
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2009. április 16., 11:062009. április 16., 11:06
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Boc-kormány a múlt hétvégén hozott sürgősségi kormányrendeletet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvárásainak teljesítésére szolgáló költségvetési módosításokról. Ezek része az átalányadó bevezetése, amelynek eredményeként veszteséget kimutató vagy nagyon csekély nyereséget elkönyvelő vállalatok is fizetnek majd minimális adót, mégpedig éves forgalmuk alapján. A fő indok az volt, hogy a pénzügyi tárca szerint a Romániában tevékenykedő cégek 2007-ben összesen 770 milliárd lejes (mintegy 183 milliárd eurós) forgalmat bonyolítottak, az átlagos profitráta szintje 5,8 százalékos volt. A 242 ezer veszteséges cég 134 milliárd lejes (31,9 milliárd eurós) forgalmat bonyolított 16,2 százalékos átlagos veszteségszint mellett.
Az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek, kölcsönző- és lízingcégek, őrző-védő vállalkozások, kiskereskedők, autószerelők, szállodák, vendéglők, élelmiszer-ipari cégek, informatikai, jogi tanácsadó és könyvelési cégek, italgyártók, építőcégek, utazási irodák vagy szállítmányozási cégek mindegyike továbbra is fizeti majd az egységes, 16 százalékos nyereségadót, de köteles lesz befizetni azt a minimális összeget, amely a forgalmuk alapján besorolt sávban van előírva számukra.
Az említett minimális átalányadó mértéke 2200 lejtől (mintegy 500 eurótól) 43 000 lejig (körülbelül 10 ezer euróig) terjed. Az előbbit azok a cégek lesznek kötelesek fizetni, amelyek éves összforgalma nem éri el az 52 ezer lejt (13 ezer eurót), az utóbbit pedig azok, amelyek évi forgalma meghaladja a 129 millió lejt (mintegy 32 millió eurót). E két véglet között több sávot határoztak meg, különböző összegekkel.
Az átalányadó ötlete már a több mint egy hónappal ezelőtti „megfogantatása” pillanatában kiváltotta a vállalkozói szféra nagy részének ellenkezését. A kisvállalkozók képviselői például kifejezésre jutatták félelmüket, miszerint kisvállalkozások tízezrei mennek majd tönkre, 50–100 ezer ember veszíti el munkahelyét.
Az ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyenesen félmillió munkahely elvesztését véli előrelátni. A párt vezető személyiségei bejelentették, hogy országos kampányba kezdenek az átalányadó alkalmazása ellen. A parlamentben egyszerű indítványt készülnek benyújtani az intézkedés miatt a kormány ellen (ez csak egy megvitatandó és megszavazandó dokumentum, amely nem kötelezi semmire a kabinetet). A liberálisok azonban figyelmeztettek arra, hogy a bizalmatlansági indítványtól sem riadnak vissza, ha a kormány nem szünteti be az új adófajtát.
Emil Boc miniszterelnök ugyanakkor emlékeztette a politikusokat és a közvéleményt, hogy az IMF-fel kötött megállapodás értelmében a kormánynak nem sok választása volt: vagy növeli az egykulcsos nyereségadó és áfa arányát, jelentősen visszafogva ezzel a gazdasági élénkülés lehetőségét, vagy bevezeti a társadalom egésze számára viszonylag elviselhetőbb új adófajtát. A Boc-kormány ugyanakkor ritkítani szándékozik az adónemek „erdejét”. A pénzügyminisztérium például 36 adónemet akar megszüntetni, további 143-at pedig össze akar vonni.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.