2009. június 18., 09:342009. június 18., 09:34
Gheorghe Popa szakszervezeti vezető a területi elnökökkel folytatott tegnapi egyeztetést követően leszögezte, az érdekképviselet azt követeli a kormánytól, hogy tartsa be a 2009–2010-es kollektív munkaszerződésben foglaltakat, amelynek értelmében 25 százalékkal csökkentik a kiadásokat. Mint kifejtette, a vasúttársaság teherszállítási részlegének alkalmazottai kapják a legalacsonyabb béreket az ágazaton belül, ha pedig a cégvezetés szándékainak megfelelően még tovább csökkentik, akkor sok esetben 600 lej alatti béreket eredményez, ez pedig elfogadhatatlan. Hozzátette, a cég vezetésének azt javasolja, próbáljon mindent megtenni annak érdekében, hogy a kormány rendezze a teherszállítási ágazat helyzetét. „Kérjük a mozdonyok működtetésére vásárolt gázolaj jövedéki adójának eltörlését, a vasúti és közúti szállításért fizetendő illeték közötti különbség megszüntetését, a CFR Marfă által 2007-ben felvett 120 millió eurós hitel állami garanciáját, valamint 300 millió lejes állami támogatást, ugyanúgy, ahogy egyes magánvállalkozásokat is kisegítettek állami pénzekkel” – szögezte le Popa.
A vasutasok és a cég vezetése tegnap délután egyeztettek arról, hogyan kompenzálható a béralap csökkentése például elbocsátások vagy a munkaidő csökkentése révén, hogy elkerülhető legyen a bérek késlekedésének megismétlése. A vállalat 44 százalékos béralap–csökkentésre tett javaslatot.
Végül arról sikerült megegyezni, hogy július végéig csökkentik a túlórákat, valamint az éjszakai és hétvégi műszakok időtartamát, ezekért ugyanis többletpénz jár. A továbbiakról augusztus elején egyeztetnek.
A vasutasok bérének késése nyomán két héttel ezelőtt spontán sztrájk robbant ki a bukaresti vasúti igazgatóság területén, amelyet csak annak nyomán szüntettek be, hogy a cégvezetés bejelentette, elkezdték az elmaradt bérek utalását. Călin Graţian, a CFR Marfă vezérigazgatója szerint az alkalmazottak májusi előlegük első részletét 12-én kapták meg, a következőt pedig 19-én. A pénz további részét vagy e hónap végéig, vagy július első hetében kapják meg. Közölte, a késés annak tudható be, hogy a cégnek jelenleg a 2007-ben egy bankkonzorciumtól fölvett hitel részletét kell visszafizetnie. Leszögezte: a bérek kifizetése mindaddig késni fog, amíg nem történik előrelépés a cég helyzetének konszolidálására. A CFR Marfă bevételei idén 44 százalékkal csökkentek, a bérköltségek pedig az összes bevétel 92 százalékát teszik ki. Ez az arány tavaly 38-39, 2005-ben pedig 20 százalékos volt. Ennek nyomán véleménye szerint az egyetlen megoldást a béreknek a bevételével azonos arányban történő csökkentése jelenti. Mint kifejtette, a túlélés érdekében havi 15–20 millió lejjel kell csökkenteni a kiadásokat. Közölte, amennyiben nem lehetségesek további elbocsátások, a munkaidő és ezáltal a bérek csökkentése jelenthet kiutat. Hozzátette, eddig minden olyan lépést megtettek, ami költségcsökkentést eredményezhetett: felbontották például a szerződést az őrző-védő és a takarítócégekkel. Most a társaság alkalmazottai foglalkoznak a létesítmények őrzésével, takarításával és karbantartásával is.
A teherszállító ágazatnak mintegy 17 500 alkalmazottja van. A vasúttársaság vezetése még áprilisban jelezte a szakszervezetek felé, hogy súlyos anyagi gondokkal küszködik a cég, ezért a béreket részletekben fizetik ki. Radu Berceanu közlekedési miniszter közölte: ha a vasutasok nem mondanak le bizonyos pótlékokról, eljöhet az az idő, amikor a tárcának már nem lesz pénze kifizetni a béreket.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.