Fotó: Pro Infrastruktúra Egyesület
Bár az észak-erdélyi autópálya kapcsán már az is jó hírnek számít, hogy az év elején – immár sokadszorra – ismét kiírták a közbeszerzési eljárást a Bihar megyei Berettyószéplak–Bisztraterebes-szakasz kivitelezésére, sok örömünk idén sem lesz az autópályából – derül ki egy elemzésből.
2023. január 10., 10:232023. január 10., 10:23
2023. január 10., 10:432023. január 10., 10:43
Ennek a szakasznak az elkészültére ugyanis még évekig kell várni, az egyetlen olyan szakasz pedig, amely idén elkészül, nem sokat könnyít a térség forgalmán.
Ez a Szilágynagyfalu és Berettyószéplak közötti, 13 és fél kilométeres szakasz, amely Bihar és Szilágy megyét köti össze.
A kivitelező, a török Nurol már a munkálatok 70 százalékával elkészült, és tartja a határidőket, így várhatóan idén át is adhatják az általa épített szakaszt.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) ismét versenytárgyalást hirdetett az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti 26,36 kilométeres szakaszának a megépítésére, március 15-ig várják az ajánlatokat.
Nagyvárad felé a már említett Berettyószéplak–Bisztraterebes-szakasz következik, amely esetében idén március 15-ig nyújthatják be a jelentkezésüket az érdekelt cégek. A pályázatok elbírálása után a győztesnek 24 hónapja lesz arra, hogy befejezze az amerikai Bechtel által elkezdett, majd félbehagyott szakaszt.
Vagyis legfeljebb 2025 végére válik járhatóvá a sztráda ezen szakasza, és a remények szerint folytatása, a Bisztraterebes és Bihar község közötti rész is elkészülhet akkorra.
Ez a rész negatív rekordot dönthet – a pályázati eljárás ugyanis hosszabb ideig húzódhat, mint maguk a tervezett kivitelezési munkálatok.
A közbeszerzési eljárást már három éve kiírta az országos közútkezelő, ám a mai napig sem hirdetett győztest.
Ha pedig ez megtörténik, még mindig rengeteget kell várni az elkészültére: a kivitelezésre ugyanis négy évet irányoztak elő, amiből egy év a tervezés, három pedig a konkrét építés.
Ha ezeket tényleg sikerül befejezni, az nagyot lendít az észak-erdélyi és -partiumi régió forgalmán, ugyanis akkor megszakítás nélkül lehet majd autópályán haladni Marosvásárhelytől Kolozsváron át Zilahig.
Mint ismert, a Borstól Brassóig futó észak-erdélyi autópálya kivitelezési munkálatait pályáztatás nélkül ítélték oda az amerikai Bechtel cégnek a 2000-es évek elején, amit sokan a román NATO-csatlakozás „árának” minősítenek.
A Bechtel azonban a Gyalu és Aranyosgyéres közötti, Kolozsvárt elkerülő szakasz megépítése után távozott, azóta pedig szakaszokra bontva próbálja Románia megépíttetni a sztrádát, ám számos szakasz esetében már többször is fel kellett bontani a szerződést a kijelölt győztessel, és új pályázatot kellett kiírni.
Az eredeti tervek szerint a teljes sztrádának már 2012-re el kellett volna készülnie.
Immár hagyománynak számít, hogy az év első napjaiban a romániai közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztését árgus szemekkel követő Pro Infrastruktúra Egyesület prognózissal rukkol elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!