Hirdetés

„Soha nem látott kihívások előtt áll a vállalkozói szféra”

Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő és Mátis Jenő a kolozsvári sajtótájékoztatón •  Fotó: Pap Melinda

Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő és Mátis Jenő a kolozsvári sajtótájékoztatón

Fotó: Pap Melinda

„Mi magyarok azt kell mondjuk: a Nyugat csak akkor szeretett minket, amikor hajlandók voltunk a saját nemzeti érdekeinket az ő elvárásainak alárendelni” – értékelte Magyarország és a brüsszeli hatóságok viszonyát pénteken Kolozsváron Szatmáry Kristóf magyarországi országgyűlési képviselő.

Pap Melinda

2022. november 11., 16:442022. november 11., 16:44

2022. november 11., 16:472022. november 11., 16:47

Az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottságának alelnöke, a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártjának elnöke a Mátis Jenővel, az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján rámutatott: a magyar vállalkozói szféra soha nem látott kihívások előtt áll és ez valószínűleg az erdélyiről is ugyanúgy elmondható.

Mátis Jenő arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági válság mellett Romániában a jogbizonytalanság, a játékszabályok menet közbeni állandó változása is nehezíti a vállalkozók helyzetét.

Hirdetés

Az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a napokban népes magyarországi küldöttség vett részt az egyesület által Kolozsváron szervezett gazdasági konferencián, és emlékeztetett, hogy az 1999-ben alakult egyesület a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Alapítvány révén már akkor mikrohitel-programot működtetett az erdélyi magyar vállalkozók megsegítésére, amikor sem Románia, de még Magyarország sem volt az Európai Unió tagja. Érdemes lenne visszatérni ehhez a gyakorlathoz és kedvezményesen, minimális bürokráciával forrásokat biztosítani azon mikrovállalkozásoknak, melyeknek jó az üzleti terve, hiszen ezek „túl kicsik” a bankok számára, vélte a gazdasági szakember.

A válság lehetőség is

A jelenlegi gazdasági helyzetről szólva Szatmáry Kristóf képletesen úgy fogalmazott: a „hét szűk esztendő” második évében vagyunk, amikor „már látjuk, hogy jön a vihar, de nálunk még épp nem esik”. Úgy vélte, 2023 első negyedévében derül ki, hogy „a vihar elmegy-e mellettünk, vagy telibe kap”, hiszen ekkor kapják majd meg a magyar vállalkozások az első megemelkedett közüzemi számlákat.

Az országgyűlési képviselő emlékeztetett, hogy 2012-től napjainkig a magyar gazdaság progresszív, fejlődő időszakát élte és úgy tűnt, fel tud nőni a nyugat-európai versenytársak szintjére.

Ha nem jelentkeztek volna a napjainkban tapasztalható problémák, ez meg is történt volna, mutatott rá Szatmáry Kristóf, aki szerint az elmúlt években a világjárvány, most pedig az ukrajnai háború állítja kihívások elé a vállalkozókat. „Nem látjuk a végét a hét szűk esztendőnek, de még mindenki optimista” – vélte az országgyűlési képviselő.

Magyarország Brüsszellel való kapcsolatára is kitért, mely szerinte most megmutatja, „milyen illúziókkal kell leszámolni egyes politikai szereplőknek”. Rámutatott: a szomszédban zajló háború nem maradt lokális, hanem globális hatása lett, és rávilágít, hogy hogyan viszonyul a Nyugat a kelet-európai régióhoz.

Idézet
Mi magyarok azt kell mondjuk: a Nyugat csak akkor szeretett minket, amikor hajlandók voltunk a saját nemzeti érdekeinket az ő elvárásainak alárendelni”

– fogalmazott Szatmáry Kristóf. A román politikumra utalva úgy vélte, így felmerül a kérdés, hogy a Nyugattal való opportunizmus kifizetődő vagy sem? „Mi abban bízunk, hogy a 21. században nem kifizetődő” – adta meg a választ. Hozzátette: az, ahogyan „a forintot rángatják a nemzetközi piacokon” nincs összefüggésben az ország gazdasági teljesítményével, ezek a folyamatok túlmutatnak a gazdasági realitásokon.

