyek megtartása céljából a világ több országában hozott importkorlátozó lépések csak olaj volt a tűzre, tovább mélyíti a válságot. Éppen ezért több ország minisztere is hangsúlyozta, hogy nem szabad korlátozni az importot.
A világgazdasági válság következtében egyebek között visszahúzódóban van a globális kereskedelem. Az elmúlt hetekben olyan kereskedelmi nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Kína és Németország arról számolt be, hogy a múlt év végén csökkent az exportjuk, miközben decemberben a nemzetközi légi árufuvarozás mennyisége ötödével esett. Aszo Taro japán miniszterelnök szombati felszólalásában hangsúlyozta, különösen két nagy kockázattal néz szembe a világ: a szociális békétlenséggel és a protekcionizmussal. Christine Lagarde francia pénzügyminiszter szerint pedig a kormányoknak úgy kell segíteni a megrendült ipart, hogy közben ne szenvedjen csorbát a szabad kereskedelem.
Lagarde azt mondta továbbá, hogy a világ vezetőinek bizonyságot kell adniuk, hogy hathatós lépésekről döntenek a G20-ak, amikor április 2-án Londonban összeülnek. A londoni megbeszélés házigazdája, Gordon Brown brit miniszterelnök leszögezte: a G20-ak vezetőinek nemcsak azt kell kidolgozniuk, hogy mi legyen a válságból való kivezető út, hanem azt is, hogy merre haladjon tovább a világ. Brown az áprilisi csúcs kapcsán úgy vélte, hogy azon szó lesz egy globális szabályozó mechanizmus kidolgozásáról is.
Angela Merkel német kancellár pénteken úgy vélte, hogy a globális pénzügyi válság az ENSZ Gazdasági Tanácsának megalakulását eredményezheti – a Biztonsági Tanács mintájára, de gazdasági alapon. Merkel szerint a válság kiterjedtté vált, és jobb nemzetközi egyeztetésre van szükség. „Ezeket a kérdéseket egységes, globális gazdasági chartába kell foglalni” – szögezte le a kancellár, akinek javaslata igen meglepte a davosi Világgazdasági Fórum résztvevőit. Merkel kezdeményezése nagy visszhangot váltott ki. A kancellár davosi beszédét értékelve a szombati újságok kiemelték, hogy Merkel a válság leküzdésére a szociális piacgazdaság mellett egyfajta harmadik utat ajánlott. Szavai szerint ez különbözne a „fékevesztett kapitalizmustól”, ugyanakkor teljes elhatárolódást jelentene a „szocialista államgazdasági kísérletektől” is. „A szociális piacgazdaságot a kancellár a legjobb receptnek nevezte. „A szociális piacgazdaság alapelvei rendkívül egyszerűek, ugyanakkor rendkívül egyértelműek is” – érvelt Angela Merkel. A kancellár szerint az állam legfőbb funkciója a gazdasági és a szociális rend óvása.
Miközben Davosban tárgyaltak a világgazdaság irányítói, ott és Genfben is tüntettek a Világgazdasági Fórum ellen. Davosban békés volt a tüntetés, de Genfben összetűzésre került sor a mintegy ezer tüntető és a rendőrség között. A genfi megmozdulás résztvevői üvegekkel dobálták meg a belvárost elzáró rendőröket, akik könnygázt alkalmaztak.
Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök csütörtökön mérgében kirohant a davosi Világgazdasági Fórum keretében a Gázai övezetről tartott vitáról, a rendezők szemére vetve, hogy nem hagyták szóhoz jutni Simon Peresz izraeli elnök hosszú felszólalása után. A török kormányfő Peresz hosszú, lángoló hangú, a gázai offenzíva mellett érvelő védőbeszédére akart reagálni, de a vitát vezető újságíró határozottan félbeszakította, jelezvén, hogy a vita véget ért. A vita békésen zajlott, amíg Simon Peresz emelt hangon a Hamászt nem kezdte okolni a palesztin polgári áldozatok miatt. Az izraeli elnök védelmébe vette az 1300 halálos áldozatot követelő gázai offenzívát, és azzal vádolta meg a palesztin iszlamista szervezetet, hogy az Izrael elleni rakétatámadásokkal provokálta ki a hadműveletet. Erdogan közölte Peresszel: „úgy vélem, kissé bűnösnek érezheti magát, ezért beszélt emelt hangon. Maguk embereket gyilkolnak meg” – mondta. Peresz erre ujjával Erdoganra mutatva azzal vágott vissza: „maguk is ezt tennék, ha rakéták hullanának Isztambulra”. A török miniszterelnök környezetéből később közölték az Anadolu Ajansi hírügynökséggel: Peresz és Erdogan telefonon megbeszélte a történteket, és az izraeli elnök bocsánatot kért a török kormányfőtől. Erdogant különben többezres lelkes tömeg fogadta péntek hajnalban az isztambuli repülőtéren, a Hamász palesztin iszlamista szervezet pedig szintén üdvözölte a török kormányfő kirohanását.
Hugo Chávez venezuelai elnök arra biztatta a brazíliai Belémben a 9. Szociális Világfórumra egybegyűlt globalizációellenes aktivistákat, hogy „lendüljenek ellentámadásba a liberális kapitalizmus ellen”. A latin-amerikai radikális baloldal élharcosa találkozott az amazonasi nagyvárosban négy másik latin-amerikai ország államfőjével, Luiz Inácio Lula da Silva brazil, Evo Morales bolíviai, Rafael Correa ecuadori és Fernando Lugo paraguayi elnökkel, hogy megvitassák, milyen közös kezdeményezésekkel álljanak elő a kapitalizmus válságának idején. Tanácskozásaik témái között szerepelt a kapitalista fejlődési modell alternatíváinak keresése és a globális felmelegedés elleni harc.
A Szociális Világfórum szervezői hívták meg ezeket a baloldali államfőket a párás amazonasi metropolisban tartott összejövetelükre. A vasárnapig tartó nemzetközi találkozón, amelyet a davosi Világgazdasági Fórum ellenpólusaként tartanak meg minden évben 2001 óta, a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság a fő téma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
A mezőgazdasági minisztérium javaslatára a szerdai kormányülésen elfogadták a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot.
Látogatottsági adatok