Fotó: Facebook/Torda Márta
Dr. Torda Mártának, a budapesti Agrárminisztérium volt főosztályvezetőjének neve ismerősen cseng az erdélyi magyar gazdák körében. Számos helyi rendezvényen vett részt, sokan fordultak hozzá segítségért. A nyugdíjba vonult, jogász végzettségű szakember a nemzeti ünnep alkalmából vette át a Magyar Arany Érdemkeresztet. Határon túli kapcsolatairól és életútjáról beszélgettünk.
2022. szeptember 06., 14:282022. szeptember 06., 14:28
2022. szeptember 06., 18:552022. szeptember 06., 18:55
– A Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetőjeként úgy ismerik önt, mint aki az agrárminisztériumban sokat tett a határon túli gazdatársadalom boldogulásáért. Milyen út vezetett a tisztségig?
– A mezőgazdasági szaktárca keretében 2012 tavaszán kezdődött el a külhoni gazdatársadalom összefogása. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya – amelynek én voltam a főosztályvezető-helyettese – ezt feladatként kapta. Anyaországi szinten a főosztály civil kapcsolatokkal foglalkozott, és a külhoni gazdákat érintő tevékenység ennek megfelelően lett meghatározva.
Láttuk, hogy ennek a jelentős rétegnek nagy szüksége van segítségre, erősíteni kell a szülőföldön való maradásukban és boldogulásukban. A minisztérium vezetősége felismerte, hogy a határon túli gazdatársadalomhoz fűződő feladatok intézéséhez önálló főosztályra van szükség, amelynek én lettem a vezetője.
– Tíz év alatt nagyon sok határon túli gazdával és gazdaszervezet vezetőjével találkozott. Mire emlékszik legszívesebben?
– Még 2012-ben elkezdtük feltérképezni a gazdákat összefogó, érdekvédelmet/érdekképviseletet is ellátó gazdaszervezeteket és területenként meghívtuk őket a tárcához egy ismerkedő megbeszélésre. Év végére már szinte minden területről volt egy-egy gazdaszervezet, melynek képviselőivel megismerkedtünk, és akikre a jövőbeni munkakapcsolatot építhettük. Ezek a találkozások sok tapasztalattal jártak. Azt is láttuk, hogy Kárpát-medence-szinten nem ismerik egymást a gazdák, ezért 2012. december 5-ére – nem véletlenül választottuk a dátumot – addigi kapcsolatainkat meghívtuk egy közös fórumra. Célunk az volt, hogy ismerjék meg egymást, bárhol is élnek a Kárpát-medencében. Az első gazdafórumnak elsöprő sikere lett, sok-sok boldog, mosolygó arcot és könnyekkel teli szemet láttam. Mindannyiunknak életre szóló élményt adott, elszakíthatatlan barátságok alakultak.
Torda Márta Nagy István mezőgazdasági miniszterrel a Magyar Arany Érdemkereszt budapesti átadásán
Fotó: Facebook/Torda Márta
– Ön sokszor megfordult Erdélyben is. Milyennek látja az erdélyi mezőgazdaság helyzetét és lehetőségeit?
– Erre a kérdésre azért nehéz válaszolni, mert más helyzet van a Partiumban, Belső-Erdélyben és Székelyföldön. Mindenhol más és más nehézségekkel kell szembenéznie a gazdálkodó embernek. Itt emelném ki, hogy mi elsősorban a kis- és közepes gazdálkodók megsegítését tűztük ki célul. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gazdák vegyék észre: együtt könnyebb! A közös gépkörök, az inputanyagok beszerzése és a közös értékesítés csak összefogással érhető el, ami gazdálkodásuk eredményességét növeli. Tudom, hogy ez a gondolkodás, ez a fajta együttműködés még nem érett meg az emberekben. Egyelőre nem tartják elfogadhatónak, de ez a jövő....
– Közös Kárpát-medencei gond, hogy viszonylag kevés fiatal kötelezi el magát a mezőgazdaság mellett. Mivel lehetne ösztönözni a generációváltást?
– Valóban az egyik legnagyobb probléma a generációváltás. Kevés fiatal kötelezi el magát a mezőgazdaság mellett, habár az utóbbi időben ezen a téren is tapasztalható némi elmozdulás a fiatalok célirányos támogatásával, a képzés korszerűsítésével és a korszerű technikai, valamint az agrárdigitalizáció lehetőségeivel. Fontosnak tartom, hogy a mintagazdaságok révén a fiatalok betekintést nyerhessenek az agrárium lehetőségeibe, és a képzés során megtapasztalhassák a 21. század technikai, technológiai fejlődését.
Élelmiszert előállítani, illetve ebben a folyamatban részt venni olyan lehetőség, melyre mindig szükség lesz. Enélkül nincs élet!
– Mennyire tartja hatékonynak a magyar kormány finanszírozásában működő Kárpát-medencei falugazdász-hálózatot? A hálózat szakembereinek mennyire van meghatározó szerepe a helyi gazdatársadalomban?
