Fotó: Pinti Attila
Aggodalommal követik a fogyasztók az energiaár-szabályozással kapcsolatos fejleményeket, nehéz eligazodni a sürgősségi kormányrendeletek, a parlamentben zajló viták, és az egymást követő politikai nyilatkozatok sűrűjében. A múlt héten az árampiac 2025 márciusáig érvényes szabályozásáról született döntés a koalícióban, ennek kapcsán a földgázzal fűtő fogyasztókban merültek fel kérdések, hogy mi lesz az ő sorsuk.
2022. november 14., 19:222022. november 14., 19:22
2022. november 14., 19:232022. november 14., 19:23
Sokan a késlekedő számlák miatt aggódnak, és bár az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) rendszeresen bírságolja emiatt a szolgáltatókat, a számlák mégsem érkeznek időre. Egy olvasónk lapunknak elpanaszolta, amikor a szülei udvarára építkeztek, nem választották le a két háztartást, egyetlen villanyórát használnak, így átlépik a küszöböt, és nem jogosultak ársapkára.
A kérdésekkel Nagy-Bege Zoltánt az ANRE alelnökét kérdeztük, aki leszögezte, egyelőre az árplafonnal kapcsolatban nem született semmilyen új döntés, az eddigi szabályozások vannak érvényben. A számlák kiállítását ellenőrzik, a késlekedésért bírságolnak, abban bízva, hogy ez jobb belátásra téríti a szolgáltatókat.
A pénteken elfogadott szabályozás nem módosítja a kiskereskedelmi forgalmat, csak a nagykereskedelmi piacra érvényes, mutatott rá Nagy-Bege Zoltán. Kifejtette, 2025 márciusáig bizonyos termelők kötelesek lesznek 450 lej/mWh áron eladni a villamos energiát azoknak a szolgáltatóknak, akik végső fogyasztóknak biztosítják az áramot.
A maguk részéről ezek a szolgáltatók a 27-es, illetve a 119-es kormányhatározatban megszabott kategóriákat és ársapkákat kell továbbra is alkalmazzák: akik 2021-ben átlag havi 100 kilowattóra alatt fogyasztottak 0,68 lejt fizetnek, akik 300 kilowattóra alatt az első 255 kilowattóráért 0,80 lejt, azon felül a különbözetet a piaci áron fizetik. Ezután derül ki, hogy a 119-es sürgősségi kormányrendelet parlamenti jóváhagyásával milyen módosítások lesznek, a politikai nyilatkozatokból az szűrhető le, hogy van egy szándék a koalícióban, hogy maradnak a kategóriák és a plafonok, viszont aki nem illeszkedik ebbe, a jelenlegi piaci ár helyett 1,3 lejért kapja majd a villamos energiát, mutatott rá az alelnök.
A pénteken elfogadott szabályozás a költségvetés szempontjából hoz változást, mert ez alapján bizonyos mennyiséget 450 lej/mWh áron vásárolnak meg a szolgáltatók, nem pedig piaci áron, és ezt nem kell az ársapka miatt kompenzálni az államkasszából. A beszerzés nem történik száz százalékban ezen az áron, hiszen jelenleg is vannak már 2023-ra kötött szerződések, ugyanakkor nem minden termelő köteles ezt az árat alkalmazni. Ez a mechanizmus viszont a végső fogyasztók többségét nem érinti, amíg érvényben van az ársapka, szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Kérdésünkre elmondta, az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy az Electrica Furnizare szolgáltatónál azon ügyfelek esetében késtek a számlakiállítással, akiknek nem jár semmilyen árplafon. Ez esetben az a szabály, hogy az átlag beszerzési áron kell havonta számlázniuk, és valamiért ezt nem tudták időben alkalmazni, holott nem olyan bonyolult.
A többi szolgáltatónál a számlák kevesebb mint 2 százaléka érkezett késve. Ennek értelmében a legnagyobb bírságot, 120 ezer lejt, az Electrica Furnizare kapta.
A hatóság alelnöke a fogyasztók szempontjából pozitívumnak ítélte, hogy annak ellenére, hogy késett, a Hidroelectrica egyszerre csak egy számlát állít ki, tehát nem az történik, hogy egyszerre kiszámláz négy-öt hónapot. A megkésett számlákért lehet ugyan panaszt tenni a szolgáltatónál, erre a szabályozás értelmében 15 munkanapon belül kell válaszolniuk, ám a tapasztalat szerint gondjaik vannak a határidők betartásával.
Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy sokan fontolgatják ugyan a szolgáltatóváltást, ám nem mernek lépni, amíg nem kapják meg a megkésett számlákat, Nagy-Bege Zoltán kifejtette,
Ilyen esetben arra kell figyelni, hogy az átállás időpontjában, amit az új szolgáltató kiközöl, le kell olvasni az órát, sőt érdemes le is fényképezni, hogy maradjon nyoma az akkori óraállásnak, majd utólag elszámolják az addig nem számlázott mennyiséget.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter szerda este kijelentette, hogy többet várna el az Országos Energiaár-szabályozó Hatóságtól (ANRE), de azt is hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszakban sokat javult az intézmény működése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között akkor is, ha a vonatok pontosságát vesszük górcső alá, messze elmaradva a vasúti közlekedés terén legjobban teljesítő országoktól.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany kedden 506,4161 lejt ér, 3,8344 lejjel (0,76 százalékkal) többet, mint hétfőn (502,5817 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Júliusban 2,637 milliárd euró volt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
Cáfolta kedden a kormány, hogy az általános nyugdíjkorhatár emelését fontolgatja – a reakció annak nyomán született, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn este arról beszélt: elengedhetetlen a nyugdíjazási korhatár emelése.
Ugyan még hivatalosan el sem kezdődött a termelés a BMW csoport legújabb gyárában, máris vannak romániai alkalmazottai, és a toborzás jelenleg is zajlik.
Sajtóhírek szerint mintegy ezer alkalmazottjától válna meg az OMV Petrom olajipari társaság Romániában. A legtöbb hazai töltőállomást – 780-at – működtető óriásvállalat közleményében az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát nem erősítette meg.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!