
Fotó: Pixabay
A jövő évi költségvetés tervezete 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol – derül ki a pénzügyminisztérium honlapján kedd este közzétett jogszabályjavaslatból.
2022. december 07., 07:452022. december 07., 07:45
Az Agerpres által idézett dokumentum szerint 2023-ban a bruttó hazai termék (GDP) az idei 1396 milliárd lejről 1552 milliárd lejre nő.
A GDP-arányos költségvetési hiány a tervezet szerint jövőre 4,4 százalékos lesz, 2024-re pedig az európai szabályoknak megfelelő 3 százalék alá, 2,95 százalékra csökken. A pénzforgalmi hiány 2024-re 2,95 százalékos lesz, ami szintén megfelel az európai szabályoknak. A központi költségvetés konszolidált kiadásai jövőre elérik a GDP 39,17 százalékának megfelelő 607,924 milliárd lejt.
Ez az összeg 2026-ra 154,2 milliárd lejre nő. A költségvetés jövő évi bevételeit 539,6 milliárd lejre (a GDP 34,77 százalékára) becsüli a tervezet. Ez az összeg 2026-ra 655,1 milliárd lejre nő. A költségvetési bevételek fő forrását a társadalombiztosítási járulékok (az összes bevétel 30,1 százaléka) jelentik 2023-ban, ezt követi a hozzáadottérték-adó (21,1 százalék), az EU-tól kapott összegek (13,2 százalék) és a jövedéki adók (7,1 százalék).
a folyó fizetési mérleg hiánya pedig a GDP 8,5 százalékáról 8 százalékra mérséklődik. Ugyanakkor az idei 2 százalékos csökkenésük után a reálbérek 2023-ban 1,7 százalékkal növekednek.

Nem jó hír a Krónika által megkérdezett elemző szerint, hogy az Országos Statisztikai Intézet kénytelen volt drasztikusan, 5,3 százalékról 1,5 százalékra rontani az idei első negyedévi gazdasági növekedési adatokat, de a történtekben nincs szándékosság.
Mint ismeretes, a román kormány az idén 4,6 százalékos GDP-bővülésre számít. Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében az idei várható román gazdasági növekedési becslését 5,8 százalékra emelte a nyári jelentésben előrevetített 3,9 százalékról. Az uniós végrehajtó szerv ugyanakkor rontotta a jövő évi előrejelzését, így 2023-ban a román bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékos bővülésére számít a korábban prognosztizált 2,9 százalék után. Az előrejelzés szerint a román gazdaság 2024-ben 2,2 százalékkal nő.
Ami az inflációt illeti, a Román Nemzeti Bank (BNR) úgy becsüli, hogy csak 2024-ben lassul újra egyszámjegyűre az infláció, a friss prognózis szerint 2024 harmadik negyedévében 4,2 százalékos lesz a pénzromlás. A jegybank szakértői szerint eközben az idei év végéig az infláció enyhe növekedése, majd a fokozatos mérséklődése várható. A csökkenés a friss prognózis szerint csak 2023 harmadik negyedévében torpanhat meg ideiglenesen, ha érvényét veszíti a földgáz és az áram árát korlátozó jogszabály.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
szóljon hozzá!