– Kezdetektől azt láttam, nagyon fontos segíteni a gazdákat, hogy információkhoz jussanak, ezért hoztuk létre a falugazdász-hálózatot. A hálózat révén olyan információkat akarunk átadni, amelyekhez nem vagy csak nagy nehézségek árán jutnak hozzá. Főleg az idősebb gazdanemzedék nem rendelkezik megfelelő informatikai ismeretekkel, esetleg nem beszéli a többségi nemzet nyelvét, így nem jutnak el hozzájuk azok az ismeretek, melyek lehetőséget jelentenek gazdálkodásukban. Elsősorban szakmai tanácsokról, pályázati, agrártámogatási információkról van szó. Azt látom, hogy a falugazdász-hálózaton keresztül a szakmai tanácsadás betölti azt a szerepet, amelyre létrehozásakor gondoltunk.
A gazda a falugazdásszal beszélheti meg, hogy milyen vetőmagot vásároljon, illetve hol lehet azt megfelelő áron beszerezni. Tőle kaphat szakszerű tanácsot növénytermesztési és állattenyésztési kérdésekben, képzéseken vehet részt, tehát a szülőföldön való megmaradásban játszik fontos szerepet a hálózat.
– Gazdacsaládba született és később ön is gazdálkodott, így tapasztalatból ismeri a magyar gazdaember mindennapjait. Hogyan emlékszik erre az időszakra?
– A mezőgazdaság az életem része. Szüleim gazdálkodó emberek voltak, tehát már kisgyermekként is részt vettem az állatok etetésében, gondozásában, a kapálásban, szénagyűjtésben és más munkákban. A gazdálkodás rendkívüli nehéz időszakában is megtapasztaltam, hogy az embernek szabadságot és a Jóisten végtelen szeretetének megélését adja. Édesapám nagyon sok tudást, tapasztalatot és a föld szeretetét adta át nekem. Később, felnőttkoromban is volt egy idő, amikor a férjemmel gazdálkodtunk. Ebből az időszakból maradt meg bennem, hogy mennyire fontos a gazdálkodó ember életében a falugazdász szerepe. Férjemmel mindketten diplomás emberek vagyunk, de a területalapú támogatási kérelmet a falugazdász segítsége nélkül nem tudtuk volna beadni. Nem beszélve a különböző támogatási lehetőségekről, amelyekhez szintén tőlük kaptunk információt.
– Három gyerek édesanyja. Hogyan sikerült összeegyeztetnie szakmai karrierjét a családdal?
– Három felnőtt gyermekem van és egyelőre négy unokám. A gyermek életünk értelme, nőként a legfontosabb feladatunk. Hála Istennek sikerült mindig olyan munkahelyet, lehetőséget találnom, hogy gyermekeimmel koruknak megfelelően tudtam foglalkozni. Karrierem során soha nem jelentettek akadályt, sőt erőt, kapaszkodót, büszkeséget adtak. Ma is a legnagyobb öröm számomra, hogy tudom, jól vannak, sikeresek, megtalálták helyüket az életben. Az unokák pedig a ráadást jelentik, azt a többlet boldogságot, melyet Isten megadhat az embernek.
Csoportkép erdélyi gazdaszerevezetek vezetőivel
Fotó: Facebook/Torda Márta
– Nemrég ment nyugdíjba. Hogyan tekint vissza szakmai pályafutására? Ha mérleget kell készítenie, mivel elégedett, és mi az, aminek talán másként kellett volna alakulnia?
– Idén áprilistól vagyok nyugdíjas: nem vártam, de örülök annak, hogy megélhettem ezt a kort. Nemrégiben olvastam valahol, hogy egy kisgyermeket kérdeznek életkorával kapcsolatban, mire azt válaszolta: nem tudja hány éves, mert az állandóan változik. Így vagyok ezzel én is: a korom csak egy szám, és ha sikerül magamat továbbra is hasznosnak, egészségesnek, fittnek megtartani, akkor ez a szám nem számít.
A minisztériumban eltöltött több mint 15 évet a Jóisten külön ajándékának tartom. Azon belül is fontos az a tizenegy, mely a külhoni magyarsággal való foglalkozással telt.
– A nemzeti ünnep alkalmából dr. Nagy István mezőgazdasági minisztertől vehette át a Magyar Arany Érdemkeresztet. Mit jelent ön számára az állami kitüntetés?
– A Magyar Arany Érdemkereszt a teljes Kárpát-medencei gazdatársadalom elismerését jelenti számomra. A közösséget és a közösséghez való tartozás megélését, amelyet az anyaország határain kívül élő honfitársainkkal közösen építettünk fel, hiszen együtt, egymásért dolgoztunk. Ebben a közösségben egymásra találtunk, barátságot kötöttünk, tudunk egymásról és hiszünk egymásban. És természetesen a szülőföldön való boldogulásban is szerepet vállaltunk. Boldog vagyok, hogy ehhez a nemzetépítő munkához én is hozzájárulhattam.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!