
Florin Cîțu: nem tervezi a kormány a fizetések vagy nyugdíjak lefaragását
Fotó: Román pénzügyminisztérium
Florin Cîțu pénzügyminiszter azt mondja, a rá hivatkozva felröppent hírekkel ellentétben nem készülnek a közalkalmazottak fizetésének lefaragására.
2020. április 02., 16:572020. április 02., 16:57
Cáfolta csütörtökön Florin Cîțu pénzügyminiszter az előző este szárnyra kapott híreszteléseket, amelyek szerint az Orban-kormány a közalkalmazottak fizetésének lefaragására készülne. A kijelentést neki tulajdonították a bukaresti román nyelvű sajtóorgánumok, miután arról beszélt, hogy
„A költségvetést már úgy dolgoztuk ki, hogy befagyasztottuk a köztisztviselők fizetését, az étkezési pótlékot, az üdülési csekkek értékét. Olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek csökkentik a büdzsére nehezedő nyomást. Nem tudtuk, hogy jön ez a válság, de én óvatosan kezelem a pénzügyeket. Több forgatókönyvről tárgyalok a miniszterelnökkel. Meglátásom szerint az alapelv a szolidaritás” – válaszolta a pénzügyi tárca vezetője, amikor a Realitatea Plus hírtelevízió műsorában arról kérdezték, hogy előfordulhatnak-e a közszférát érintő intézkedések, mint a fizetések vagy az alkalmazások befagyasztása.
Florin Cîțu csütörtökön a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte:
Arra a kérdésre, hogy szóba jöhet-e a közszféra átszervezése olyan körülmények között, hogy a magánszférában csaknem 800 000 személyt küldtek kényszerszabadságra, a pénzügyminiszter azt mondta, nincs szó erről, pedig – tette hozzá – a közszféra nem hatékony. Cîțu szerint most minden erőfeszítésük az egészségügyben kialakult válság megoldására irányul. Jelezte egyúttal:
Annak kapcsán pedig, hogy a napokban felmerült, a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulhat a bukaresti kormány ahhoz, hogy a költségvetésbe foglalt, illetve a válság nyomán szükségessé vált kiadások fedezéséhez szükséges pénzösszeget biztosítani tudja, Cîțu a Hotnews.ro hírportál kérdésére azt mondta, jelenleg nincs szüksége Romániának egy ilyen megállapodásra. Azt viszont elismerte, hogy a költségvetési hiányt finanszírozni kell, és a belföldi források mellett azt is keresik, hogy mely nemzetközi hitelintézeteknek van ajánlatuk válság idejére, de egyúttal azt ígérte, hogy csakis olyan hitelezővel kötnek megállapodást, amely nem szab feltételeket.
„Finanszíroznunk kell ezt a hiányt, a pénznek hasznos időn belül el kell jutnia az emberekhez. Elég stresszesek már így is amiatt, hogy kényszerszabadságra küldték őket, nem kellene pluszban stresszelnünk őket azzal, hogy azon gondolkozzanak, valóban megkapják-e azt a pénzt. Emellett biztosítanunk kell, hogy a nyugdíjakat és a fizetéseket időben tudjuk utalni” – részletezte a pénzügyminiszter.
Érkeznek a segélyek a támogatásra
Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a vendéglátásban érdekelt vállalkozások – szállodák, vendéglők, kávézók –, a készruhagyártók és a kereskedelemben tevékenykedő cégek alkalmazottait érinti a leginkább a koronavírus-járvány miatt kialakult válság, legalábbis ezeken a területeken tevékenykedő vállalkozók kérték a legnagyobb számban felfüggesztett munkaszerződésű munkavállalóik számára a 75 százalékos állami támogatást. Mint Victor Picu, az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) elnöke elmondta, a kérvények benyújtásának első, szerdai napján 70 000 alkalmazottra nyújtottak be kérést.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!