Fotó: Biró István
2009. június 02., 09:412009. június 02., 09:41
Mint kifejtette, az már biztos, hogy a 42 kilométeres sztrádaszakasz elkészül az idei év végéig, ám a csomópontokat várhatóan nem sikerül átadni addig az időpontig. Szerinte még meg lehet nyitni a sztrádaszakaszt a forgalom előtt, mivel meg lehet találni azokat az ideiglenes megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a felhajtást.
Bogdan Sgârcitu, a Bechtel kommunikációs igazgatója egyben több felmerült problémáért is a román államot tette felelőssé. Mint hangoztatta, a kormány nem teremtette meg a feltételeket a munkálatok folytatására, jelenleg is még 21 olyan létesítmény található a sztráda útvonalán, amelyeket az államnak kell onnan elköltöztetnie.
Beszámolva arról, hogy jelenleg hogy állnak a munkálatok, Bogdan Sgârcitu elmondta, a 42 kilométerből már sikerült 18-at leaszfaltozniuk, s további 12 kilométer is készen áll arra, hogy a burkolatot rávigyék. Az igazgató arról is büszkén számolt be, hogy az eddig elvégzett munkálatokra meg is kapták a jóváhagyást az illetékes román állami hatóságoktól.
A sztráda további szakaszai kapcsán elmondta, a Bihar megyei Berettyószéplak és Bors közötti 64 kilométeres részen idén már nem végeznek építési munkálatokat, mivel a válság miatt nem lehet előteremteni a szükséges pénzösszegeket, azonban a kormánytól még mindenképp pénzre lesz szükségük, hogy a korábban elvégzett munkálatokat konzerválni tudják. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a bihari szakaszon korábban tevékenykedő 300 munkás jelenleg kényszerszabadságon van.
Az amerikai vállalat képviselője arra is kitért, hogy a Marosvásárhelyt Brassóval összekötő szakasz helyzetét mindössze az év második felében tisztázzák. Erre a szakaszra ugyanis hiába kötötte meg a szerződést még a Năstase-kormány, a jelenleg hatalmon levő koalíció szerint a Bechtel túl nagy árat követel, s ezért előfordulhat, hogy még idén új versenytárgyalást írnak ki a kivitelezésre.
Bogdan Sgârcitu a hét végi sajtótájékoztatóján arra is kitért, hogy a közlekedési minisztérium jelenleg 13,5 millió euróval tartozik a Bechtelnek a márciusban elvégzett munkálatokért. Ezt az összeget legkésőbb május 26-áig kellett volna utalnia a szaktárcának. A Bechtel pedig – tette hozzá – késedelmi kamatot is követelhet. Mint emlékeztetett, a tavalyi év során közel négymillió euró értékben kaptak késedelmi kamatot a kifizetési késlekedések miatt a román államtól.
A román állam egyébként az elmúlt öt évben mintegy 2,7 milliárd lejt (675 millió euró) fizetett ki az amerikai Bechtel cégnek, amely eddig a tervezett nyolc pályaszakaszból mindössze kettőnek kezdte meg az építését, és máig nincs egyetlen kilométer használható sztrádaszakasz. Az Autópályák és Országutak Országos Társasága (CNADNR) által kifizetett összegek 2004-től 2008-ig fokozatosan növekedtek. Az első szerződéses évben a román állam még csak 298,2 millió lejt (félmillió euró), 2007-ben 706,5 millió lejt (176 millió euró), tavaly már 1,1 milliárd lejt (275 millió euró) utalt át az amerikai cégnek. Az eddig összesen kifizetett 2,7 milliárd lejből 1,9 milliárd lej (475 millió euró) származott az állami költségvetésből, 766,9 millió lejt (191,7 millió euró) külső hitelből fedeztek.
A CNADNR március elején közzétett összesítő jelentéséből kiderül, hogy az autópálya nyolc szakaszra osztott részeiből mindössze két szakaszon kezdték meg a munkát, nevezetesen a Kolozs megyei Aranyosgyéres és Gyalu közötti 54 kilométeres szakaszon, valamint a Bihar megyei Berettyószéplak és Bors közötti, 64 kilométeres szakaszon. E két pályaszakasz átadási határideje a hatályos szerződés értelmében 2010. február.
A Bors és Brassó közötti, 415 kilométer hosszú autópályának az eredeti tervek szerint 2012-ig kellett volna megépülnie, később azonban a román hatóságok 2013-ra tolták ki a határidőt. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez sem tartható, mivel az autópálya eredetileg 2,2 milliárd euróra becsült költségei legalább kétszer többre rúgnak majd, és a román költségvetés nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy a szóban forgó határidőig a sztráda elkészülhessen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok