Fotó: Pinti Attila
Aggodalommal követik a fogyasztók az energiaár-szabályozással kapcsolatos fejleményeket, nehéz eligazodni a sürgősségi kormányrendeletek, a parlamentben zajló viták, és az egymást követő politikai nyilatkozatok sűrűjében. A múlt héten az árampiac 2025 márciusáig érvényes szabályozásáról született döntés a koalícióban, ennek kapcsán a földgázzal fűtő fogyasztókban merültek fel kérdések, hogy mi lesz az ő sorsuk.
2022. november 14., 19:222022. november 14., 19:22
2022. november 14., 19:232022. november 14., 19:23
Sokan a késlekedő számlák miatt aggódnak, és bár az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) rendszeresen bírságolja emiatt a szolgáltatókat, a számlák mégsem érkeznek időre. Egy olvasónk lapunknak elpanaszolta, amikor a szülei udvarára építkeztek, nem választották le a két háztartást, egyetlen villanyórát használnak, így átlépik a küszöböt, és nem jogosultak ársapkára.
A kérdésekkel Nagy-Bege Zoltánt az ANRE alelnökét kérdeztük, aki leszögezte, egyelőre az árplafonnal kapcsolatban nem született semmilyen új döntés, az eddigi szabályozások vannak érvényben. A számlák kiállítását ellenőrzik, a késlekedésért bírságolnak, abban bízva, hogy ez jobb belátásra téríti a szolgáltatókat.
A pénteken elfogadott szabályozás nem módosítja a kiskereskedelmi forgalmat, csak a nagykereskedelmi piacra érvényes, mutatott rá Nagy-Bege Zoltán. Kifejtette, 2025 márciusáig bizonyos termelők kötelesek lesznek 450 lej/mWh áron eladni a villamos energiát azoknak a szolgáltatóknak, akik végső fogyasztóknak biztosítják az áramot.
A maguk részéről ezek a szolgáltatók a 27-es, illetve a 119-es kormányhatározatban megszabott kategóriákat és ársapkákat kell továbbra is alkalmazzák: akik 2021-ben átlag havi 100 kilowattóra alatt fogyasztottak 0,68 lejt fizetnek, akik 300 kilowattóra alatt az első 255 kilowattóráért 0,80 lejt, azon felül a különbözetet a piaci áron fizetik. Ezután derül ki, hogy a 119-es sürgősségi kormányrendelet parlamenti jóváhagyásával milyen módosítások lesznek, a politikai nyilatkozatokból az szűrhető le, hogy van egy szándék a koalícióban, hogy maradnak a kategóriák és a plafonok, viszont aki nem illeszkedik ebbe, a jelenlegi piaci ár helyett 1,3 lejért kapja majd a villamos energiát, mutatott rá az alelnök.
A pénteken elfogadott szabályozás a költségvetés szempontjából hoz változást, mert ez alapján bizonyos mennyiséget 450 lej/mWh áron vásárolnak meg a szolgáltatók, nem pedig piaci áron, és ezt nem kell az ársapka miatt kompenzálni az államkasszából. A beszerzés nem történik száz százalékban ezen az áron, hiszen jelenleg is vannak már 2023-ra kötött szerződések, ugyanakkor nem minden termelő köteles ezt az árat alkalmazni. Ez a mechanizmus viszont a végső fogyasztók többségét nem érinti, amíg érvényben van az ársapka, szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Kérdésünkre elmondta, az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy az Electrica Furnizare szolgáltatónál azon ügyfelek esetében késtek a számlakiállítással, akiknek nem jár semmilyen árplafon. Ez esetben az a szabály, hogy az átlag beszerzési áron kell havonta számlázniuk, és valamiért ezt nem tudták időben alkalmazni, holott nem olyan bonyolult.
A többi szolgáltatónál a számlák kevesebb mint 2 százaléka érkezett késve. Ennek értelmében a legnagyobb bírságot, 120 ezer lejt, az Electrica Furnizare kapta.
A hatóság alelnöke a fogyasztók szempontjából pozitívumnak ítélte, hogy annak ellenére, hogy késett, a Hidroelectrica egyszerre csak egy számlát állít ki, tehát nem az történik, hogy egyszerre kiszámláz négy-öt hónapot. A megkésett számlákért lehet ugyan panaszt tenni a szolgáltatónál, erre a szabályozás értelmében 15 munkanapon belül kell válaszolniuk, ám a tapasztalat szerint gondjaik vannak a határidők betartásával.
Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy sokan fontolgatják ugyan a szolgáltatóváltást, ám nem mernek lépni, amíg nem kapják meg a megkésett számlákat, Nagy-Bege Zoltán kifejtette,
Ilyen esetben arra kell figyelni, hogy az átállás időpontjában, amit az új szolgáltató kiközöl, le kell olvasni az órát, sőt érdemes le is fényképezni, hogy maradjon nyoma az akkori óraállásnak, majd utólag elszámolják az addig nem számlázott mennyiséget.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter szerda este kijelentette, hogy többet várna el az Országos Energiaár-szabályozó Hatóságtól (ANRE), de azt is hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszakban sokat javult az intézmény működése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!