
Fotó: Mediafax
Victor Ponta kijelölt miniszterelnök azonban később újságírói kérdésre már arról beszélt, hogy valóban fontosnak tartja ennek az intézkedésnek a meghozatalát, azt azonban meg kell még állapítani, hogy mikortól lehetne gyakorlatba ültetni. Elmondása szerint a költségvetés függvényében dől majd el, hogy csökkenthető lesz-e hamarosan az áfa, vagy csak abba a büdzsétervezetbe foglalják bele, amelyet várhatóan októberben terjeszt a parlament elé a Ponta-kabinet.
A leendő kormányfő ugyanakkor kifejtette, az intézkedéssel visszaszoríthatóvá válna az adócsalás, s akár a hazai termelők is könnyebben piacot nyerhetnének a külföldi dömpingáruval szemben. Szerinte továbbá nem kell amiatt aggódni, hogy rövid távon emiatt csökkennének a költségvetési bevételek, mivel számításaik szerint közép-, illetve hosszú távon ez meghozná eredményeit. Ponta mintegy összegzésképpen leszögezte, a végső döntés ez ügyben a pénzügyminiszteré, neki kell megmondania azt is, hogy mikortól lehetne csökkenteni az áfát.
Az intézkedés azonban a szakmabeliek szerint nem biztos, hogy meghozná a tőle elvártakat. A Krónika megkeresésére Diószegi László, a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség tulajdonosa úgy vélekedett, az általános forgalmi adó csökkentése segítené ugyan a pékeket, de hónapokkal előtte még nem lehet megmondani, hogy a sajtóban megnevezett 15 százalékos adócsökkentés következtében valóban 15 százalékkal olcsóbb lenne-e a kenyér és a péktermék. Mint a szakember részletezte, a kenyér árát több tényező befolyásolja.
A különböző adók jelenleg mintegy 30 százalékot jelentenek az árból, tehát az áfacsökkentés után a végterméknek is olcsóbban kellene a vevők asztalára kerülnie. Ennek ellenére Diószegi szerint még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a szeptemberi esetleges adócsökkentés után hogy alakul a kenyér ára. „A pékiparban elsősorban a gabona ára a meghatározó, tehát az idei árak elsősorban attól függnek, hogy milyen lesz az idei búzatermés” – magyarázta.
A vállalkozó ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az árakat nemcsak a termelők, hanem a kereskedők üzletpolitikája is meghatározza, hiába csökkentik ugyanis a pékségek a nagybani árakat, ha az üzletek megemelik az árrést, és a vásárlóknak továbbra is ugyanannyit kell fizetniük a mindennapi betevőért. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, a termelőknek érdekük, hogy minél olcsóbban adják a kenyeret, hiszen csak a versenyképes árral és a kifogástalan minőséggel tudják felvenni a versenyt az egyre nagyobb konkurenciával.
Hasonlóképpen fogalmazott a Krónika kérdésére Ilie Şerbănescu gazdasági elemző, aki az adócsalás mértekének a csökkenését elképzelhetőnek tartja, az árak csökkenését azonban ő sem nem tartja valószínűnek. Şerbănescu úgy véli, a sütőipari termékek áfájának csökkentése önmagában nem rossz ötlet, hiszen ezt a megoldást sok országban sikerrel alkalmazzák. A szakértő ugyanakkor úgy látja, ez az intézkedés elsősorban fiskális ,adminisztratív probléma, amely Romániában nem működik túl fényesen. Mindennek pedig szerinte az lehet a következménye, hogy a kívánt eredmény helyett, csak a költségvetés bevételei csökkennek. „Nem látom, hogy az élelmiszer-termelők, hogyan csökkentenék az árakat.
Az lenne a normális, ha az áfa terhétől megszabadulva, ezt tennék, de attól tartok, hogy mire a termékek eljutnak az üzletek polcaira, a fogyasztók semmit sem fognak érezni az áfacsökkentés hatásaiból” – nyilatkozta lapunknak Ilie Şerbănescu. Hozzáfűzte: nem merné a kezét a tűzbe tenni, hogy így ez fog történni, de valószínűnek tartja.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.