Benézték. Nem volt valós az a gazdasági növekedés, amely alapján a kormány adót emelt, büdzsét igazított ki
Fotó: Pixabay
Nem jó hír a Krónika által megkérdezett elemző szerint, hogy az Országos Statisztikai Intézet kénytelen volt drasztikusan, 5,3 százalékról 1,5 százalékra rontani az idei első negyedévi gazdasági növekedési adatokat, de szerinte a történtekben nincs szándékosság. Aláhúzta: jelenleg nagyon nehéz előrelátni, a koronavírus-járvánnyal együtt begyűrűzött válság és a háborús helyzet olyan szintű változásokat és kiszámíthatatlanságot hozott a gazdaságba, amivel bonyolult kalkulálni.
2022. november 25., 09:082022. november 25., 09:08
Nem tartja valószínűnek Rácz Béla Gergely közgazdász az olyan összeesküvés-elméleteket, amelyek szerint az Országos Statisztikai Intézet (INS) politikai utasításra, mesterségesen fújta volna fel az első negyedévi gazdasági növekedési adatokat, hogy azok alapján a kormány könnyebben meghozza az adóemelésre, hitelfelvételre vonatkozó döntéseit. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusát azt követően kérdeztük, hogy a statisztikai intézet lefelé módosította a 2022 első negyedévi gazdasági növekedést, a korábban kiközölt 5,3 százalékról 1,5 százalékra rontotta az adatot, miközben a szakmát is meglepő gazdasági szárnyalás láttán a Ciucă-kabinet azóta már adót emelt, és költségvetés-kiigazítást is elfogadott.
„Mindenki, a gazdasági elemzők is meglepődtek, amikor az első számok kijöttek, az 5,3 százalékos növekedés sokkal magasabb volt, mint amire számítottak” – idézte fel kérdésünkre Rácz Béla Gergely. Mint mondta, nyilvánvalóan ezekkel a számokkal könnyebb volt megindokolni az adóemelést, a hitelfelvételt, és költségvetés-kiigazítás is ez alapján történt. A közgazdász ugyanakkor nem tartja valószínűnek a szándékosságot. Kifejtette, amikor egyik negyedévet egy másik negyedévhez hasonlítják, a szezonális hatásokat ki kell igazítani, ami egy összetett módszertani kérdés, elsősorban azért, mert a gazdaság volatilis, a koronavírus-járvánnyal karöltve begyűrűzött válság, az arra adott kormányzati reakciók kevésbé kiszámíthatóvá tették. Ezért az első adatok leközlése után a statisztikai hivatalnak a módszertant meg kellett változtatnia, mert nem tükrözte a valóságot, vagyis a szezonális kiigazítás következtében a módszertani eljárást frissítették.
– fejtette ki Rácz Béla Gergely. Hozzátette: ettől függetlenül a különböző döntéseket a kormány már meghozta, a parlament elfogadta, és azok érvényben maradnak. Végül az a szám a valós, amire a gazdasági elemzők eleve számítottak, a BBTE gazdasági kutatócsoportja is ehhez közeli adatot vetített előre.
Alapvetően az elemzői konszenzus az, hogy éves összesítésben még mindig lesz valamilyen szintű gazdasági növekedés a tavalyhoz képest, viszont a növekedés üteme egyre kisebb lesz, nem kizárt a következő évben a stagnálás, vagy rosszabb esetben a recesszió, fejtette ki a közgazdász.
„Nem tudjuk egyik napról a másikra, hogy Oroszországból az energiahordozók milyen áron érkeznek Európába, milyen további szankciók sújtják Oroszországot, mi lesz ezekre a válasza. A nemzetközi kereskedelemben is számtalan tényező még tisztázatlan, vagy változhat. Az előrejelzések a különböző szcenárióktól függnek, például attól, hogy milyen irányba mozdul el a háborús helyzet. A volatilitás és kiszámíthatatlanság miatt nehéz olyan előrejelzéseket kidolgozni, mint amelyek a relatív stabil gazdasági környezetben pontosak. Most csak azt tudjuk mondani, hogy különböző forgatókönyvek esetén nagy vonalakban melyek a várakozások” – taglalta Rácz Béla Gergely.
A román bruttó hazai termék (GDP) a nyers adatok szerint 4 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben a tavalyi év azonos időszakához mérten – közölte keddi gyorsjelentésében az Országos Statisztikai Intézet (INS).
„Nehéz helyzetben van a kormányzat, mert ha a növekedés üteme lassul, stagnálás vagy visszaesés következik be, értelemszerűen a központi költségvetés bevételei is lecsökkennek, a kiadások pedig megnőnek, többek között azért, mert az adósság finanszírozása egyre többe kerül, a kamatköltségek arányosan egyre magasabbak, tehát a költségvetés egyre nagyobb feszültségnek van kitéve” – válaszolta kérdésünkre az egyetemi oktató.
„Az eladósodottság növekszik, közben minél nagyobb, annál drágább finanszírozni, ez pedig beindít egy negatívspirál-effektust. Ez azért is súlyos, mert a járvány következményeként már megnőtt a deficit, gyakorlatilag hosszú távra terhelődik a költségvetés, mert az adósságot görgetjük magunk előtt, ennek az árát meg kell fizetni a jövőben is” – összegezte a gazdasági elemző.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet a hónap közepén közleményben tájékoztatott, hogy a 2022 első negyedévi gazdasági növekedést 5,3 százalékról 1,5 százalékra módosította.
Az INS májusban még arról számolt be, hogy Románia gazdasága az év első három hónapjában az előző negyedévhez képest 5,2 százalékkal, 2021 azonos negyedévéhez képest pedig 6,5 százalékkal nőtt. Az első negyedévi növekedési adatokat júniusban is megerősítette. Az intézmény akkor részletezte, hogy ez a növekedés a háztartások fogyasztásából származott, amely 7 százalékkal nőtt, míg az ipar a számokat lefelé húzta. Júliusban az adatokat újra megerősítették, és az az első negyedévi gazdasági növekedést csak kismértékben, 5,1 százalékra módosították. Ezen adatok alapján a kormány júliusban jelentős adóváltoztatásokat fogadott el, többek között 2022. augusztus 1-jétől adóemeléseket eszközölt, amelyek egy része 2023. január 1-jétől lép hatályba. Ezt követően, szintén ezen az alapon, a kormány augusztusban elfogadta az év első költségvetés-kiigazítását.
Az euróövezet és az Európai Unió gazdasága a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, a bővülés Romániában és Cipruson volt a legnagyobb mértékű, egyaránt 1,3 százalékos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!