Románia nyolc százalékkal többet, Magyarország – több más közép-európai tagállamhoz hasonlóan – viszont 24 százalékkal kevesebb támogatást kaphat az EU költségvetéséből a brüsszeli elképzelések szerint.
2018. június 01., 12:462018. június 01., 12:46
Magyarország számára a korábbiaknál csaknem a negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában. Az EB május elején bemutatott javaslata értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé, és ebből 373 milliárd eurót fordítanának a tagállamok közötti, illetve azokon belüli gazdasági és társadalmi konvergencia elősegítésére, ami kevesebb, mint a 2014–2020-as időszakban volt.
A Brüsszelben kedden közzétett, az MTI által ismertetett terv értelmében Magyarország számára 2018-as árakon 17,9 milliárd eurót irányoztak elő, a jelenlegi ciklusban igényelhető magyar keret pedig – ugyancsak 2018-as árakra átszámolva – 23,6 milliárd euró. Ez 24 százalékos csökkentést jelent.
A jelenlegi költségvetési ciklusban ezzel szemben folyó áron mintegy 25 milliárd jutott az ország számára a hivatalos adatok szerint. Általános trendként megfigyelhető, hogy a brüsszeli testület 2021-től csökkentené a nagyobb gazdasági növekedést produkáló kelet- és közép-európai tagországoknak nyújtott forrásokat, a válság utóhatásaival küzdő déli országokét viszont ezzel párhuzamosan valamelyest megnövelné. Noha számszerűleg a legfőbb vesztesnek Lengyelország számít, amely azonban még így is messze a legnagyobb kedvezményezettje lesz a kohéziós alapoknak, arányaiban Csehországnak, Észtországnak, Litvániának, Magyarországnak és Máltának kell a legnagyobb mértékű vágással szembenéznie.
Az egy főre jutó kohéziós támogatások tekintetében azonban így is a közép- és kelet-európai tagországok állnak majd az élen. Egyes hírportálok rámutattak, hogy a 2008-as gazdasági válság által leginkább sújtott dél-európai tagállamokban még mindig két számjegyű a munkanélküliségi arány, Kelet- és Közép-Európában viszont sok helyen öt százalék alatti, Olaszország és Görögország ráadásul a menekültek és migránsok első számú belépési pontja a kontinensen.
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Sajtótájékoztatóján Corina Crețu regionális politikáért felelős uniós biztost megkérdezték arról, köze van-e a források elvonásának ahhoz, hogy egyes kelet- és közép-európai országok elutasították az EU menekültpolitikáját. A román szociáldemokrata politikus kijelentette, „a kohéziós támogatások fokozatos csökkentése természetes következménye a gazdagodásnak, és összességében jó jelnek számít”. Crețu később Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy fennállása óta az EU most fordítja a legnagyobb, 374 milliárd eurós összeget a kohéziós politikára.
„Tiszta a lelkiismeretem” – fogalmazott közösségi oldalán a román politikus. A következő uniós költségvetés ügyében Dömötör Csaba, a budapesti miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: az Orbán-kormány foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy ne csökkenthessék Magyarország EU-s forrásait. „Már csak azért sem, mert ezek nem ajándékok, hanem kompenzáció azért, amiért Magyarország akkor nyitotta meg a piacait az uniós vállalatok előtt, amikor azok még jelentős versenyelőnyben voltak” – hangoztatta az államtitkár.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az Európai Parlament közben tegnap elfogadta a 2021–2027 közötti többéves költségvetési keretre vonatkozó, nem jogalkotási állásfoglalását, amelyben hangsúlyozza: a mezőgazdaság és a kohéziós politika finanszírozását legalább a jelenlegi szinten kell tartani. A törvényhozás vitatja az EB következő többéves költségvetési keretben javasolt számait, a képviselők szerint az uniós bizottság adataiból nem látszik, hogy a javasolt forráscsökkentések milyen mértékben sújtanák az európai régiókat és a mezőgazdaságból élőket.
Az Európai Parlament szerdán új, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok szigorítása érdekében.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!