Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a „románok érdekeinek védelmével” indokolta a banki különadót
„Mohósági illeték” néven különadót vet ki a román kormány 2019-től a pénzintézetekre, amelyeknek a bankközi hitelkamatláb mértéke alapján számolják fel az illetéket. Jövőre befagyasztják a földgáz árát.
2018. december 18., 20:422018. december 18., 20:42
2018. december 18., 22:242018. december 18., 22:24
A kormányzati intézkedéseket beharangozó keddi sajtótájékoztatóján Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azzal indokolta a bankok megadóztatását, hogy európai szinten Romániában tesznek szert legnagyobb profitra a pénzintézetek.
Ismertetése szerint egy banknak nem kell „mohósági illetéket” fizetnie, ha az általa megszabott 3 és 6 hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) mértéke legtöbb 1,5 százalékos. Ha a kamatláb 1,5 és 2 százalék között mozog, a különadó 0,2, ha 2 és 2,5 százalék között, akkor 0,4 százalékra rúg majd, és fokozatosan emelkedik. A kormány számításai szerint az intézkedés nyomán legkevesebb 3,6 milliárd lej folyik be az állami költségvetésbe.
A kormányzati bejelentés előzménye, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az alakulat országos tanácsának vasárnapi ülésén mondott beszédében éles támadást intézett a bankok ellen. A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus szerint a pénzintézetek nem támogatják a román nemzetgazdaságot, ezért a kormánynak olyan intézkedéseket kell foganatosítania, amelyek „kordában tartják” őket, és rákényszerítik arra is, hogy az itt megtermelt profit után Romániában adózzanak, ne adóparadicsomokban vagy a származási országukban.
Eugen Teodorovici kedden felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok előszeretettel fektetik biztonságos államkötvényekbe a pénzüket, mintsem a reálgazdaságot finanszírozzák, így a romániai cégek szerinte drágábban jutnak hitelekhez, mint külföldi versenytársaik. „A magánszemélyeknek folyósított hiteleknél a bankok 8 százalék körüli kamatot alkalmaznak, míg a betétekre alig 2 százalék körüli kamatot fizetnek” – példázta a bankok „kapzsiságát” a miniszter.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azt is bejelentette, hogy a román kormány a következő három évben megawattóránként 68 lejben megszabja a fölgáz árának felső határát a lakossági és ipari fogyasztók esetében. Ezen túlmenően a kötelező magánnyugdíjalapok esetében lehetővé akarják tenni, hogy a befizető a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kétszázalékos illetékfizetési kötelezettség terhe mellett kivehesse pénzét az alapból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!