
Fotó: Képernyőmentés
Bár az országos közútkezelő társaság (CNAIR) már tavaly kiírta a közbeszerzési eljárást a Nagyszeben és Brassó közötti A13-as autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszának megtervezésére és megépítésére, nem hogy az építési munkálatok kezdetének időpontja vész homályba, de még azt sem tudni, mikor kezdődhet a tervezés.
2023. január 25., 15:582023. január 25., 15:58
2023. január 25., 16:382023. január 25., 16:38
Az ok: a négy ütemre osztott sztráda esetében három szakasz kapcsán is problémák merültek fel a tervdokumentációval, az érdeklődő cégek hibákat jeleztek, illetve további magyarázatot kértek, emiatt pedig fel is függesztették az eljárást.
Mindez úgy történt, hogy a román nyelvű pályázatban az ideiglenes gátat jelentő batardou kifejezés helyett bardout írtak, ami öszvért jelent.

Bár az észak-erdélyi autópálya kapcsán már az is jó hírnek számít, hogy az év elején ismét kiírták a közbeszerzési eljárást a Bihar megyei Berettyószéplak–Bisztraterebes-szakasz kivitelezésére, sok örömünk idén sem lesz az autópályából.
Nem sokkal jobb a helyzet a Bojca és Mirsa közötti szakasz esetében sem: ott a tavalyi év végén az olasz WeBulid-Astaldi nyújtott be óvást.
Azért panaszolták be a CNAIR-t az Óvásokat Elbíráló Országos Tanácsnál (CNSC), mert az vagy nem volt hajlandó megadni a kért magyarázatokat a dokumentáció kapcsán, vagy ellentmondásos magyarázatokat adott, emellett a dokumentáció hiányos volt, és homályos elemeket is tartalmaz.
Egyedül a Felsőszombatfalva és Fogaras közötti szakasz építése körül nem adódtak gondok – legalábbis egyelőre.
Ennek a megépítésére március elsejéig várják a pályázókat, amelyekből eddig nem volt hiány: összesen hat konszern nyújtotta be jelentkezését.
Amúgy a Nagyszeben és Fogaras közötti, 68 kilométeres szakasz építése már hét éve húzódik: 2015-ben írták ki a pályázatot a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, amit a bürokrácia nehezített, később a források hiánya miatt nem tudták kiírni a pályázatot a sztrádaszakasz megtervezésére és kivitelezésére.
A szakasz megépítése várhatóan mintegy nyolcmilliárd lejbe (1,6 milliárd euró) kerül, amit vissza nem térítendő európai uniós támogatásból finanszíroznak.

Immár hagyománynak számít, hogy az év első napjaiban a romániai közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztését árgus szemekkel követő Pro Infrastruktúra Egyesület prognózissal rukkol elő.
A Romániai Sörgyártók Szövetségének adatai szerint a sörfogyasztás Romániában tavaly az elmúlt 20 év legalacsonyabb szintjét érte el.
Alaposan érezteti gazdasági hatását a politikai válság: néhány nap leforgása alatt 7,3 százalékra emelkedett a tízéves futamidejű román államkötvények kamata az április közepi 6,7 százalékról.
Romániában nincs gázolajhiány, a helyenként jelentkező ellátási zavarokért az üzemanyag-forgalmazók a felelősek, mivel nekik kell biztosítaniuk a megfelelő logisztikát és az időben történő szállítást – jelentette ki kedden Tánczos Barna.
Az Európa-barát pártoknak sikerült megállapodniuk az Európai Unió által támogatott haderő-fejlesztési tervekről (SAFE), az uniós helyreállítási programról viszont nem – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök.
Tovább nőtt az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: kedden – alig néhány nappal a szombati áremelés után – is folytatódtak a drágulások a legtöbb hálózatnál. A legnagyobb mértékben ezúttal is a gázolaj drágult.
Egyre többen bérelnek lakást Romániában és sokan elhalasztják a lakásvásárlást a gazdasági bizonytalanság és a magas költségek miatt.
Továbbra is kiszámíthatatlan a helyzet a nemzetközi energiapiacon, és a közel-keleti válság, valamint a katari termelési kapacitások egy részének kiesése miatt a földgáz ára tartósan magas maradhat – jelentette ki Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
Azonnal éreztette gazdasági hatását a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által hétfőn bejelentett bizalmatlansági indítvány: a 10 éves lejáratú, lejben denominált állampapírok hozama azonnal emelkedett.
A kormánynak nem kellett volna mindenki számára csökkentenie a gázolaj jövedéki adóját, hanem csak azok számára, akiknek valóban szükségük van rá – vallja Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
Az idei első három hónapban 20 843 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,75 százalékkal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
szóljon hozzá!