Fotó: Pixabay
A jövő évi költségvetés tervezete 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol – derül ki a pénzügyminisztérium honlapján kedd este közzétett jogszabályjavaslatból.
2022. december 07., 07:452022. december 07., 07:45
Az Agerpres által idézett dokumentum szerint 2023-ban a bruttó hazai termék (GDP) az idei 1396 milliárd lejről 1552 milliárd lejre nő.
A GDP-arányos költségvetési hiány a tervezet szerint jövőre 4,4 százalékos lesz, 2024-re pedig az európai szabályoknak megfelelő 3 százalék alá, 2,95 százalékra csökken. A pénzforgalmi hiány 2024-re 2,95 százalékos lesz, ami szintén megfelel az európai szabályoknak. A központi költségvetés konszolidált kiadásai jövőre elérik a GDP 39,17 százalékának megfelelő 607,924 milliárd lejt.
Ez az összeg 2026-ra 154,2 milliárd lejre nő. A költségvetés jövő évi bevételeit 539,6 milliárd lejre (a GDP 34,77 százalékára) becsüli a tervezet. Ez az összeg 2026-ra 655,1 milliárd lejre nő. A költségvetési bevételek fő forrását a társadalombiztosítási járulékok (az összes bevétel 30,1 százaléka) jelentik 2023-ban, ezt követi a hozzáadottérték-adó (21,1 százalék), az EU-tól kapott összegek (13,2 százalék) és a jövedéki adók (7,1 százalék).
a folyó fizetési mérleg hiánya pedig a GDP 8,5 százalékáról 8 százalékra mérséklődik. Ugyanakkor az idei 2 százalékos csökkenésük után a reálbérek 2023-ban 1,7 százalékkal növekednek.
Nem jó hír a Krónika által megkérdezett elemző szerint, hogy az Országos Statisztikai Intézet kénytelen volt drasztikusan, 5,3 százalékról 1,5 százalékra rontani az idei első negyedévi gazdasági növekedési adatokat, de a történtekben nincs szándékosság.
Mint ismeretes, a román kormány az idén 4,6 százalékos GDP-bővülésre számít. Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében az idei várható román gazdasági növekedési becslését 5,8 százalékra emelte a nyári jelentésben előrevetített 3,9 százalékról. Az uniós végrehajtó szerv ugyanakkor rontotta a jövő évi előrejelzését, így 2023-ban a román bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékos bővülésére számít a korábban prognosztizált 2,9 százalék után. Az előrejelzés szerint a román gazdaság 2024-ben 2,2 százalékkal nő.
Ami az inflációt illeti, a Román Nemzeti Bank (BNR) úgy becsüli, hogy csak 2024-ben lassul újra egyszámjegyűre az infláció, a friss prognózis szerint 2024 harmadik negyedévében 4,2 százalékos lesz a pénzromlás. A jegybank szakértői szerint eközben az idei év végéig az infláció enyhe növekedése, majd a fokozatos mérséklődése várható. A csökkenés a friss prognózis szerint csak 2023 harmadik negyedévében torpanhat meg ideiglenesen, ha érvényét veszíti a földgáz és az áram árát korlátozó jogszabály.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!