
Fotó: Mediafax
Victor Ponta kijelölt miniszterelnök azonban később újságírói kérdésre már arról beszélt, hogy valóban fontosnak tartja ennek az intézkedésnek a meghozatalát, azt azonban meg kell még állapítani, hogy mikortól lehetne gyakorlatba ültetni. Elmondása szerint a költségvetés függvényében dől majd el, hogy csökkenthető lesz-e hamarosan az áfa, vagy csak abba a büdzsétervezetbe foglalják bele, amelyet várhatóan októberben terjeszt a parlament elé a Ponta-kabinet.
A leendő kormányfő ugyanakkor kifejtette, az intézkedéssel visszaszoríthatóvá válna az adócsalás, s akár a hazai termelők is könnyebben piacot nyerhetnének a külföldi dömpingáruval szemben. Szerinte továbbá nem kell amiatt aggódni, hogy rövid távon emiatt csökkennének a költségvetési bevételek, mivel számításaik szerint közép-, illetve hosszú távon ez meghozná eredményeit. Ponta mintegy összegzésképpen leszögezte, a végső döntés ez ügyben a pénzügyminiszteré, neki kell megmondania azt is, hogy mikortól lehetne csökkenteni az áfát.
Az intézkedés azonban a szakmabeliek szerint nem biztos, hogy meghozná a tőle elvártakat. A Krónika megkeresésére Diószegi László, a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség tulajdonosa úgy vélekedett, az általános forgalmi adó csökkentése segítené ugyan a pékeket, de hónapokkal előtte még nem lehet megmondani, hogy a sajtóban megnevezett 15 százalékos adócsökkentés következtében valóban 15 százalékkal olcsóbb lenne-e a kenyér és a péktermék. Mint a szakember részletezte, a kenyér árát több tényező befolyásolja.
A különböző adók jelenleg mintegy 30 százalékot jelentenek az árból, tehát az áfacsökkentés után a végterméknek is olcsóbban kellene a vevők asztalára kerülnie. Ennek ellenére Diószegi szerint még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a szeptemberi esetleges adócsökkentés után hogy alakul a kenyér ára. „A pékiparban elsősorban a gabona ára a meghatározó, tehát az idei árak elsősorban attól függnek, hogy milyen lesz az idei búzatermés” – magyarázta.
A vállalkozó ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az árakat nemcsak a termelők, hanem a kereskedők üzletpolitikája is meghatározza, hiába csökkentik ugyanis a pékségek a nagybani árakat, ha az üzletek megemelik az árrést, és a vásárlóknak továbbra is ugyanannyit kell fizetniük a mindennapi betevőért. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, a termelőknek érdekük, hogy minél olcsóbban adják a kenyeret, hiszen csak a versenyképes árral és a kifogástalan minőséggel tudják felvenni a versenyt az egyre nagyobb konkurenciával.
Hasonlóképpen fogalmazott a Krónika kérdésére Ilie Şerbănescu gazdasági elemző, aki az adócsalás mértekének a csökkenését elképzelhetőnek tartja, az árak csökkenését azonban ő sem nem tartja valószínűnek. Şerbănescu úgy véli, a sütőipari termékek áfájának csökkentése önmagában nem rossz ötlet, hiszen ezt a megoldást sok országban sikerrel alkalmazzák. A szakértő ugyanakkor úgy látja, ez az intézkedés elsősorban fiskális ,adminisztratív probléma, amely Romániában nem működik túl fényesen. Mindennek pedig szerinte az lehet a következménye, hogy a kívánt eredmény helyett, csak a költségvetés bevételei csökkennek. „Nem látom, hogy az élelmiszer-termelők, hogyan csökkentenék az árakat.
Az lenne a normális, ha az áfa terhétől megszabadulva, ezt tennék, de attól tartok, hogy mire a termékek eljutnak az üzletek polcaira, a fogyasztók semmit sem fognak érezni az áfacsökkentés hatásaiból” – nyilatkozta lapunknak Ilie Şerbănescu. Hozzáfűzte: nem merné a kezét a tűzbe tenni, hogy így ez fog történni, de valószínűnek tartja.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.