
Fotó: Mediafax
Victor Ponta kijelölt miniszterelnök azonban később újságírói kérdésre már arról beszélt, hogy valóban fontosnak tartja ennek az intézkedésnek a meghozatalát, azt azonban meg kell még állapítani, hogy mikortól lehetne gyakorlatba ültetni. Elmondása szerint a költségvetés függvényében dől majd el, hogy csökkenthető lesz-e hamarosan az áfa, vagy csak abba a büdzsétervezetbe foglalják bele, amelyet várhatóan októberben terjeszt a parlament elé a Ponta-kabinet.
A leendő kormányfő ugyanakkor kifejtette, az intézkedéssel visszaszoríthatóvá válna az adócsalás, s akár a hazai termelők is könnyebben piacot nyerhetnének a külföldi dömpingáruval szemben. Szerinte továbbá nem kell amiatt aggódni, hogy rövid távon emiatt csökkennének a költségvetési bevételek, mivel számításaik szerint közép-, illetve hosszú távon ez meghozná eredményeit. Ponta mintegy összegzésképpen leszögezte, a végső döntés ez ügyben a pénzügyminiszteré, neki kell megmondania azt is, hogy mikortól lehetne csökkenteni az áfát.
Az intézkedés azonban a szakmabeliek szerint nem biztos, hogy meghozná a tőle elvártakat. A Krónika megkeresésére Diószegi László, a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség tulajdonosa úgy vélekedett, az általános forgalmi adó csökkentése segítené ugyan a pékeket, de hónapokkal előtte még nem lehet megmondani, hogy a sajtóban megnevezett 15 százalékos adócsökkentés következtében valóban 15 százalékkal olcsóbb lenne-e a kenyér és a péktermék. Mint a szakember részletezte, a kenyér árát több tényező befolyásolja.
A különböző adók jelenleg mintegy 30 százalékot jelentenek az árból, tehát az áfacsökkentés után a végterméknek is olcsóbban kellene a vevők asztalára kerülnie. Ennek ellenére Diószegi szerint még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a szeptemberi esetleges adócsökkentés után hogy alakul a kenyér ára. „A pékiparban elsősorban a gabona ára a meghatározó, tehát az idei árak elsősorban attól függnek, hogy milyen lesz az idei búzatermés” – magyarázta.
A vállalkozó ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az árakat nemcsak a termelők, hanem a kereskedők üzletpolitikája is meghatározza, hiába csökkentik ugyanis a pékségek a nagybani árakat, ha az üzletek megemelik az árrést, és a vásárlóknak továbbra is ugyanannyit kell fizetniük a mindennapi betevőért. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, a termelőknek érdekük, hogy minél olcsóbban adják a kenyeret, hiszen csak a versenyképes árral és a kifogástalan minőséggel tudják felvenni a versenyt az egyre nagyobb konkurenciával.
Hasonlóképpen fogalmazott a Krónika kérdésére Ilie Şerbănescu gazdasági elemző, aki az adócsalás mértekének a csökkenését elképzelhetőnek tartja, az árak csökkenését azonban ő sem nem tartja valószínűnek. Şerbănescu úgy véli, a sütőipari termékek áfájának csökkentése önmagában nem rossz ötlet, hiszen ezt a megoldást sok országban sikerrel alkalmazzák. A szakértő ugyanakkor úgy látja, ez az intézkedés elsősorban fiskális ,adminisztratív probléma, amely Romániában nem működik túl fényesen. Mindennek pedig szerinte az lehet a következménye, hogy a kívánt eredmény helyett, csak a költségvetés bevételei csökkennek. „Nem látom, hogy az élelmiszer-termelők, hogyan csökkentenék az árakat.
Az lenne a normális, ha az áfa terhétől megszabadulva, ezt tennék, de attól tartok, hogy mire a termékek eljutnak az üzletek polcaira, a fogyasztók semmit sem fognak érezni az áfacsökkentés hatásaiból” – nyilatkozta lapunknak Ilie Şerbănescu. Hozzáfűzte: nem merné a kezét a tűzbe tenni, hogy így ez fog történni, de valószínűnek tartja.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.