Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Boc-kormány a múlt hétvégén hozott sürgősségi kormányrendeletet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvárásainak teljesítésére szolgáló költségvetési módosításokról. Ezek része az átalányadó bevezetése, amelynek eredményeként veszteséget kimutató vagy nagyon csekély nyereséget elkönyvelő vállalatok is fizetnek majd minimális adót, mégpedig éves forgalmuk alapján. A fő indok az volt, hogy a pénzügyi tárca szerint a Romániában tevékenykedő cégek 2007-ben összesen 770 milliárd lejes (mintegy 183 milliárd eurós) forgalmat bonyolítottak, az átlagos profitráta szintje 5,8 százalékos volt. A 242 ezer veszteséges cég 134 milliárd lejes (31,9 milliárd eurós) forgalmat bonyolított 16,2 százalékos átlagos veszteségszint mellett.

„Minimális összegek”

Az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek, kölcsönző- és lízingcégek, őrző-védő vállalkozások, kiskereskedők, autószerelők, szállodák, vendéglők, élelmiszer-ipari cégek, informatikai, jogi tanácsadó és könyvelési cégek, italgyártók, építőcégek, utazási irodák vagy szállítmányozási cégek mindegyike továbbra is fizeti majd az egységes, 16 százalékos nyereségadót, de köteles lesz befizetni azt a minimális összeget, amely a forgalmuk alapján besorolt sávban van előírva számukra. 

Az említett minimális átalányadó mértéke 2200 lejtől (mintegy 500 eurótól) 43 000 lejig (körülbelül 10 ezer euróig) terjed. Az előbbit azok a cégek lesznek kötelesek fizetni, amelyek éves összforgalma nem éri el az 52 ezer lejt (13 ezer eurót), az utóbbit pedig azok, amelyek évi forgalma meghaladja a 129 millió lejt (mintegy 32 millió eurót). E két véglet között több sávot határoztak meg, különböző összegekkel.

Liberális indítvány az adó ellen

Az átalányadó ötlete már a több mint egy hónappal ezelőtti „megfogantatása” pillanatában kiváltotta a vállalkozói szféra nagy részének ellenkezését. A kisvállalkozók képviselői például kifejezésre jutatták félelmüket, miszerint kisvállalkozások tízezrei mennek majd tönkre, 50–100 ezer ember veszíti el munkahelyét.

Az ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyenesen félmillió munkahely elvesztését véli előrelátni. A párt vezető személyiségei bejelentették, hogy országos kampányba kezdenek az átalányadó alkalmazása ellen. A parlamentben egyszerű indítványt készülnek benyújtani az intézkedés miatt a kormány ellen (ez csak egy megvitatandó és megszavazandó dokumentum, amely nem kötelezi semmire a kabinetet). A liberálisok azonban figyelmeztettek arra, hogy a bizalmatlansági indítványtól sem riadnak vissza, ha a kormány nem szünteti be az új adófajtát.

Emil Boc miniszterelnök ugyanakkor emlékeztette a politikusokat és a közvéleményt, hogy az IMF-fel kötött megállapodás értelmében a kormánynak nem sok választása volt: vagy növeli az egykulcsos nyereségadó és áfa arányát, jelentősen visszafogva ezzel a gazdasági élénkülés lehetőségét, vagy bevezeti a társadalom egésze számára viszonylag elviselhetőbb új adófajtát. A Boc-kormány ugyanakkor ritkítani szándékozik az adónemek „erdejét”. A pénzügyminisztérium például 36 adónemet akar megszüntetni, további 143-at pedig össze akar vonni.