
Fotó: Pixabay
A konszolidált költségvetés bevételei 521,1 millió lejjel, a kiadások 522,1 millió lejjel nőnek, az államháztartás hiánya pedig 80,154 milliárd lej marad az őszi költségvetés-kiigazítás kedd este közzétett tervezete szerint.
2022. november 16., 09:182022. november 16., 09:18
2022. november 16., 09:512022. november 16., 09:51
Az Agerpres hírügynökség által idézett jogszabályjavaslat szerint az állami költségvetés bevételei 1,941 milliárd lejjel csökkennek, a kötelezettségvállalási előirányzat 18,433 milliárd lejjel, a kifizetési előirányzat 1,916 millió lejjel emelkedik, az állami büdzsé deficitje pedig 3,857 milliárd lejjel nő.
A kiadási oldalon a személyi költségek, és a kamatköltségek, a szociális támogatások és az uniós alapok lehívásához szükséges önrészre fordított összeg nő a legnagyobb mértékben. A tervezet szerint
A pénzügyminisztérium büdzséjét 6,87 milliárd lejjel, a munkaügyi minisztériumét 1,492 milliárd lejjel, a mezőgazdasági minisztériumáét 376,6 millió lejjel növelik, a gazdasági minisztérium költségvetését 103,4 millió lejjel, az igazságügyi tárcáét 90 millió lejjel, a külügyét 71,8 millió lejjel toldják meg. Ezzel szemben az európai alapokért felelős minisztérium költségvetése 3,812 milliárd lejjel, az egészségügyi minisztériumé 1,063 milliárd lejjel, a közlekedésügyi tárcáé pedig 514,8 millió lejjel csökken. A belügyminisztérium 383,6 millió lejjel, az energiaügyi minisztériumnak pedig 327,3 millió lejjel kisebb összegből kell gazdálkodnia idén – írja elő a tervezet.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kedd esti televíziós nyilatkozatában pozitívnak nevezte a büdzsékiigazítást. Jelezte egyúttal:
A România Tv-nek nyilatkozva Ciolacu közölte, a tervezet összeállításakor a PSD elsősorban az energiadrágulások kompenzálásához szükséges előirányzatokhoz ragaszkodott. Ugyanakkor – elmondása szerint – egyetértés volt abban a koalícióban, hogy a beruházásokra fordított összegek növelése, illetve a javakra és a szolgáltatásokra fordított állami kiadások csökkentése legyen az elsődleges a pénzek elosztásakor.
A politikus nagyon jó hírnek nevezte, hogy az őszi költségvetés-kiigazítás pozitív lesz, ami azt jelenti. Hozzátette: örvendetesnek tartja azt is, hogy 15 százalékkal sikerül növelni a beruházások forrásait.

A költségvetés-kiigazítás pozitív, és a bruttó hazai termék növekedésén alapul, amelynek köszönhetően az általános konszolidált költségvetés mintegy 30 milliárd lejjel emelkedett – jelentette ki Nicolae Ciucă a csütörtöki kormányülésen.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!