A bérnövekedéssel arányosan emelkednek az élelmiszerárak
Fotó: Barabás Ákos
A rossz pénzügyi kultúra és az „élj a mának” mentalitás miatt Romániában továbbra sem prioritás a megtakarítás. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint mindenkinek éppen arra van pénze, amire költeni akar, ugyanakkor a fizetésemelések nyomán felpörgő fogyasztás automatikus velejárója a drágulás, így az infláció képes „benyelni” a plusz összegeket.
2020. február 05., 09:232020. február 05., 09:23
2020. február 05., 09:502020. február 05., 09:50
Bár csak a tavalyi év leforgása alatt az országos átlagbér 15 százalékkal nőtt, a romániai alkalmazottak mindössze 34 százaléka tett félre pénzt rendszeresen. A munkavállalók kétharmada ellenben csak „kényszerből” takarékoskodik, vagyis annyi pénzt tesz félre, mint amennyit automatikusan levonnak a fizetéséből, és a nyugdíjrendszer második pillérébe, vagyis a kötelező magánnyugdíj-alapba utalják.
Erre a nem túl szívderítő valóságra a Magánnyugdíjakért Egyesület (APAP) által megrendelt, az ISRA Center intézet által 2019. október–novemberben végzett közvélemény-kutatás eredményeiből derül fény.
– a helyzetet súlyosbítja, hogy 2018-hoz képest nőtt azoknak az aránya, akiknek nem futja megtakarításra, egy évvel korábban ugyanis a válaszadóknak „mindössze” az 51 százaléka mondta azt, hogy nem tud félre tenni.
Több tényező befolyásolja, hogy a bevételek növekedése ellenére Romániában nem emelkedtek a megtakarítások – értékelte a felmérés eredményeit a Krónika megkeresésére Szabó Árpád közgazdász, egyetemi tanár. Mint rámutatott: a bérnövekedéssel arányosan emelkednek az élelmiszerárak, ez elviszi a többletbevétel egy részét, másrészt a mentalistással vannak a gondok, a kelet-európaiak többsége nem gondol a jövőre, Romániában pedig a hiányos pénzügyi kultúra tovább nehezíti, hogy az emberek félretegyenek a pénzükből.
Szabó Árpád kiemelte, az elmúlt egy évben valóban növekedtek a fizetések, de mindenki a saját bőrén tapasztalhatja, hogy drágultak az élelmiszerek, hiszen ma már egy heti nagy bevásárlás átlag 50-100 lejjel kerül többe, mint egy évvel korábban.
– részletezte a közgazdász.
Nem prioritás. A lakosság nagy része nem tud, vagy nem akar pénzt félretenni
Fotó: 123RF
Ennek ellenére úgy véli, ez nem lehet kifogás arra, hogy nem teszünk félre, hiszen mindenkinek éppen arra van pénze, amire költeni akar, viszont a megtakarítások általában nem szerepelnek a romániai lakosság prioritásai között.
A szakember elmondása szerint amúgy nemcsak Romániára, hanem egész Kelet-Európára jellemző, hogy az emberek nem gondolnak a saját jövőjükre. Szabó Árpád elmondta, friss felmérés nem készült, ám a kétezres évek közepén végzett kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a szocialista utódállamokban, így Romániában és Magyarországon is általános jelenség, hogy az emberek nem gondolnak a jövőre. Ennek az a következménye, hogy a befolyó pénzt elköltik, minél több a bevételük, annál többet költenek.
Mindezt Romániában a pénzügyi kultúra hiánya is súlyosbítja,
– osztotta meg velünk tapasztalatait a közgazdász. Rámutatott, a felnőttek, tehát a szülők sem rendelkeznek ezekkel az alapvető pénzügyi ismeretekkel, így azokat nem tudják átadni a gyerekeiknek. Ezért az iskolában kellene lefektetni az alapokat, már 5-8. osztályban meg kellene tanítani a gyerekeket arra, hogy mihez kezdhetnek a zsebpénzükkel, ahelyett, hogy amint megkapják, azonnal elköltik üdítőre és chipsre.
Szabó Árpád elmondta, ő a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen tart előadásokat arról, hogy miként kell kezelni a pénzügyeket a hétköznapokban, a hallgatók mindig rácsodálkoznak a számításokra. „Ha levezetünk egy életpálya-modellt, attól kezdve, hogy egy felnőtt kikerül az egyetemről, belép a munkaerőpiacra, addig, amíg nyugdíjba megy, számításba véve az előléptetéseket, a gyerekvállalást, általában kiderül, hogy ha nem takarítanak meg, teljesen eladósodnak, mire elérik a nyugdíjkorhatárt. Ez esetben vagy tovább dolgoznak, vagy nélkülözniük kell” – irányította rá a figyelmet a közgazdász. Hangsúlyozta,
„Az egyetemeken is ritka az ilyen típusú oktatás, az iskolákban is hiányzik, holott a pénzügyi kultúra, a megtakarítás fontossága a közbeszéd része kellene hogy legyen” – szögezte le Szabó Árpád.
Óriási az elszegényedés kockázata
Ugyan Románia tett bizonyos előrelépéseket az elszegényedési kockázat csökkentésére az alkalmazottak esetében, a 15,3 százalékos aránnyal 2018-ban mégis első helyen állt az Európai Unióban ezen a téren, míg az Uniós átlag 9,5 százalékos volt – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Romániát Luxemburg követi a sorban, ahol 2018-ban az alkalmazottak elszegényedési kockázata 13,5 százalék volt, majd Spanyolország következett 12,9 százalékkal, Olaszország 12,2 százalékkal és Nagy-Britannia 11,3 százalékkal – számolt be az Agerpres. A lista másik végén Finnország található 3,1 százalékkal, Csehország 3,4 százalékkal, Írország 4,9 százalékkal, Belgium és Horvátország egyenként 5,2 százalékkal. Az EU statisztikai hivatalának adatai arra is rámutatnak, hogy az elmúlt évtized során a legtöbb Uniós országban nőtt azon személyek száma, akiket, bár van munkahelyük, az elszegényedés fenyeget. Az elszegényedési kockázat aránya a legnagyobb mértékben Görögországban csökkent - 3,3 százalékponttal -, illetve Lettországban és Romániában - egyenként 2,4 százalékponttal. Romániában a 2008-ban jegyzett 17,7 százalékról ez a mutató 15,3 százalékra csökkent 2018-ra. Az EU szintjén azonban pont ellenkező volt a tendencia: a 2008-ban jegyzett 8,6 százalékról 9,5 százalékra nőtt 2018-ra a kockázat aránya. Az Eurostat adatsora értelmében ugyanakkor a férfiak esetében az elszegényedési kockázat nagyobb (9,9 százalék), mint a nők esetében (9,1 százalék). Romániában a különbség szembeszökőbb volt 2018-ban: 17,9 százalék a férfiak esetében, illetve 11,4 százalék a nők esetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás