2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00
A több programot is felsorakoztató folyamat minél gördülékenyebb lebonyolítása érdekében az ügynökség a régióbeli népszerűsítés mellett brüsszeli képviseletet is működtet a pályázat minél hatásosabb támogatására. Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke kiaknázatlan piacnak nevezte a romániait, amely ma már nem csak dimenziójával csábít, hanem növekvő igényeivel is. A Bihar Megyei Tanács képviseletében felszólaló Szabó Ödön tanácsos a partiumi megye által kínált beruházási és munkaerő-ajánlattal keltett érdeklődést. Ioan Lucian, a Bihar megyei Vállalkozói Szövetség elnöke afelől nyugtatta meg a jelen lévő vállalkozókat, hogy a vállalkozók már régóta egy nyelvet beszélnek, jócskán megelőzve a politikum tétova közeledési kísérleteit.
Élénk érdeklődés övezte a környezetvédelem műfajában elhangzó előadásokat is. Korodi Attila, az ország környezetvédelmi minisztere is aláhúzta: Románia környezetvédelmi fejlesztések terén 29,3 milliárd eurós piacot kínál. Hangsúlyozta: a lehetőség ugyanakkor kötelesség is, a 2004-ben útnak indított programok ugyanis remek üzleti lehetőséget kínálnak, de jelentős többletkiadásokat is rónak a román kormányra. Ezzel együtt az egyéb programok mellett az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése, a hulladékgazdálkodás, a távfűtési központok felújítása vállalkozókat vár akár közös, román–magyar felállásban is. Korodi felhívta a figyelmet: a rendelkezésre álló összegekről nem kormányszinten döntenek, hanem a helyi tanácsok, a befogadó közeg joga és felelőssége lesz a pénzalapok megfelelő hasznosítása. Kovács Kálmán, a magyar Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára a környezettudat örvendetes fejlődésével magyarázta a mentalitásbeli változásokat. Ma már egyre több vállalkozás kezeli a legfontosabb tényezők között a környezetvédelmi szempontokat, s e folyamat kiteljesedését egyfajta pozitív diszkrimináció érvényesítésével lehetne segíteni a különböző pályázatok elbírálásánál.
Borbély László, Románia fejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztere felhívást intézett a jelenlevőkhöz: jöjjenek, és költsék el azt a minden korábbinál nagyobb összeget, amit a bukaresti kormány különböző középítkezési programokra szán. „Közel 16 milliárd euró értékű munkálatok várnak kivitelezőre” – jelentette ki a tárcavezető, aki a hallgatóság soraiból érkező kérdésre adott válaszában kifejezte abbéli reményét, hogy 2013-ban autópályán, illetve gyorsforgalmi úton juthatunk el Budapestről Bukarestig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok