2009. január 15., 09:252009. január 15., 09:25
Növekedni fog viszont – egyelőre nem tudni, mikor – a nyugdíjpont értéke, amely eléri majd az országos bruttó átlagbér 45 százalékát, nyilatkozták az idézett források.
A közalkalmazotti béremelések elmaradásának elsősorban olyan vonatkozásban van jelentősége, hogy az egyetemi oktatók azzal fenyegetőztek, hogy befagyasztják a vizsgaidőszakot, ha a kormány nem fogadja el bérköveteléseiket. Răzvan Bobulescu, a felsőoktatási alkalmazottakat tömörítő Alma Mater szakszervezet elnöke egy héttel korábban azt nyilatkozta: Ecaterina Andronescu közoktatásügyi miniszter megígérte, hogy az idei év végéig 50 százalékkal emelkedik az egyetemi oktatók bére.
A szakszervezeti vezető akkor leszögezte: a tanárok sztrájkba kezdenek, ha a 2009-es költségvetés nem számol a béremeléssel. „Szem előtt tartva, hogy tavaly az oktatók – beleértve az egyetemi tanárokat is – bére több mint 15 százalékkal nőtt, arra várunk, hogy a törvény által is előírt 50 százalékos fizetésemelést megkapjuk. Amennyiben az általános iskolai és gimnáziumi tanárok kisebb mértékű, azaz 33 százalékos béremelést kapnak, készek vagyunk elfogadni, hogy szakaszokban növeljék fizetéseinket” – fogalmazott Bobulescu.
Marian Sârbu munkaügyi miniszter kedden még úgy nyilatkozott, nem született döntés a tanári bérek emeléséről. Hozzátette azonban, hogy a nyugdíjpont értéke várhatóan február 1-jétől növekedni fog. „Pozitív visszajelzéseink vannak, hogy február elsejétől a nyugdíjpont értéke elérheti a bruttó átlagbér 45 százalékát. Ám minden azon múlik, hogy ez a kitétel bekerüljön a költségvetésbe, és a parlament is elfogadja ebben a formában” – szögezte le a miniszter. Mint mondta, a nyugdíjemelés útjában a legnagyobb akadályt a költségvetési mérleghiány jelenti, ezt ugyanis a bruttó hazai terméke 1,7–2 százalékára szeretnék visszaszorítani.
Hasonlóképpen nyilatkozott tegnap Ecaterina Andronescu oktatási miniszter is, hangsúlyozva, nem lehet még egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy az idei költségvetésbe belefoglalják-e a tanári fizetések emelését. Mint tájékoztatott, a tárca belefoglalta a büdzséjébe az oktatói bérek növelését, ám a költségvetés végső formájáról a Boc-kabinet pénteki ülésén születik majd döntés.
Adriean Videanu gazdasági tárcavezető úgy vélekedett, a költségvetés majdnem készen áll, s legkésőbb január 24-ére be tudják terjeszteni a parlament elé. Ezt az időpontot tűzte ki egyébként a szociáldemokrata–demokrata-liberális kormány a büdzsé véglegesítésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok