Nehéz munka. Nemcsak az állandóan ingadozó felvásárlási árak okoznak sok fejfájást, hanem az agrártámogatások körüli káosz is
Fotó: Pinti Attila
A mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen területalapú támogatások nélkül az Európai Unióban, így Romániában is. Az agrárminisztérium bizonyos növények és állatfajok kiemelt támogatásával próbálja előnybe hozni a különböző ágazatokat. Az általunk megszólaltatott agrárvállalkozók szerint azonban a romániai agrárpolitika legnagyobb hibája a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság.
2020. január 26., 10:442020. január 26., 10:44
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) bukaresti központja a napokban tette közzé a tavaly átutalt mezőgazdasági támogatások értékét és eloszlását a különböző mezőgazdasági ágazatok között. A 2019-es esztendőben 759 466 romániai termelőnek fizettek mezőgazdasági támogatást 690,98 millió euró összértékben. A pályázó gazdák 90 százalékának támogatási kérését fogadták el.
A kifizetett összegek 90 százalékát a területalapú támogatások teszik ki: tavaly a hektáronkénti alaptámogatás 102,6 euró volt, ami a gazdák vállalásaitól függően kiegészülhetett más támogatásokkal is. Míg a területalapú támogatások 80-90 százalékát a megyei APIA-igazgatóságok rendszerint az igénylés benyújtásának évében átutalják a gazdák bankszámláira, addig a különböző, termesztett növények és tenyésztett állatfajok után járó kiemelt támogatást csak a következő esztendőben kapja kézhez a gazda.
A mezőgazdasági termelés szerkezete és a termesztett szántóföldi növényi választéka egyre inkább az agrártámogatások mértékétől függ. Miközben Brüsszelben nagy viták övezik a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni agrártámogatási sarokszámait – erősödik az az uniós lobbi, amely az eddigi agrártámogatások összegének egy részét átcsoportosítaná környezetvédelmi célokra –,
Több olyan termelővel is elbeszélgettünk, akik azt kifogásolják, hogy a romániai területalapú támogatás eleve sokkal kisebb, mint nyugat-európai vetélytársaiké, és ha az uniós agrárbüdzsé lefaragásával ezt tovább karcsúsítják, akkor még több termőföld marad megdolgozatlan országszerte.
Szepesi Lóránd mintegy négyszáz hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik a szilágysági Menyő határában. Disznóhizlaldájából évente hét-nyolcezer hízott sertést értékesít szatmárnémeti és nagybányai vágóhidaknak. A több lábon állás érdekében tavaly Luxemburgból vásárolt 72 limousine tényészüszőt, hogy megalapozza új húsmarhafarmját. A Tövishát legjelentősebb agrárvállalkozójaként mégis arra panaszkodik, hogy kiszámíthatatlan a romániai agrártámogatási rendszer. „Sok farmon megfordultam az utóbbi tíz évben Nyugat-Európában. A fő különbség a román és a nyugati országok agrárpolitikája között, hogy nálunk folyamatos bizonytalansággal találják szembe magukat a gazdák. Nemcsak a kiszámíthatatlan felvásárlási árak okoznak sok fejfájást, hanem az agrártámogatások körüli káosz. A francia, a német vagy az osztrák gazda már év végén tisztában van azzal, hogy a következő esztendőben milyen agrártámogatásokra számíthat, azaz mire alapozhat. A mi gazdaságunk a 2019-es területalapú támogatásoknak csak a 70 százalékát kapta meg, az eladott sertések és a törzskönyvezett marhák után járó tavalyi támogatás még csak ígéret, egy lejt nem utaltak át belőle. Legalább ekkora baj, hogy nem tudjuk, idén mire számíthatunk. Mindig év közben derül ki, hogy a szántóterületekért, a legelőkért és az állatokért mennyit fizet majd az APIA” – összegzi a hazai termelők egyik visszatérő panaszát a Szilágy megyei agrárvállalkozó.
Belevágnak. A jelentős támogatás és a biztos felvásárlás miatt egyre több gazda érdeklődik a dohánytermesztés iránt
Fotó: MTI/Balázs Attila
A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák vagy nagyobb agrárvállalkozók azért vannak szerencsésebb helyzetben, mert az ország legnagyobb részén legalább a területalapú támogatást kifizeti idejében az APIA. Ugyanakkor van néhány haszonnövény, amire jelentős plusztámogatás jár: egy hektár dohányra 1569 euró, a komlóra 400, a cukorrépára 74, míg egy hektár len- vagy kenderültetvényre 8,9 euró értékű lejtámogatás igényelhető.
Bordi Zoltán, a APIA Maros megyei aligazgatója szerint egyre többen igényelnek különtámogatást cukorrépa- és dohánytermesztésre.
Az utóbbi években néhány nagy külföldi dohánygyár ismét telephelyet létesített Romániában, ahonnan jó minőségű alapanyagot vásárolnak fel. Ennek a trendnek az elősegítésére emelte meg a szakminisztérium a dohánytermelés kiemelt támogatását. Bordi Zoltán szerint a jelentős támogatás és a biztos felvásárlás miatt egyre több gazda érdeklődik a dohánytermesztés iránt. Szintén sokan vállalják a cukorrépa termesztését is, hiszen a megyében a marosludasi cukorgyár vásárolja fel a terményt. Míg valamikor nagy kiterjedésű komlóültetvények is voltak Erdély középső részén, erre a támogatásra ma már alig van jelentkező.
– fogalmaz Bordi Zoltán, aki a biztos felvásárlás elmaradásával magyarázza a valamikor szintén népszerű len- és kendertermesztés iránti közömbösséget is.
A Maroskece határában mintegy 180 hektár szántóföldön gazdálkodó Varró István marosludasi agrárvállalkozó nagy területen foglalkozik cukorrépa-termesztéssel. Azt mondja, hogy a cukor világpiaci árának folyamatos csökkenésével a ludasi cukorgyárnak eladott nyersanyag ellenértéke éppen csak fedezi a kiadásokat.
– magyarázza a farmer.
Ugyanakkor van területalapú többlettámogatásra szóló lehetőség is, ha a termelő részt vesz az APIA által meghirdetett, európai uniós agrár-környezetgazdálkodási programban. Ennek lényege, hogy a termelő minősített vetőmagokat használ, illetve a szakhatóság által meghatározott növényeket termeszt – a teljes termőterület mintegy tíz százalékát például szójával kell bevetni –, cserébe pedig a teljes szántóterületre további 55 euró hektáronkénti plusztámogatást kap. Varró szerint ilyen rendszerben kifizetődőbb a szántóföldi növénytermesztés, a farmerek mégis azokat a haszonnövények termesztését választják, amelyek teljes egészében gépesíthetőek. A maroskecei farmon jelenleg a cukorrépa és a kukorica a két húzónövény, szalmás gabonát inkább a szükséges vetésforgó miatt termesztik. A búzának és az őszi árpának kicsi a jövedelmezősége, ezért egyre nagyobb területeken kell termeszteni, hogy az agrárvállalkozónak megérje ebbe fektetni.
A 24 hektáron zöldségtermesztéssel is foglalkozó maroskecei vállalkozó a szakminisztérium fólia alatti zöldségtermesztési programját kifogásolja, amely csak kisgazdáknak szól. Varró úgy véli, ennek nemzetgazdasági haszna elhanyagolható. Ha a kormány a nagyobb területen termelő farmereket is támogatná ebben, jelentősen csökkenteni lehetne például az importból származó zöldségek helyettesítését hazai paradicsommal, paprikával, uborkával vagy padlizsánnal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!