Fotó: Facebook/Torda Márta
Dr. Torda Mártának, a budapesti Agrárminisztérium volt főosztályvezetőjének neve ismerősen cseng az erdélyi magyar gazdák körében. Számos helyi rendezvényen vett részt, sokan fordultak hozzá segítségért. A nyugdíjba vonult, jogász végzettségű szakember a nemzeti ünnep alkalmából vette át a Magyar Arany Érdemkeresztet. Határon túli kapcsolatairól és életútjáról beszélgettünk.
2022. szeptember 06., 14:282022. szeptember 06., 14:28
2022. szeptember 06., 18:552022. szeptember 06., 18:55
– A Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetőjeként úgy ismerik önt, mint aki az agrárminisztériumban sokat tett a határon túli gazdatársadalom boldogulásáért. Milyen út vezetett a tisztségig?
– A mezőgazdasági szaktárca keretében 2012 tavaszán kezdődött el a külhoni gazdatársadalom összefogása. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya – amelynek én voltam a főosztályvezető-helyettese – ezt feladatként kapta. Anyaországi szinten a főosztály civil kapcsolatokkal foglalkozott, és a külhoni gazdákat érintő tevékenység ennek megfelelően lett meghatározva.
Láttuk, hogy ennek a jelentős rétegnek nagy szüksége van segítségre, erősíteni kell a szülőföldön való maradásukban és boldogulásukban. A minisztérium vezetősége felismerte, hogy a határon túli gazdatársadalomhoz fűződő feladatok intézéséhez önálló főosztályra van szükség, amelynek én lettem a vezetője.
– Tíz év alatt nagyon sok határon túli gazdával és gazdaszervezet vezetőjével találkozott. Mire emlékszik legszívesebben?
– Még 2012-ben elkezdtük feltérképezni a gazdákat összefogó, érdekvédelmet/érdekképviseletet is ellátó gazdaszervezeteket és területenként meghívtuk őket a tárcához egy ismerkedő megbeszélésre. Év végére már szinte minden területről volt egy-egy gazdaszervezet, melynek képviselőivel megismerkedtünk, és akikre a jövőbeni munkakapcsolatot építhettük. Ezek a találkozások sok tapasztalattal jártak. Azt is láttuk, hogy Kárpát-medence-szinten nem ismerik egymást a gazdák, ezért 2012. december 5-ére – nem véletlenül választottuk a dátumot – addigi kapcsolatainkat meghívtuk egy közös fórumra. Célunk az volt, hogy ismerjék meg egymást, bárhol is élnek a Kárpát-medencében. Az első gazdafórumnak elsöprő sikere lett, sok-sok boldog, mosolygó arcot és könnyekkel teli szemet láttam. Mindannyiunknak életre szóló élményt adott, elszakíthatatlan barátságok alakultak.
Torda Márta Nagy István mezőgazdasági miniszterrel a Magyar Arany Érdemkereszt budapesti átadásán
Fotó: Facebook/Torda Márta
– Ön sokszor megfordult Erdélyben is. Milyennek látja az erdélyi mezőgazdaság helyzetét és lehetőségeit?
– Erre a kérdésre azért nehéz válaszolni, mert más helyzet van a Partiumban, Belső-Erdélyben és Székelyföldön. Mindenhol más és más nehézségekkel kell szembenéznie a gazdálkodó embernek. Itt emelném ki, hogy mi elsősorban a kis- és közepes gazdálkodók megsegítését tűztük ki célul. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gazdák vegyék észre: együtt könnyebb! A közös gépkörök, az inputanyagok beszerzése és a közös értékesítés csak összefogással érhető el, ami gazdálkodásuk eredményességét növeli. Tudom, hogy ez a gondolkodás, ez a fajta együttműködés még nem érett meg az emberekben. Egyelőre nem tartják elfogadhatónak, de ez a jövő....
– Közös Kárpát-medencei gond, hogy viszonylag kevés fiatal kötelezi el magát a mezőgazdaság mellett. Mivel lehetne ösztönözni a generációváltást?
– Valóban az egyik legnagyobb probléma a generációváltás. Kevés fiatal kötelezi el magát a mezőgazdaság mellett, habár az utóbbi időben ezen a téren is tapasztalható némi elmozdulás a fiatalok célirányos támogatásával, a képzés korszerűsítésével és a korszerű technikai, valamint az agrárdigitalizáció lehetőségeivel. Fontosnak tartom, hogy a mintagazdaságok révén a fiatalok betekintést nyerhessenek az agrárium lehetőségeibe, és a képzés során megtapasztalhassák a 21. század technikai, technológiai fejlődését.
Élelmiszert előállítani, illetve ebben a folyamatban részt venni olyan lehetőség, melyre mindig szükség lesz. Enélkül nincs élet!
– Mennyire tartja hatékonynak a magyar kormány finanszírozásában működő Kárpát-medencei falugazdász-hálózatot? A hálózat szakembereinek mennyire van meghatározó szerepe a helyi gazdatársadalomban?
