
Fotó: Krónika
„Elégedetten jelenthetem ki, hogy sikeresek voltak a tárgyalások fontos ügyek tekintetében. Jelentõs elõrelépés történt a klímaváltozáshoz való általános hozzáállásban. A probléma megoldásához minden jelentõsebb nemzetgazdaságnak ott kell lennie az asztalnál, ami ma meg is történt” – jelentette ki tegnap George Bush amerikai elnök a Japánban megrendezett G8-csúcsértekezlet befejeztével tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: szintén hasznos volt a találkozó a betegségekkel szembeni küzdelem, illetve a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások szempontjából.
Politikai zárónap
A tegnapi tárgyalásokon javarészt politikai témákat vitattak meg a Nyolcak – a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetõi. Nyilatkozatban szólították fel a ciklon sújtotta Mianmart, hogy ne korlátozza a nemzetközi segélyek odaszállítását, tegye átláthatóbbá azok szétosztását. A májusi Nargis ciklonnak mára már 133 ezer halálos és eltûnt áldozata van Mianmarban. A nemzetközi közösség kész volt megsegíteni a túlélõ áldozatokat, de az ország katonai vezetése kezdettõl fogva akadályozta ezt, noha idõvel enyhítettek a korlátozásokon.
A G8-ak továbbá kifejezték „mélységes aggodalmukat a szudáni emberjogi, humanitárius és közbiztonsági helyzet romlása miatt. Az afrikai ország háború sújtotta Dárfúr tartományával kapcsolatban béketárgyalásokra szólították föl a harcokban érintett összes felet. Felszólították Szudánt és a vele szomszédos Csádot, hogy tartsák tiszteletben már megkötött békemegállapodásaikat. Kiváltképp Washington vádolja kitartóan Iránt azzal, hogy beleavatkozik Irak és Afganisztán, két olyan ország belügyeibe, amelyek helyzete nagyon ingatag, s amelyekben az Egyesült Államok katonailag igen megterhelõ szerepet vállal. A nyugatiak azzal is rendszeresen vádolják Iránt, hogy támogatja az izraeli– palesztin megbékélést ellenzõ radikális iszlamista mozgalmakat.
A G8-ak nyilatkozatukban ugyanakkor felszólították Teheránt, hogy függessze fel urándúsító tevékenységét. „Kifejezzük mély aggodalmunkat amiatt, hogy Irán nem tesz eleget azoknak a kötelezettségeinek, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozata is elõírt számára, s amelyek szerint garantálnia kell, hogy nukleáris programjának nincs katonai célja” – olvasható a szövegben. Washington a csúcson elítélte Iránt amiatt, hogy teheráni bejelentés szerint rakétakísérletet hajtott végre szerdán. A Fehér Ház szerint Irán megsérti az ENSZ-határozatokat azzal, hogy ballisztikus rakétákat gyárt.
A Nyolcak felszólították Izraelt és a palesztinokat is, kérve, hogy ne tegyenek semmi olyat, „ami alááshatja a tárgyalásokat az év végéig” megkötendõ békeszerzõdés érdekében. A nyilatkozat kéri „minden telepesítési tevékenység befagyasztását, valamint minden erõszakcselekmény, terrortevékenység és erõszakra ösztönzés beszüntetését”.
Nem tetszik az oroszoknak
„Moszkvát nagyon lehangolja az amerikai–cseh radarszerzõdés megkötése, de nem veszíti el önuralmát, inkább azon gondolkodik, milyen ellenintézkedéseket hozzon” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz elnök a háromnapos eseményt záró sajtótájékoztatón. Hozzátette: Oroszország mindazonáltal nem zárkózik el a további tárgyalások elõl, hajlandó folytatni azokat az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel. Medvegyev kijelentésére reagálva, a tegnap Szófiában tartózkodó Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter csalódottságát és sajnálkozását fejezte ki. Rámutatott, hogy elõre megjósolható volt a negatív moszkvai reagálás, pedig õ és Robert Gates védelmi miniszter is lépéseket tett Moszkva megnyugtatására a bizalomerõsítés céljából. Rice kifejtette: Washington reméli, hogy Moszkva reálisan értékeli az iráni fenyegetést. Utalt arra, hogy tegnapi bejelentés szerint Irán közepes és nagy hatótávolságú rakétákkal hajtott végre kísérleteket, ami azt bizonyítja, hogy az ázsiai ország részérõl megnyilvánuló veszély nem a képzelet szüleménye. „Ennek fényében Oroszországnak meg kell értenie, hogy az amerikai rakétaelhárító rakétarendszer nem ellene irányul” – szögezte le.
B. E.
ENSZ-bírálat a Nyolcak klímaváltozást érintõ döntésére
Élesen bírálta a Nyolcak tojakói csúcstalálkozóján született, a klímaváltozás káros hatásainak csökkentését célzó határozatot tegnap az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója. Achim Steiner egyszerûen kijózanítónak nevezte a csúcs környezetvédelmi mérlegét. A tekintélyes német szakember hiányolta, hogy a konferencián semmifajta konkrét célkitûzést nem határoztak meg azzal kapcsolatban, milyen mértékben csökkentsék 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az igazgató utalt arra is, hogy a legújabb tudományos ismeretek szerint a klímaváltozás legkárosabb következményeinek kiküszöbölése érdekében már nem elegendõ az az elhatározás sem, miszerint a G8-as csoport országai 2050-ig legalább 50 százalékkal mérséklik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Steiner szerint az önmagában pozitív tényként értékelhetõ, hogy a célkitûzéshez az Egyesült Államok is csatlakozott, egyetértett ugyanakkor a különbözõ környezetvédelmi szervezeteknek azzal a bírálatával, hogy nem kielégítõ kompromisszumról van szó.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.