Fotó: Képernyőmentés
Bár az országos közútkezelő társaság (CNAIR) már tavaly kiírta a közbeszerzési eljárást a Nagyszeben és Brassó közötti A13-as autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszának megtervezésére és megépítésére, nem hogy az építési munkálatok kezdetének időpontja vész homályba, de még azt sem tudni, mikor kezdődhet a tervezés.
2023. január 25., 15:582023. január 25., 15:58
2023. január 25., 16:382023. január 25., 16:38
Az ok: a négy ütemre osztott sztráda esetében három szakasz kapcsán is problémák merültek fel a tervdokumentációval, az érdeklődő cégek hibákat jeleztek, illetve további magyarázatot kértek, emiatt pedig fel is függesztették az eljárást.
Mindez úgy történt, hogy a román nyelvű pályázatban az ideiglenes gátat jelentő batardou kifejezés helyett bardout írtak, ami öszvért jelent.
Bár az észak-erdélyi autópálya kapcsán már az is jó hírnek számít, hogy az év elején ismét kiírták a közbeszerzési eljárást a Bihar megyei Berettyószéplak–Bisztraterebes-szakasz kivitelezésére, sok örömünk idén sem lesz az autópályából.
Nem sokkal jobb a helyzet a Bojca és Mirsa közötti szakasz esetében sem: ott a tavalyi év végén az olasz WeBulid-Astaldi nyújtott be óvást.
Azért panaszolták be a CNAIR-t az Óvásokat Elbíráló Országos Tanácsnál (CNSC), mert az vagy nem volt hajlandó megadni a kért magyarázatokat a dokumentáció kapcsán, vagy ellentmondásos magyarázatokat adott, emellett a dokumentáció hiányos volt, és homályos elemeket is tartalmaz.
Egyedül a Felsőszombatfalva és Fogaras közötti szakasz építése körül nem adódtak gondok – legalábbis egyelőre.
Ennek a megépítésére március elsejéig várják a pályázókat, amelyekből eddig nem volt hiány: összesen hat konszern nyújtotta be jelentkezését.
Amúgy a Nagyszeben és Fogaras közötti, 68 kilométeres szakasz építése már hét éve húzódik: 2015-ben írták ki a pályázatot a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, amit a bürokrácia nehezített, később a források hiánya miatt nem tudták kiírni a pályázatot a sztrádaszakasz megtervezésére és kivitelezésére.
A szakasz megépítése várhatóan mintegy nyolcmilliárd lejbe (1,6 milliárd euró) kerül, amit vissza nem térítendő európai uniós támogatásból finanszíroznak.
Immár hagyománynak számít, hogy az év első napjaiban a romániai közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztését árgus szemekkel követő Pro Infrastruktúra Egyesület prognózissal rukkol elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!