
Szomorú valóság. A romániai lakosság nagyjából egyharmada szegénységben él
Fotó: Barabás Ákos
Romániában él az Európai Unió szegényeinek 6 százaléka, Olaszország 10 százalékkal, Németország, valamint Nagy-Britannia is 10 százalék körüli értékkel szerepel a statisztikában. Tény, hogy sok román állampolgár él életvitelszerűen külföldön.
2019. november 05., 11:082019. november 05., 11:08
Tavaly 6,3 millióra csökkent a szegénységben élő romániai lakosok száma, ez 700 ezerrel jelent kevesebb nélkülözőt, mint ahányan 2017-ben voltak, de még így is
– jelentette be Sergiu Oprescu, az Alpha Bank Románia ügyvezető igazgatója az általa vezetett pénzintézet elemzése alapján.
A dokumentumból ugyanakkor arra is fény derül, hogy a romániai lakosság által a bank rendelkezésére bocsátott arányszám alacsonyabb, mint az Olaszország vagy Németország által szolgáltatott, tény viszont a gazdasági elemzők szerint, hogy Románia lakosságának 17,5 százaléka külföldön él.
Az elemzés úgy számol, hogy tavaly az Európai Unió 113 millió polgára, vagyis a lakosság nagyjából 22 százaléka élt szegénységben.
Olaszország közben 10 százalékkal, Németország, valamint Nagy-Britannia is 10 százalék körüli értékkel szerepel a statisztikában. Az Alpha Bank elemzése arra is kitér, hogy a 17,5 százalékos aránnyal Romániának van a legtöbb külföldön élő polgára. Kiderül továbbá, hogy ugyan a nagy munkaerőhiányban a romániai vállalkozók elkezdtek többek között vietnámi munkásokat is alkalmazni, az országban azonban a migránsok aránya igen alacsony, alig 0,3 százalékot jelent. Ennél kisebb arányt csak Litvániában jegyeztek, ahol a lakosság 0,2 százalékát jelentik a bevándorlók. A jelentés ugyanakkor aggasztónak nevezi az emigrálók és a migránsok közötti arányt – mint érvelnek, 2050-re a romániai lakosság mintegy 30 százaléka idősebb lesz 65 évesnél.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
szóljon hozzá!