
Nettó összegben korántsem látványosak a minimálbér-emelések
Hiába haladja meg januártól a romániai minimálbér bruttó összegben a magyarországit, ha a járulékok kifizetési kötelezettségének a munkavállalóra terhelése nyomán nálunk „vesz el” a legtöbbet az összegből az állam.
2019. december 18., 11:552019. december 18., 11:55
Hiába emelkedik szépen Romániában a bruttó minimálbér, ha az alkalmazottak tulajdonképpen annál sokkal kisebb összeget kapnak kézbe, mivel két éve Romániában a fizetésre kiszámolt járulékok nagy részét a munkavállalóra tették át, ez viszont azt eredményezi, hogy nálunk vannak a legnagyobb a különbségek a bruttó és a nettó fizetések között – irányította rá a figyelmet a valóságra Debreczeni László. Az adószakértő azt követően nyilatkozott a Krónikának, hogy a Ziarul Financiar pénzügyi lap minap közölt egy elemzést, ami szerint a januárban esedékes minimálbér-emeléssel az összeg meghaladja a magyarországi legkisebb fizetés szintjét. Mint ismeretes, a kormány jövő évtől bruttó 2230 lejre növeli a jelenlegi bruttó 2080 lejes minimálbért.
Az elemzők az Országos Előrejelzési Bizottság középárfolyamával számoltak, így a jelenlegi romániai bruttó minimálbér 464 euró, ez jövőtől már 495 euróra növekszik, miközben Magyarországon 464 euró.
– részletezte Debreczeni László. Rámutatott, ha a kézbe kapott fizetést vizsgáljuk, az Európai Unió tagállamai között Románia csak Bulgáriát előzi meg, a déli szomszédjánál ugyanis 222 euró idén a nettó minimálbér. „Az európai országokban az adórendszer olyan, hogy a fizetésre céges és személyi járulékokat számolnak, ez különböző arányokban megoszlik. Románia az egyetlen, ahol a munkaadónak csak 2,25 százalékot kell fizetnie. Amikor két évvel ezelőtt Romániában ezt a módosítást bevezették, egy csellel szépen felvitték a minimálbért, de ez csak fiktív növekedés volt, az összeg, amit az alkalmazottak kézbe kapnak, nem növekedett ilyen mértékben” – hangsúlyozta az adószakértő.
Mint kérdésünkre kifejtette, szerinte az építkezésben alkalmazott ágazati minimálbér növelése nem indokolt, hiszen mindenképpen kénytelenek voltak tisztességesen megfizetni alkalmazottaikat, ha meg akarták tartani őket. Debreczeni László szerint az építkezési minimálbér növelése inkább annak a kifehérítését ösztönözte, vagyis hivatalosan adták ki azt a pénzt, aminek korábban egy részét „borítékban” kapták meg az alkalmazottak.
– fogalmazott megkeresésünkre hasonlóképpen Göncz Attila háromszéki vállalkozó. Hozzátette, az ő cégénél már évek óta senki nem kap minimálbért. „Ha azt akarjuk, hogy a nálunk megszerzett tudást, tapasztalatot ne külföldön hasznosítsák, akkor emelni kellett a fizetéseket” – mondta az üzletember. Meglátása szerint az ágazatban eddig sem adott egyetlen cég sem minimálbért, ha meg akart maradni a piacon, azt viszont ő is elismerte, hogy korábban előfordulhatott:
Az adókedvezmény segített abban, hogy kifehéredjen a jövedelem, sőt a cégek többsége az adókedvezménnyel megtakarított pénzt is bérekre fordította – fogalmazott Göncz Attila. Kiemelte egyúttal: a bruttó 3000 lejes ágazati minimálbér az adókedvezménnyel együtt 2300 lejes nettót jelent, közben egy szakmunkás 5000–5500 lejt kap kézbe, különben elmegy külföldre.
„Németországban 2-3 ezer eurós bérek vannak az építkezésben, ebből 1500 eurót már félre tudnak tenni havonta. Nekünk arra kell törekednünk, hogy az itthoni fizetésből is legalább 700 euró megmaradjon a költségek kifizetése után. Csak így tudjuk maradásra bírni a szakképzett munkaerőt, sőt ilyen körülmények között még a külföldön dolgozók is megfontolják, hogy hazatérjenek ” – osztotta meg tapasztalatait a vállalkozó, aki amúgy abban bízik, hogy az ünnepekre hazaérkező munkások egy része a jelenlegi körülmények között itthon is marad.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
szóljon hozzá!