2007. június 01., 00:002007. június 01., 00:00
Mint elmondta, eddig hat olyan céggel kötöttek szerződést, amelyek bútort gyártanak, vagy ágazati logisztikai központot terveznek működtetni. A vállalkozások már el is kezdték az építkezési munkálatokat, és a tervek szerint a jövő nyáron megkezdik a termelést is.
Nagy István szerint a bútoripari csoportosulás mellett jelentős vegyipari beruházások is helyet kapnak: biodízel üzemanyag-, folyékonyműtrágya-gyártó, ipari festőde, a gépjárműipari vállalkozásoknak beszállító kábel- és szenzorgyártó, felületkezelő, galvanizáló cégek indítanak a jövőben tevékenységet. Tizenegy céggel kötött szerződésben foglaltak szerint a legtöbb beruházás 2008 közepére készül el, és akkor már meg is kezdik a termelést, mások 2009-ig vállalták mindezt.
A beruházók közül Fekete András, egy higiéniai és köztisztasági munkálatokat és szolgáltatásokat nyújtó vállalat vezetője a Krónikának elmondta, a Maros megyei ipari parkot a földrajzi elhelyezkedése, illetve az itt nyújtott szolgáltatások teszik vonzóvá. A vállalkozás egy civil és katonai szférában tevékenykedő, tizenkét országot átfogó cégcsoport része. Romániában már el is kezdték a munkát, ám mielőbb ki szeretnék terjeszteni lefedettségüket.
„A vasúti hálózat, a szomszédos repülőtér, illetve a közelben tervezett autópálya számos befektetőt meggyőzött arról, hogy ezt a lehetőséget válassza” – vélekedett a nyárádtői ipari létesítmény igazgatója, Nagy István. Hozzátette: naponta tízen is érdeklődnek a beruházási lehetőségekről. „Eleinte lassan indult a betelepítés, a kiírt versenytárgyalásra senki nem jelentkezett. Ezért közvetlen tárgyalások során koncesszionáltuk az ipari park parcelláit. Több mint kétszáz vállalkozót utasítottunk el, míg végül megkötöttük az első szerződést. Azt követően elindult a betelepítés, és aztán hamar bérbe adtuk az egész területet” – idézte fel a kezdeti nehézségeket Nagy István.
Mint közölte, terveik szerint a második létesítmény kialakításához elengedhetetlen jogi procedúrát az év végéig lezárják, s addigra megszerzik az ipari parki minősítést is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.