
Fotó: Biró István
2009. június 02., 09:412009. június 02., 09:41
Mint kifejtette, az már biztos, hogy a 42 kilométeres sztrádaszakasz elkészül az idei év végéig, ám a csomópontokat várhatóan nem sikerül átadni addig az időpontig. Szerinte még meg lehet nyitni a sztrádaszakaszt a forgalom előtt, mivel meg lehet találni azokat az ideiglenes megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a felhajtást.
Bogdan Sgârcitu, a Bechtel kommunikációs igazgatója egyben több felmerült problémáért is a román államot tette felelőssé. Mint hangoztatta, a kormány nem teremtette meg a feltételeket a munkálatok folytatására, jelenleg is még 21 olyan létesítmény található a sztráda útvonalán, amelyeket az államnak kell onnan elköltöztetnie.
Beszámolva arról, hogy jelenleg hogy állnak a munkálatok, Bogdan Sgârcitu elmondta, a 42 kilométerből már sikerült 18-at leaszfaltozniuk, s további 12 kilométer is készen áll arra, hogy a burkolatot rávigyék. Az igazgató arról is büszkén számolt be, hogy az eddig elvégzett munkálatokra meg is kapták a jóváhagyást az illetékes román állami hatóságoktól.
A sztráda további szakaszai kapcsán elmondta, a Bihar megyei Berettyószéplak és Bors közötti 64 kilométeres részen idén már nem végeznek építési munkálatokat, mivel a válság miatt nem lehet előteremteni a szükséges pénzösszegeket, azonban a kormánytól még mindenképp pénzre lesz szükségük, hogy a korábban elvégzett munkálatokat konzerválni tudják. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a bihari szakaszon korábban tevékenykedő 300 munkás jelenleg kényszerszabadságon van.
Az amerikai vállalat képviselője arra is kitért, hogy a Marosvásárhelyt Brassóval összekötő szakasz helyzetét mindössze az év második felében tisztázzák. Erre a szakaszra ugyanis hiába kötötte meg a szerződést még a Năstase-kormány, a jelenleg hatalmon levő koalíció szerint a Bechtel túl nagy árat követel, s ezért előfordulhat, hogy még idén új versenytárgyalást írnak ki a kivitelezésre.
Bogdan Sgârcitu a hét végi sajtótájékoztatóján arra is kitért, hogy a közlekedési minisztérium jelenleg 13,5 millió euróval tartozik a Bechtelnek a márciusban elvégzett munkálatokért. Ezt az összeget legkésőbb május 26-áig kellett volna utalnia a szaktárcának. A Bechtel pedig – tette hozzá – késedelmi kamatot is követelhet. Mint emlékeztetett, a tavalyi év során közel négymillió euró értékben kaptak késedelmi kamatot a kifizetési késlekedések miatt a román államtól.
A román állam egyébként az elmúlt öt évben mintegy 2,7 milliárd lejt (675 millió euró) fizetett ki az amerikai Bechtel cégnek, amely eddig a tervezett nyolc pályaszakaszból mindössze kettőnek kezdte meg az építését, és máig nincs egyetlen kilométer használható sztrádaszakasz. Az Autópályák és Országutak Országos Társasága (CNADNR) által kifizetett összegek 2004-től 2008-ig fokozatosan növekedtek. Az első szerződéses évben a román állam még csak 298,2 millió lejt (félmillió euró), 2007-ben 706,5 millió lejt (176 millió euró), tavaly már 1,1 milliárd lejt (275 millió euró) utalt át az amerikai cégnek. Az eddig összesen kifizetett 2,7 milliárd lejből 1,9 milliárd lej (475 millió euró) származott az állami költségvetésből, 766,9 millió lejt (191,7 millió euró) külső hitelből fedeztek.
A CNADNR március elején közzétett összesítő jelentéséből kiderül, hogy az autópálya nyolc szakaszra osztott részeiből mindössze két szakaszon kezdték meg a munkát, nevezetesen a Kolozs megyei Aranyosgyéres és Gyalu közötti 54 kilométeres szakaszon, valamint a Bihar megyei Berettyószéplak és Bors közötti, 64 kilométeres szakaszon. E két pályaszakasz átadási határideje a hatályos szerződés értelmében 2010. február.
A Bors és Brassó közötti, 415 kilométer hosszú autópályának az eredeti tervek szerint 2012-ig kellett volna megépülnie, később azonban a román hatóságok 2013-ra tolták ki a határidőt. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez sem tartható, mivel az autópálya eredetileg 2,2 milliárd euróra becsült költségei legalább kétszer többre rúgnak majd, és a román költségvetés nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy a szóban forgó határidőig a sztráda elkészülhessen.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.