– Kezdetektől azt láttam, nagyon fontos segíteni a gazdákat, hogy információkhoz jussanak, ezért hoztuk létre a falugazdász-hálózatot. A hálózat révén olyan információkat akarunk átadni, amelyekhez nem vagy csak nagy nehézségek árán jutnak hozzá. Főleg az idősebb gazdanemzedék nem rendelkezik megfelelő informatikai ismeretekkel, esetleg nem beszéli a többségi nemzet nyelvét, így nem jutnak el hozzájuk azok az ismeretek, melyek lehetőséget jelentenek gazdálkodásukban. Elsősorban szakmai tanácsokról, pályázati, agrártámogatási információkról van szó. Azt látom, hogy a falugazdász-hálózaton keresztül a szakmai tanácsadás betölti azt a szerepet, amelyre létrehozásakor gondoltunk.
A gazda a falugazdásszal beszélheti meg, hogy milyen vetőmagot vásároljon, illetve hol lehet azt megfelelő áron beszerezni. Tőle kaphat szakszerű tanácsot növénytermesztési és állattenyésztési kérdésekben, képzéseken vehet részt, tehát a szülőföldön való megmaradásban játszik fontos szerepet a hálózat.
– Gazdacsaládba született és később ön is gazdálkodott, így tapasztalatból ismeri a magyar gazdaember mindennapjait. Hogyan emlékszik erre az időszakra?
– A mezőgazdaság az életem része. Szüleim gazdálkodó emberek voltak, tehát már kisgyermekként is részt vettem az állatok etetésében, gondozásában, a kapálásban, szénagyűjtésben és más munkákban. A gazdálkodás rendkívüli nehéz időszakában is megtapasztaltam, hogy az embernek szabadságot és a Jóisten végtelen szeretetének megélését adja. Édesapám nagyon sok tudást, tapasztalatot és a föld szeretetét adta át nekem. Később, felnőttkoromban is volt egy idő, amikor a férjemmel gazdálkodtunk. Ebből az időszakból maradt meg bennem, hogy mennyire fontos a gazdálkodó ember életében a falugazdász szerepe. Férjemmel mindketten diplomás emberek vagyunk, de a területalapú támogatási kérelmet a falugazdász segítsége nélkül nem tudtuk volna beadni. Nem beszélve a különböző támogatási lehetőségekről, amelyekhez szintén tőlük kaptunk információt.
– Három gyerek édesanyja. Hogyan sikerült összeegyeztetnie szakmai karrierjét a családdal?
– Három felnőtt gyermekem van és egyelőre négy unokám. A gyermek életünk értelme, nőként a legfontosabb feladatunk. Hála Istennek sikerült mindig olyan munkahelyet, lehetőséget találnom, hogy gyermekeimmel koruknak megfelelően tudtam foglalkozni. Karrierem során soha nem jelentettek akadályt, sőt erőt, kapaszkodót, büszkeséget adtak. Ma is a legnagyobb öröm számomra, hogy tudom, jól vannak, sikeresek, megtalálták helyüket az életben. Az unokák pedig a ráadást jelentik, azt a többlet boldogságot, melyet Isten megadhat az embernek.
Csoportkép erdélyi gazdaszerevezetek vezetőivel
Fotó: Facebook/Torda Márta
– Nemrég ment nyugdíjba. Hogyan tekint vissza szakmai pályafutására? Ha mérleget kell készítenie, mivel elégedett, és mi az, aminek talán másként kellett volna alakulnia?
– Idén áprilistól vagyok nyugdíjas: nem vártam, de örülök annak, hogy megélhettem ezt a kort. Nemrégiben olvastam valahol, hogy egy kisgyermeket kérdeznek életkorával kapcsolatban, mire azt válaszolta: nem tudja hány éves, mert az állandóan változik. Így vagyok ezzel én is: a korom csak egy szám, és ha sikerül magamat továbbra is hasznosnak, egészségesnek, fittnek megtartani, akkor ez a szám nem számít.
A minisztériumban eltöltött több mint 15 évet a Jóisten külön ajándékának tartom. Azon belül is fontos az a tizenegy, mely a külhoni magyarsággal való foglalkozással telt.
– A nemzeti ünnep alkalmából dr. Nagy István mezőgazdasági minisztertől vehette át a Magyar Arany Érdemkeresztet. Mit jelent ön számára az állami kitüntetés?
– A Magyar Arany Érdemkereszt a teljes Kárpát-medencei gazdatársadalom elismerését jelenti számomra. A közösséget és a közösséghez való tartozás megélését, amelyet az anyaország határain kívül élő honfitársainkkal közösen építettünk fel, hiszen együtt, egymásért dolgoztunk. Ebben a közösségben egymásra találtunk, barátságot kötöttünk, tudunk egymásról és hiszünk egymásban. És természetesen a szülőföldön való boldogulásban is szerepet vállaltunk. Boldog vagyok, hogy ehhez a nemzetépítő munkához én is hozzájárulhattam.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!