
Fotó: Mediafax
Victor Ponta kijelölt miniszterelnök azonban később újságírói kérdésre már arról beszélt, hogy valóban fontosnak tartja ennek az intézkedésnek a meghozatalát, azt azonban meg kell még állapítani, hogy mikortól lehetne gyakorlatba ültetni. Elmondása szerint a költségvetés függvényében dől majd el, hogy csökkenthető lesz-e hamarosan az áfa, vagy csak abba a büdzsétervezetbe foglalják bele, amelyet várhatóan októberben terjeszt a parlament elé a Ponta-kabinet.
A leendő kormányfő ugyanakkor kifejtette, az intézkedéssel visszaszoríthatóvá válna az adócsalás, s akár a hazai termelők is könnyebben piacot nyerhetnének a külföldi dömpingáruval szemben. Szerinte továbbá nem kell amiatt aggódni, hogy rövid távon emiatt csökkennének a költségvetési bevételek, mivel számításaik szerint közép-, illetve hosszú távon ez meghozná eredményeit. Ponta mintegy összegzésképpen leszögezte, a végső döntés ez ügyben a pénzügyminiszteré, neki kell megmondania azt is, hogy mikortól lehetne csökkenteni az áfát.
Az intézkedés azonban a szakmabeliek szerint nem biztos, hogy meghozná a tőle elvártakat. A Krónika megkeresésére Diószegi László, a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség tulajdonosa úgy vélekedett, az általános forgalmi adó csökkentése segítené ugyan a pékeket, de hónapokkal előtte még nem lehet megmondani, hogy a sajtóban megnevezett 15 százalékos adócsökkentés következtében valóban 15 százalékkal olcsóbb lenne-e a kenyér és a péktermék. Mint a szakember részletezte, a kenyér árát több tényező befolyásolja.
A különböző adók jelenleg mintegy 30 százalékot jelentenek az árból, tehát az áfacsökkentés után a végterméknek is olcsóbban kellene a vevők asztalára kerülnie. Ennek ellenére Diószegi szerint még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a szeptemberi esetleges adócsökkentés után hogy alakul a kenyér ára. „A pékiparban elsősorban a gabona ára a meghatározó, tehát az idei árak elsősorban attól függnek, hogy milyen lesz az idei búzatermés” – magyarázta.
A vállalkozó ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az árakat nemcsak a termelők, hanem a kereskedők üzletpolitikája is meghatározza, hiába csökkentik ugyanis a pékségek a nagybani árakat, ha az üzletek megemelik az árrést, és a vásárlóknak továbbra is ugyanannyit kell fizetniük a mindennapi betevőért. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, a termelőknek érdekük, hogy minél olcsóbban adják a kenyeret, hiszen csak a versenyképes árral és a kifogástalan minőséggel tudják felvenni a versenyt az egyre nagyobb konkurenciával.
Hasonlóképpen fogalmazott a Krónika kérdésére Ilie Şerbănescu gazdasági elemző, aki az adócsalás mértekének a csökkenését elképzelhetőnek tartja, az árak csökkenését azonban ő sem nem tartja valószínűnek. Şerbănescu úgy véli, a sütőipari termékek áfájának csökkentése önmagában nem rossz ötlet, hiszen ezt a megoldást sok országban sikerrel alkalmazzák. A szakértő ugyanakkor úgy látja, ez az intézkedés elsősorban fiskális ,adminisztratív probléma, amely Romániában nem működik túl fényesen. Mindennek pedig szerinte az lehet a következménye, hogy a kívánt eredmény helyett, csak a költségvetés bevételei csökkennek. „Nem látom, hogy az élelmiszer-termelők, hogyan csökkentenék az árakat.
Az lenne a normális, ha az áfa terhétől megszabadulva, ezt tennék, de attól tartok, hogy mire a termékek eljutnak az üzletek polcaira, a fogyasztók semmit sem fognak érezni az áfacsökkentés hatásaiból” – nyilatkozta lapunknak Ilie Şerbănescu. Hozzáfűzte: nem merné a kezét a tűzbe tenni, hogy így ez fog történni, de valószínűnek tartja.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.