Nettó összegben korántsem látványosak a minimálbér-emelések
Hiába haladja meg januártól a romániai minimálbér bruttó összegben a magyarországit, ha a járulékok kifizetési kötelezettségének a munkavállalóra terhelése nyomán nálunk „vesz el” a legtöbbet az összegből az állam.
2019. december 18., 11:552019. december 18., 11:55
Hiába emelkedik szépen Romániában a bruttó minimálbér, ha az alkalmazottak tulajdonképpen annál sokkal kisebb összeget kapnak kézbe, mivel két éve Romániában a fizetésre kiszámolt járulékok nagy részét a munkavállalóra tették át, ez viszont azt eredményezi, hogy nálunk vannak a legnagyobb a különbségek a bruttó és a nettó fizetések között – irányította rá a figyelmet a valóságra Debreczeni László. Az adószakértő azt követően nyilatkozott a Krónikának, hogy a Ziarul Financiar pénzügyi lap minap közölt egy elemzést, ami szerint a januárban esedékes minimálbér-emeléssel az összeg meghaladja a magyarországi legkisebb fizetés szintjét. Mint ismeretes, a kormány jövő évtől bruttó 2230 lejre növeli a jelenlegi bruttó 2080 lejes minimálbért.
Az elemzők az Országos Előrejelzési Bizottság középárfolyamával számoltak, így a jelenlegi romániai bruttó minimálbér 464 euró, ez jövőtől már 495 euróra növekszik, miközben Magyarországon 464 euró.
– részletezte Debreczeni László. Rámutatott, ha a kézbe kapott fizetést vizsgáljuk, az Európai Unió tagállamai között Románia csak Bulgáriát előzi meg, a déli szomszédjánál ugyanis 222 euró idén a nettó minimálbér. „Az európai országokban az adórendszer olyan, hogy a fizetésre céges és személyi járulékokat számolnak, ez különböző arányokban megoszlik. Románia az egyetlen, ahol a munkaadónak csak 2,25 százalékot kell fizetnie. Amikor két évvel ezelőtt Romániában ezt a módosítást bevezették, egy csellel szépen felvitték a minimálbért, de ez csak fiktív növekedés volt, az összeg, amit az alkalmazottak kézbe kapnak, nem növekedett ilyen mértékben” – hangsúlyozta az adószakértő.
Mint kérdésünkre kifejtette, szerinte az építkezésben alkalmazott ágazati minimálbér növelése nem indokolt, hiszen mindenképpen kénytelenek voltak tisztességesen megfizetni alkalmazottaikat, ha meg akarták tartani őket. Debreczeni László szerint az építkezési minimálbér növelése inkább annak a kifehérítését ösztönözte, vagyis hivatalosan adták ki azt a pénzt, aminek korábban egy részét „borítékban” kapták meg az alkalmazottak.
– fogalmazott megkeresésünkre hasonlóképpen Göncz Attila háromszéki vállalkozó. Hozzátette, az ő cégénél már évek óta senki nem kap minimálbért. „Ha azt akarjuk, hogy a nálunk megszerzett tudást, tapasztalatot ne külföldön hasznosítsák, akkor emelni kellett a fizetéseket” – mondta az üzletember. Meglátása szerint az ágazatban eddig sem adott egyetlen cég sem minimálbért, ha meg akart maradni a piacon, azt viszont ő is elismerte, hogy korábban előfordulhatott:
Az adókedvezmény segített abban, hogy kifehéredjen a jövedelem, sőt a cégek többsége az adókedvezménnyel megtakarított pénzt is bérekre fordította – fogalmazott Göncz Attila. Kiemelte egyúttal: a bruttó 3000 lejes ágazati minimálbér az adókedvezménnyel együtt 2300 lejes nettót jelent, közben egy szakmunkás 5000–5500 lejt kap kézbe, különben elmegy külföldre.
„Németországban 2-3 ezer eurós bérek vannak az építkezésben, ebből 1500 eurót már félre tudnak tenni havonta. Nekünk arra kell törekednünk, hogy az itthoni fizetésből is legalább 700 euró megmaradjon a költségek kifizetése után. Csak így tudjuk maradásra bírni a szakképzett munkaerőt, sőt ilyen körülmények között még a külföldön dolgozók is megfontolják, hogy hazatérjenek ” – osztotta meg tapasztalatait a vállalkozó, aki amúgy abban bízik, hogy az ünnepekre hazaérkező munkások egy része a jelenlegi körülmények között itthon is marad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!