Románia nyolc százalékkal többet, Magyarország – több más közép-európai tagállamhoz hasonlóan – viszont 24 százalékkal kevesebb támogatást kaphat az EU költségvetéséből a brüsszeli elképzelések szerint.
2018. június 01., 12:462018. június 01., 12:46
Magyarország számára a korábbiaknál csaknem a negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában. Az EB május elején bemutatott javaslata értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé, és ebből 373 milliárd eurót fordítanának a tagállamok közötti, illetve azokon belüli gazdasági és társadalmi konvergencia elősegítésére, ami kevesebb, mint a 2014–2020-as időszakban volt.
A Brüsszelben kedden közzétett, az MTI által ismertetett terv értelmében Magyarország számára 2018-as árakon 17,9 milliárd eurót irányoztak elő, a jelenlegi ciklusban igényelhető magyar keret pedig – ugyancsak 2018-as árakra átszámolva – 23,6 milliárd euró. Ez 24 százalékos csökkentést jelent.
A jelenlegi költségvetési ciklusban ezzel szemben folyó áron mintegy 25 milliárd jutott az ország számára a hivatalos adatok szerint. Általános trendként megfigyelhető, hogy a brüsszeli testület 2021-től csökkentené a nagyobb gazdasági növekedést produkáló kelet- és közép-európai tagországoknak nyújtott forrásokat, a válság utóhatásaival küzdő déli országokét viszont ezzel párhuzamosan valamelyest megnövelné. Noha számszerűleg a legfőbb vesztesnek Lengyelország számít, amely azonban még így is messze a legnagyobb kedvezményezettje lesz a kohéziós alapoknak, arányaiban Csehországnak, Észtországnak, Litvániának, Magyarországnak és Máltának kell a legnagyobb mértékű vágással szembenéznie.
Az egy főre jutó kohéziós támogatások tekintetében azonban így is a közép- és kelet-európai tagországok állnak majd az élen. Egyes hírportálok rámutattak, hogy a 2008-as gazdasági válság által leginkább sújtott dél-európai tagállamokban még mindig két számjegyű a munkanélküliségi arány, Kelet- és Közép-Európában viszont sok helyen öt százalék alatti, Olaszország és Görögország ráadásul a menekültek és migránsok első számú belépési pontja a kontinensen.
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Sajtótájékoztatóján Corina Crețu regionális politikáért felelős uniós biztost megkérdezték arról, köze van-e a források elvonásának ahhoz, hogy egyes kelet- és közép-európai országok elutasították az EU menekültpolitikáját. A román szociáldemokrata politikus kijelentette, „a kohéziós támogatások fokozatos csökkentése természetes következménye a gazdagodásnak, és összességében jó jelnek számít”. Crețu később Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy fennállása óta az EU most fordítja a legnagyobb, 374 milliárd eurós összeget a kohéziós politikára.
„Tiszta a lelkiismeretem” – fogalmazott közösségi oldalán a román politikus. A következő uniós költségvetés ügyében Dömötör Csaba, a budapesti miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: az Orbán-kormány foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy ne csökkenthessék Magyarország EU-s forrásait. „Már csak azért sem, mert ezek nem ajándékok, hanem kompenzáció azért, amiért Magyarország akkor nyitotta meg a piacait az uniós vállalatok előtt, amikor azok még jelentős versenyelőnyben voltak” – hangoztatta az államtitkár.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az Európai Parlament közben tegnap elfogadta a 2021–2027 közötti többéves költségvetési keretre vonatkozó, nem jogalkotási állásfoglalását, amelyben hangsúlyozza: a mezőgazdaság és a kohéziós politika finanszírozását legalább a jelenlegi szinten kell tartani. A törvényhozás vitatja az EB következő többéves költségvetési keretben javasolt számait, a képviselők szerint az uniós bizottság adataiból nem látszik, hogy a javasolt forráscsökkentések milyen mértékben sújtanák az európai régiókat és a mezőgazdaságból élőket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!