Nehéz munka. Nemcsak az állandóan ingadozó felvásárlási árak okoznak sok fejfájást, hanem az agrártámogatások körüli káosz is
Fotó: Pinti Attila
A mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen területalapú támogatások nélkül az Európai Unióban, így Romániában is. Az agrárminisztérium bizonyos növények és állatfajok kiemelt támogatásával próbálja előnybe hozni a különböző ágazatokat. Az általunk megszólaltatott agrárvállalkozók szerint azonban a romániai agrárpolitika legnagyobb hibája a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság.
2020. január 26., 10:442020. január 26., 10:44
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) bukaresti központja a napokban tette közzé a tavaly átutalt mezőgazdasági támogatások értékét és eloszlását a különböző mezőgazdasági ágazatok között. A 2019-es esztendőben 759 466 romániai termelőnek fizettek mezőgazdasági támogatást 690,98 millió euró összértékben. A pályázó gazdák 90 százalékának támogatási kérését fogadták el.
A kifizetett összegek 90 százalékát a területalapú támogatások teszik ki: tavaly a hektáronkénti alaptámogatás 102,6 euró volt, ami a gazdák vállalásaitól függően kiegészülhetett más támogatásokkal is. Míg a területalapú támogatások 80-90 százalékát a megyei APIA-igazgatóságok rendszerint az igénylés benyújtásának évében átutalják a gazdák bankszámláira, addig a különböző, termesztett növények és tenyésztett állatfajok után járó kiemelt támogatást csak a következő esztendőben kapja kézhez a gazda.
A mezőgazdasági termelés szerkezete és a termesztett szántóföldi növényi választéka egyre inkább az agrártámogatások mértékétől függ. Miközben Brüsszelben nagy viták övezik a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni agrártámogatási sarokszámait – erősödik az az uniós lobbi, amely az eddigi agrártámogatások összegének egy részét átcsoportosítaná környezetvédelmi célokra –,
Több olyan termelővel is elbeszélgettünk, akik azt kifogásolják, hogy a romániai területalapú támogatás eleve sokkal kisebb, mint nyugat-európai vetélytársaiké, és ha az uniós agrárbüdzsé lefaragásával ezt tovább karcsúsítják, akkor még több termőföld marad megdolgozatlan országszerte.
Szepesi Lóránd mintegy négyszáz hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik a szilágysági Menyő határában. Disznóhizlaldájából évente hét-nyolcezer hízott sertést értékesít szatmárnémeti és nagybányai vágóhidaknak. A több lábon állás érdekében tavaly Luxemburgból vásárolt 72 limousine tényészüszőt, hogy megalapozza új húsmarhafarmját. A Tövishát legjelentősebb agrárvállalkozójaként mégis arra panaszkodik, hogy kiszámíthatatlan a romániai agrártámogatási rendszer. „Sok farmon megfordultam az utóbbi tíz évben Nyugat-Európában. A fő különbség a román és a nyugati országok agrárpolitikája között, hogy nálunk folyamatos bizonytalansággal találják szembe magukat a gazdák. Nemcsak a kiszámíthatatlan felvásárlási árak okoznak sok fejfájást, hanem az agrártámogatások körüli káosz. A francia, a német vagy az osztrák gazda már év végén tisztában van azzal, hogy a következő esztendőben milyen agrártámogatásokra számíthat, azaz mire alapozhat. A mi gazdaságunk a 2019-es területalapú támogatásoknak csak a 70 százalékát kapta meg, az eladott sertések és a törzskönyvezett marhák után járó tavalyi támogatás még csak ígéret, egy lejt nem utaltak át belőle. Legalább ekkora baj, hogy nem tudjuk, idén mire számíthatunk. Mindig év közben derül ki, hogy a szántóterületekért, a legelőkért és az állatokért mennyit fizet majd az APIA” – összegzi a hazai termelők egyik visszatérő panaszát a Szilágy megyei agrárvállalkozó.
Belevágnak. A jelentős támogatás és a biztos felvásárlás miatt egyre több gazda érdeklődik a dohánytermesztés iránt
Fotó: MTI/Balázs Attila
A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák vagy nagyobb agrárvállalkozók azért vannak szerencsésebb helyzetben, mert az ország legnagyobb részén legalább a területalapú támogatást kifizeti idejében az APIA. Ugyanakkor van néhány haszonnövény, amire jelentős plusztámogatás jár: egy hektár dohányra 1569 euró, a komlóra 400, a cukorrépára 74, míg egy hektár len- vagy kenderültetvényre 8,9 euró értékű lejtámogatás igényelhető.
Bordi Zoltán, a APIA Maros megyei aligazgatója szerint egyre többen igényelnek különtámogatást cukorrépa- és dohánytermesztésre.
Az utóbbi években néhány nagy külföldi dohánygyár ismét telephelyet létesített Romániában, ahonnan jó minőségű alapanyagot vásárolnak fel. Ennek a trendnek az elősegítésére emelte meg a szakminisztérium a dohánytermelés kiemelt támogatását. Bordi Zoltán szerint a jelentős támogatás és a biztos felvásárlás miatt egyre több gazda érdeklődik a dohánytermesztés iránt. Szintén sokan vállalják a cukorrépa termesztését is, hiszen a megyében a marosludasi cukorgyár vásárolja fel a terményt. Míg valamikor nagy kiterjedésű komlóültetvények is voltak Erdély középső részén, erre a támogatásra ma már alig van jelentkező.
– fogalmaz Bordi Zoltán, aki a biztos felvásárlás elmaradásával magyarázza a valamikor szintén népszerű len- és kendertermesztés iránti közömbösséget is.
A Maroskece határában mintegy 180 hektár szántóföldön gazdálkodó Varró István marosludasi agrárvállalkozó nagy területen foglalkozik cukorrépa-termesztéssel. Azt mondja, hogy a cukor világpiaci árának folyamatos csökkenésével a ludasi cukorgyárnak eladott nyersanyag ellenértéke éppen csak fedezi a kiadásokat.
– magyarázza a farmer.
Ugyanakkor van területalapú többlettámogatásra szóló lehetőség is, ha a termelő részt vesz az APIA által meghirdetett, európai uniós agrár-környezetgazdálkodási programban. Ennek lényege, hogy a termelő minősített vetőmagokat használ, illetve a szakhatóság által meghatározott növényeket termeszt – a teljes termőterület mintegy tíz százalékát például szójával kell bevetni –, cserébe pedig a teljes szántóterületre további 55 euró hektáronkénti plusztámogatást kap. Varró szerint ilyen rendszerben kifizetődőbb a szántóföldi növénytermesztés, a farmerek mégis azokat a haszonnövények termesztését választják, amelyek teljes egészében gépesíthetőek. A maroskecei farmon jelenleg a cukorrépa és a kukorica a két húzónövény, szalmás gabonát inkább a szükséges vetésforgó miatt termesztik. A búzának és az őszi árpának kicsi a jövedelmezősége, ezért egyre nagyobb területeken kell termeszteni, hogy az agrárvállalkozónak megérje ebbe fektetni.
A 24 hektáron zöldségtermesztéssel is foglalkozó maroskecei vállalkozó a szakminisztérium fólia alatti zöldségtermesztési programját kifogásolja, amely csak kisgazdáknak szól. Varró úgy véli, ennek nemzetgazdasági haszna elhanyagolható. Ha a kormány a nagyobb területen termelő farmereket is támogatná ebben, jelentősen csökkenteni lehetne például az importból származó zöldségek helyettesítését hazai paradicsommal, paprikával, uborkával vagy padlizsánnal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!