
Fotó: Krónika
„Elégedetten jelenthetem ki, hogy sikeresek voltak a tárgyalások fontos ügyek tekintetében. Jelentõs elõrelépés történt a klímaváltozáshoz való általános hozzáállásban. A probléma megoldásához minden jelentõsebb nemzetgazdaságnak ott kell lennie az asztalnál, ami ma meg is történt” – jelentette ki tegnap George Bush amerikai elnök a Japánban megrendezett G8-csúcsértekezlet befejeztével tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: szintén hasznos volt a találkozó a betegségekkel szembeni küzdelem, illetve a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások szempontjából.
Politikai zárónap
A tegnapi tárgyalásokon javarészt politikai témákat vitattak meg a Nyolcak – a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetõi. Nyilatkozatban szólították fel a ciklon sújtotta Mianmart, hogy ne korlátozza a nemzetközi segélyek odaszállítását, tegye átláthatóbbá azok szétosztását. A májusi Nargis ciklonnak mára már 133 ezer halálos és eltûnt áldozata van Mianmarban. A nemzetközi közösség kész volt megsegíteni a túlélõ áldozatokat, de az ország katonai vezetése kezdettõl fogva akadályozta ezt, noha idõvel enyhítettek a korlátozásokon.
A G8-ak továbbá kifejezték „mélységes aggodalmukat a szudáni emberjogi, humanitárius és közbiztonsági helyzet romlása miatt. Az afrikai ország háború sújtotta Dárfúr tartományával kapcsolatban béketárgyalásokra szólították föl a harcokban érintett összes felet. Felszólították Szudánt és a vele szomszédos Csádot, hogy tartsák tiszteletben már megkötött békemegállapodásaikat. Kiváltképp Washington vádolja kitartóan Iránt azzal, hogy beleavatkozik Irak és Afganisztán, két olyan ország belügyeibe, amelyek helyzete nagyon ingatag, s amelyekben az Egyesült Államok katonailag igen megterhelõ szerepet vállal. A nyugatiak azzal is rendszeresen vádolják Iránt, hogy támogatja az izraeli– palesztin megbékélést ellenzõ radikális iszlamista mozgalmakat.
A G8-ak nyilatkozatukban ugyanakkor felszólították Teheránt, hogy függessze fel urándúsító tevékenységét. „Kifejezzük mély aggodalmunkat amiatt, hogy Irán nem tesz eleget azoknak a kötelezettségeinek, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozata is elõírt számára, s amelyek szerint garantálnia kell, hogy nukleáris programjának nincs katonai célja” – olvasható a szövegben. Washington a csúcson elítélte Iránt amiatt, hogy teheráni bejelentés szerint rakétakísérletet hajtott végre szerdán. A Fehér Ház szerint Irán megsérti az ENSZ-határozatokat azzal, hogy ballisztikus rakétákat gyárt.
A Nyolcak felszólították Izraelt és a palesztinokat is, kérve, hogy ne tegyenek semmi olyat, „ami alááshatja a tárgyalásokat az év végéig” megkötendõ békeszerzõdés érdekében. A nyilatkozat kéri „minden telepesítési tevékenység befagyasztását, valamint minden erõszakcselekmény, terrortevékenység és erõszakra ösztönzés beszüntetését”.
Nem tetszik az oroszoknak
„Moszkvát nagyon lehangolja az amerikai–cseh radarszerzõdés megkötése, de nem veszíti el önuralmát, inkább azon gondolkodik, milyen ellenintézkedéseket hozzon” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz elnök a háromnapos eseményt záró sajtótájékoztatón. Hozzátette: Oroszország mindazonáltal nem zárkózik el a további tárgyalások elõl, hajlandó folytatni azokat az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel. Medvegyev kijelentésére reagálva, a tegnap Szófiában tartózkodó Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter csalódottságát és sajnálkozását fejezte ki. Rámutatott, hogy elõre megjósolható volt a negatív moszkvai reagálás, pedig õ és Robert Gates védelmi miniszter is lépéseket tett Moszkva megnyugtatására a bizalomerõsítés céljából. Rice kifejtette: Washington reméli, hogy Moszkva reálisan értékeli az iráni fenyegetést. Utalt arra, hogy tegnapi bejelentés szerint Irán közepes és nagy hatótávolságú rakétákkal hajtott végre kísérleteket, ami azt bizonyítja, hogy az ázsiai ország részérõl megnyilvánuló veszély nem a képzelet szüleménye. „Ennek fényében Oroszországnak meg kell értenie, hogy az amerikai rakétaelhárító rakétarendszer nem ellene irányul” – szögezte le.
B. E.
ENSZ-bírálat a Nyolcak klímaváltozást érintõ döntésére
Élesen bírálta a Nyolcak tojakói csúcstalálkozóján született, a klímaváltozás káros hatásainak csökkentését célzó határozatot tegnap az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója. Achim Steiner egyszerûen kijózanítónak nevezte a csúcs környezetvédelmi mérlegét. A tekintélyes német szakember hiányolta, hogy a konferencián semmifajta konkrét célkitûzést nem határoztak meg azzal kapcsolatban, milyen mértékben csökkentsék 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az igazgató utalt arra is, hogy a legújabb tudományos ismeretek szerint a klímaváltozás legkárosabb következményeinek kiküszöbölése érdekében már nem elegendõ az az elhatározás sem, miszerint a G8-as csoport országai 2050-ig legalább 50 százalékkal mérséklik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Steiner szerint az önmagában pozitív tényként értékelhetõ, hogy a célkitûzéshez az Egyesült Államok is csatlakozott, egyetértett ugyanakkor a különbözõ környezetvédelmi szervezeteknek azzal a bírálatával, hogy nem kielégítõ kompromisszumról van szó.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?