
Fotó: Krónika
„Elégedetten jelenthetem ki, hogy sikeresek voltak a tárgyalások fontos ügyek tekintetében. Jelentõs elõrelépés történt a klímaváltozáshoz való általános hozzáállásban. A probléma megoldásához minden jelentõsebb nemzetgazdaságnak ott kell lennie az asztalnál, ami ma meg is történt” – jelentette ki tegnap George Bush amerikai elnök a Japánban megrendezett G8-csúcsértekezlet befejeztével tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: szintén hasznos volt a találkozó a betegségekkel szembeni küzdelem, illetve a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások szempontjából.
Politikai zárónap
A tegnapi tárgyalásokon javarészt politikai témákat vitattak meg a Nyolcak – a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetõi. Nyilatkozatban szólították fel a ciklon sújtotta Mianmart, hogy ne korlátozza a nemzetközi segélyek odaszállítását, tegye átláthatóbbá azok szétosztását. A májusi Nargis ciklonnak mára már 133 ezer halálos és eltûnt áldozata van Mianmarban. A nemzetközi közösség kész volt megsegíteni a túlélõ áldozatokat, de az ország katonai vezetése kezdettõl fogva akadályozta ezt, noha idõvel enyhítettek a korlátozásokon.
A G8-ak továbbá kifejezték „mélységes aggodalmukat a szudáni emberjogi, humanitárius és közbiztonsági helyzet romlása miatt. Az afrikai ország háború sújtotta Dárfúr tartományával kapcsolatban béketárgyalásokra szólították föl a harcokban érintett összes felet. Felszólították Szudánt és a vele szomszédos Csádot, hogy tartsák tiszteletben már megkötött békemegállapodásaikat. Kiváltképp Washington vádolja kitartóan Iránt azzal, hogy beleavatkozik Irak és Afganisztán, két olyan ország belügyeibe, amelyek helyzete nagyon ingatag, s amelyekben az Egyesült Államok katonailag igen megterhelõ szerepet vállal. A nyugatiak azzal is rendszeresen vádolják Iránt, hogy támogatja az izraeli– palesztin megbékélést ellenzõ radikális iszlamista mozgalmakat.
A G8-ak nyilatkozatukban ugyanakkor felszólították Teheránt, hogy függessze fel urándúsító tevékenységét. „Kifejezzük mély aggodalmunkat amiatt, hogy Irán nem tesz eleget azoknak a kötelezettségeinek, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozata is elõírt számára, s amelyek szerint garantálnia kell, hogy nukleáris programjának nincs katonai célja” – olvasható a szövegben. Washington a csúcson elítélte Iránt amiatt, hogy teheráni bejelentés szerint rakétakísérletet hajtott végre szerdán. A Fehér Ház szerint Irán megsérti az ENSZ-határozatokat azzal, hogy ballisztikus rakétákat gyárt.
A Nyolcak felszólították Izraelt és a palesztinokat is, kérve, hogy ne tegyenek semmi olyat, „ami alááshatja a tárgyalásokat az év végéig” megkötendõ békeszerzõdés érdekében. A nyilatkozat kéri „minden telepesítési tevékenység befagyasztását, valamint minden erõszakcselekmény, terrortevékenység és erõszakra ösztönzés beszüntetését”.
Nem tetszik az oroszoknak
„Moszkvát nagyon lehangolja az amerikai–cseh radarszerzõdés megkötése, de nem veszíti el önuralmát, inkább azon gondolkodik, milyen ellenintézkedéseket hozzon” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz elnök a háromnapos eseményt záró sajtótájékoztatón. Hozzátette: Oroszország mindazonáltal nem zárkózik el a további tárgyalások elõl, hajlandó folytatni azokat az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel. Medvegyev kijelentésére reagálva, a tegnap Szófiában tartózkodó Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter csalódottságát és sajnálkozását fejezte ki. Rámutatott, hogy elõre megjósolható volt a negatív moszkvai reagálás, pedig õ és Robert Gates védelmi miniszter is lépéseket tett Moszkva megnyugtatására a bizalomerõsítés céljából. Rice kifejtette: Washington reméli, hogy Moszkva reálisan értékeli az iráni fenyegetést. Utalt arra, hogy tegnapi bejelentés szerint Irán közepes és nagy hatótávolságú rakétákkal hajtott végre kísérleteket, ami azt bizonyítja, hogy az ázsiai ország részérõl megnyilvánuló veszély nem a képzelet szüleménye. „Ennek fényében Oroszországnak meg kell értenie, hogy az amerikai rakétaelhárító rakétarendszer nem ellene irányul” – szögezte le.
B. E.
ENSZ-bírálat a Nyolcak klímaváltozást érintõ döntésére
Élesen bírálta a Nyolcak tojakói csúcstalálkozóján született, a klímaváltozás káros hatásainak csökkentését célzó határozatot tegnap az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója. Achim Steiner egyszerûen kijózanítónak nevezte a csúcs környezetvédelmi mérlegét. A tekintélyes német szakember hiányolta, hogy a konferencián semmifajta konkrét célkitûzést nem határoztak meg azzal kapcsolatban, milyen mértékben csökkentsék 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az igazgató utalt arra is, hogy a legújabb tudományos ismeretek szerint a klímaváltozás legkárosabb következményeinek kiküszöbölése érdekében már nem elegendõ az az elhatározás sem, miszerint a G8-as csoport országai 2050-ig legalább 50 százalékkal mérséklik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Steiner szerint az önmagában pozitív tényként értékelhetõ, hogy a célkitûzéshez az Egyesült Államok is csatlakozott, egyetértett ugyanakkor a különbözõ környezetvédelmi szervezeteknek azzal a bírálatával, hogy nem kielégítõ kompromisszumról van szó.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.