Elhangzott, bár az Európai Unió nivellál, a régió gazdasága nincs azon a szinten, mint Nyugat-Európáé, és félő, hogy az eddigi fejlődés is leáll, vagy akár visszájára fordul. Szatmáry Kristóf szerint miközben a válság nagy kihívás, egyben „lehetőség is, mellyel az tud majd élni, aki erős alapokkal rendelkezik”. Rámutatott, a német gazdasági program messze a legerősebb Európában és az állami támogatás nagy versenyelőnyt biztosíthat a nyugati cégeknek.

„A siker közös”

A német példa kapcsán Mátis Jenő arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a minimálisra zsugorodott erdélyi szász és sváb közösségeknek Németország minden probléma nélkül nyújthat gazdasági támogatást, amikor Magyarország teszi ezt az erdélyi magyarokkal, abba állandóan beleköt a román hatalom.

„Ennél durvább megsértését az egyenlő elbírálásnak a gazdaságban ritkán láttam” – jelentette ki az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület elnöke.

Elismerte, hogy 1996 óta a magyar-román viszony több hullámvölgyön ment keresztül és ez a gazdaságra is kihat. Szatmáry Kristóf úgy vélte, román oldalról „egy történelmileg dekódolt féltékenység mindig lesz a magyar gazdasággal szemben”, de szerinte a romániai, erdélyi gazdasági szereplőkkel is sikerült megértetni, hogy „a siker közös a két ország gazdasági teljesítményében”.

Elmondta: az általa ismert, az erdélyi piacon jelen lévő magyarországi vállalkozások általában pozitívan nyilatkoznak az itteni helyzetről és az 1990-es évekkel ellentétben már nem éri őket diszkrimináció, ami szerinte annak betudható, hogy az itteni gazdasági szereplők is látják, hogy közösek az érdekek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 18., kedd

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja

A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja
Hirdetés
2025. november 18., kedd

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére

Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére
2025. november 18., kedd

A szükséges reformok híján ne várjunk sok jót jövőre se az adószakértő szerint

A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.

A szükséges reformok híján ne várjunk sok jót jövőre se az adószakértő szerint
2025. november 18., kedd

Vasútfejlesztések: utazás a megvalósítások vonatán

Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.

Vasútfejlesztések: utazás a megvalósítások vonatán
Hirdetés
2025. november 18., kedd

Bolojan kiverte a biztosítékot a polgármestereknél: Bukarestben tartaná a megnövelt ingatlanadót

Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.

Bolojan kiverte a biztosítékot a polgármestereknél: Bukarestben tartaná a megnövelt ingatlanadót
2025. november 18., kedd

Elektronikai cikkeket gyártó vállalat enyhíthet a borosjenői munkanélküliségen

Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.

Elektronikai cikkeket gyártó vállalat enyhíthet a borosjenői munkanélküliségen
2025. november 17., hétfő

Újabb magyarázkodás az iszonyúan magas energiaárak miatt

Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.

Újabb magyarázkodás az iszonyúan magas energiaárak miatt
Hirdetés
2025. november 17., hétfő

Irdatlan összegre rúgnak Románia kamatkiadásai, autópályák épülhetnének belőle

Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.

Irdatlan összegre rúgnak Románia kamatkiadásai, autópályák épülhetnének belőle
2025. november 17., hétfő

Nagyot rontott a román gazdaság növekedési kilátásain az Európai Bizottság

A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.

Nagyot rontott a román gazdaság növekedési kilátásain az Európai Bizottság
2025. november 17., hétfő

Életjeleket mutat Románia gazdasága, de a munkaerőpiac nem áll valami jól az elemző szerint

Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.

Életjeleket mutat Románia gazdasága, de a munkaerőpiac nem áll valami jól az elemző szerint
Hirdetés
Hirdetés