Nyilvánosságra hozzák a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Bukarest között megkötendő hitelegyezményt, illetve az ezzel kapcsolatos román szándéknyilatkozatot – jelentette be tegnap Traian Băsescu államfő Bécsben, ahol a világgazdasági válsághoz kapcsolódó témákról tárgyalt osztrák kollégájával, Heinz Fischerrel. Az elnök szerint a megállapodásból kiderül majd, hogy az ország fizetőképességét senki sem kérdőjelezi meg.

„Románia nem azért folyamodott a hitelért, mivel megmentésre szorul, hanem megelőzésképpen, mivel a világ gazdaságának visszaesését tapasztaljuk, ami főleg Európában érezteti a hatását” – hangoztatta Traian Băsescu.

A politikus szerint a román gazdaságnak azért volt szüksége az IMF-hitel jelentette biztonsági övre, hogy a kereskedelmi bankok továbbra is autonóm módon folytathassák tevékenységüket, finanszírozható legyen a költségvetési deficit, és a jegybanknak ne kelljen tartalékalap címén a kereskedelmi pénzintézetek forrásait használnia.

Hasonlóképpen nyilatkozott Emil Boc kormányfő is, aki szerint az IMF-től és az Európai Bizottságtól kért hitel csupán megelőző jellegű, és a gazdasági válság negatív hatásainak korlátozását szolgálja, nem azt jelenti, hogy az ország pénzszűkében lenne. Emlékeztetett, hogy Bukarest jelenleg az IMF és az EB mellett a Világbank, az Európai Befektetési Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank képviselőivel is tárgyal egy, a költségvetési deficit finanszírozását és a gazdaság élénkítését célzó hitel felvételéről.

Közölte, a hitelmegállapodás egyik fő célja a lej/euró árfolyam a gazdaság és a polgárok számára elviselhető szinten tartása, és a hitelfolyamat beindítása. Hozzátette, a kormány és a Román Nemzeti Bank tárgyalásokat kezdeményez a Romániában tevékenykedő külföldi bankok anyabankjaival, hogy biztosítsák továbbra is a forrásokat leányintézményeik számára, és tartsák az országban a jövedelmeiket. A kormányfő szerint a hitel kétharmadát a jegybank nemzetközi tartalékainak konszolidálására fordítják.

Hamarosan véget érhetnek a tárgyalások

Közben Gheorghe Flutur, a Demokrata-Liberális Párt alelnöke az ország külső és belső finanszírozásához kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó tárcaközi bizottságának ülése után közölte, az IMF képviselői már a napokban szeretnék befejezni a hitelről szóló tárgyalásokat. A politikus közölte, a testület ülésén a valutaalappal folytatott tárgyalásokon alkalmazandó stratégiáról és a 2008-as kifizetések elszámolásáról is szó esett.

„A kormány jelentős összegeket utalt át a cégeknek és az önkormányzatoknak a költségeik finanszírozására, ám az összeg egy része nem érkezett meg, ezért megvizsgáljuk, hol akadhatott el” – közölte Flutur.

A nemzetközi pénzintézet képviselői egyébként nem csupán a kormánnyal, hanem a parlamenti pártok és a szakszervezetek képviselőivel is tárgyaltak. A szakszervezetekkel folytatott tegnapi megbeszéléseket követően az érdekképviseletek vezetői rámutattak: az IMF-hitellel kapcsolatosan továbbra is ugyanolyan hiányos a hivatalos szervek és a szakszervezetek közötti párbeszéd, mint húsz évvel ezelőtt.

Petru Dandea, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb alelnöke szerint egyébként Romániának nincs is szüksége a készenléti hitelre, mivel a jegybank elegendő tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy az ország képes legyen ellenállni a nemzeti valutára nehezedő nyomásnak. A szakszervezeti vezető attól tart, hogy a hitel a magánszféra irányába szivárog el, ennek eredményéből pedig az ország polgárai csak annyit látnak majd, hogy nekik kell megtéríteniük a kormány által fölvett kölcsönt.

Borúlátó jóslatok, megnyirbált juttatások

Az IMF képviselői a szakszervezetekkel folytatott tárgyaláson közölték, hogy rugalmasan állapítják majd meg a Romániára vonatkozó hitelfeltételeket, mivel tekintetbe veszik a gazdasági válság hatásait is, amelyek nem teszik lehetővé, hogy olyan feltételeket szabjanak, mint korábban. Az intézmény meglehetősen borúlátó a román gazdasági kilátásokat illetően: úgy véli, akár a hazai össztermék 4 százalékát is kitevő költségvetési deficit is kialakulhat, amennyiben az IMF által korábban előrejelzett 4 százalékos gazdasági csökkenés bekövetkezik.

A negatív előrejelzést többek között a válsággal indokolják, azzal, hogy az export jórészt olyan országokba irányul, amelyeket a válság nagy mértékben érint, illetve azzal, hogy fejletlen az ország infrastruktúrája. Jó hír azonban, hogy az IMF szerint a romániai bankrendszer nincs olyan rossz állapotban, mint más, a válság által érintett országokban. Petru Dandea közölte, az IMF képviselői azt akarják elérni, hogy a pótlékok és többletjuttatások legfeljebb a közalkalmazotti bérek 20–25 százalékát tegyék ki, és a Világbankkal vállvetve segítséget nyújtanak a kormánynak abban, hogy 2010-re kidolgozzák a közszférában dolgozó munkavállalók egységes bérezésére vonatkozó jogszabályt.

A nemzetközi pénzintézet képviselői azt is tudatták, hogy a hitelmegállapodás az állami bérköltségek visszafogására vonatkozó kitételeket is tartalmaz, ám ezek konkrét mibenlétéről nem szolgáltak részletekkel. Csupán annyit állapítottak meg, hogy az elmúlt három évben kétszeresére növekedett a közalkalmazottak bérezésére szánt összeg, ezért megoldást kell találni a bérköltségek lefaragására.

Az IMF az egységes nyugdíjtörvény kidolgozását is sürgeti, és a közalkalmazotti béreket szabályozó törvényhez hasonlóan ennek kidolgozásában is hajlandó lenne részt venni. A pénzintézet szakértői ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy jelentős reform nélkül a jelenlegi nyugdíjrendszer működésképtelenné válik, mivel a romániai társadalom egyre öregebb, miközben az adófizetők száma csökken. A szükséges reformok megvitatására hamarosan újabb IMF-delegációk érkeznek az országba.